Teszt: BMW 640d Gran Coupe - Térdre, megjött a bajorok új királya!
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
Kispál-nap és forróság: elstartolt a Fishing - fotógaléria!
Nyári szünet előtti hajrában a pécsi közgyűlés
1/10
Sokat vártunk a BMW négyajtós kupéjára. Vajon megérte?
Nagyjából nyolc-kilenc éve még abban a megnyugtató tévhitben élhettük szürke hétköznapjainkat, hogy az autóipar maradéktalanul kielégíti az összes felmerülő igényünket. Naivan azt gondoltuk, hogy minden elképzelhető méret- és árkategóriában megtalálhatjuk a nekünk megfelelő négykerekűt, így felért egy arcon csapással, amikor a Mercedes-Benz CLS érkezésével egy komoly hiányosságra derült fény. A marketingesek habzó szájjal, tenyerüket dörzsölve skandálták a "négyajtós" és "kupé" szavak minden lehetséges kombinációját, így nem csoda, hogy a fél világ tágra nyílt pupillákkal és heves szívveréssel csodálta az újnak kikiáltott szegmens megszületését. Hogy valójában mennyire is tekinthető világmegváltó újdonságnak a CLS, arról szívesen vitatkoznék, de az kétségtelen, hogy a négyajtós kupé-őrület igazi aranybányának ígérkezett.
Furcsálltam is, hogy a konkurencia hosszú éveken át tétlenül nézte a CLS egyeduralmát, bár számomra még a késve érkező Audi A7 sem igazolta teljes mértékben a négyajtós kupék létjogosultságát. Egyszerűen úgy éreztem, hogy egyik modell sem meri kiaknázni a kategóriában rejlő lehetőségeket. Ez a kategória többről is szólhatna, mint egy lendületes tetőív és négy ajtó, keret nélküli ablakokkal. Az utolsó reményem tehát a régóra ígérgetett BMW-emblémás interpretáció volt, és talán nem lövöm le idejekorán a poént, ha azt mondom: megérte várni.
Félreértés ne essék, nem állítom, hogy a BMW csodát tett, egyszerűen csak merőben új irányból közelített meg egy ismert problémát. Ők ugyanis nem egy szedánból akartak kupét csinálni, hanem egy kupéból négyajtóst. Elsőre nem tűnik nagy különbségnek, ezért hadd magyarázzam el, mire is gondolok: használható kupé vagy haszontalan szedán? Ugye, mennyivel pozitívabb az előbbi kicsengése? Pedig önmagában semmit sem árul el a két szókapcsolat, de a megítélésnél nagyon is számít, hogy mit honnan közelítünk meg. Mondok egy példát: amikor beültem a Gran Coupe hátsó ülésére, nem az jutott eszembe, hogy ugyanennyi pénzért jót nyújtózhatnék egy 7-es BMW-ben, hanem hogy milyen óriási a hely a kétajtós verzió emberi használatra teljességgel alkalmatlan hátsó üléseihez képest.
De hagyjuk is a pszichológiai süketelést, hiszen a Gran Coupe sem lehetne ilyen vonzó, ha az alapjául szolgáló típus nem lenne az. Márpedig az új 6-os kupé igazán gyönyörű lett, és ehhez mindössze Chris Bangle-t és az általa előszeretettel alkalmazott baltát kellett kifelejteni a tervezési folyamatokból. Persze a kétajtós szép arányait könnyen felboríthatta volna a tengelytávba és a hosszba betoldott 11-11 centi, de szerencsére nem ez történt. A kupétól megörökölt hosszú orr, a lendületes vonalvezetés és a kifinomult formai részletmegoldások összhatása fura módon egyfajta könnyedséget sugároz, ami valljuk be, elég ritka bő ötméteres óriások esetében. Korábban ugyan túl sok értelmét nem láttam a négyajtós kupé szegmensnek, de ha tényleg egy ilyen, racionalitást hírből sem ismerő kategóriára volt szükség ahhoz, hogy megszülethessen a valaha gyártott legszebb szedán, ám legyen.
A teszt folytatódik! Olvassa tovább autós szakportálunkon, az Autolabor.hu oldalon! Kattintson ide!
Forrás: STOP/Autolabor.hu |
STOP
Nagyjából nyolc-kilenc éve még abban a megnyugtató tévhitben élhettük szürke hétköznapjainkat, hogy az autóipar maradéktalanul kielégíti az összes felmerülő igényünket. Naivan azt gondoltuk, hogy minden elképzelhető méret- és árkategóriában megtalálhatjuk a nekünk megfelelő négykerekűt, így felért egy arcon csapással, amikor a Mercedes-Benz CLS érkezésével egy komoly hiányosságra derült fény. A marketingesek habzó szájjal, tenyerüket dörzsölve skandálták a "négyajtós" és "kupé" szavak minden lehetséges kombinációját, így nem csoda, hogy a fél világ tágra nyílt pupillákkal és heves szívveréssel csodálta az újnak kikiáltott szegmens megszületését. Hogy valójában mennyire is tekinthető világmegváltó újdonságnak a CLS, arról szívesen vitatkoznék, de az kétségtelen, hogy a négyajtós kupé-őrület igazi aranybányának ígérkezett.
Furcsálltam is, hogy a konkurencia hosszú éveken át tétlenül nézte a CLS egyeduralmát, bár számomra még a késve érkező Audi A7 sem igazolta teljes mértékben a négyajtós kupék létjogosultságát. Egyszerűen úgy éreztem, hogy egyik modell sem meri kiaknázni a kategóriában rejlő lehetőségeket. Ez a kategória többről is szólhatna, mint egy lendületes tetőív és négy ajtó, keret nélküli ablakokkal. Az utolsó reményem tehát a régóra ígérgetett BMW-emblémás interpretáció volt, és talán nem lövöm le idejekorán a poént, ha azt mondom: megérte várni.
Félreértés ne essék, nem állítom, hogy a BMW csodát tett, egyszerűen csak merőben új irányból közelített meg egy ismert problémát. Ők ugyanis nem egy szedánból akartak kupét csinálni, hanem egy kupéból négyajtóst. Elsőre nem tűnik nagy különbségnek, ezért hadd magyarázzam el, mire is gondolok: használható kupé vagy haszontalan szedán? Ugye, mennyivel pozitívabb az előbbi kicsengése? Pedig önmagában semmit sem árul el a két szókapcsolat, de a megítélésnél nagyon is számít, hogy mit honnan közelítünk meg. Mondok egy példát: amikor beültem a Gran Coupe hátsó ülésére, nem az jutott eszembe, hogy ugyanennyi pénzért jót nyújtózhatnék egy 7-es BMW-ben, hanem hogy milyen óriási a hely a kétajtós verzió emberi használatra teljességgel alkalmatlan hátsó üléseihez képest.
De hagyjuk is a pszichológiai süketelést, hiszen a Gran Coupe sem lehetne ilyen vonzó, ha az alapjául szolgáló típus nem lenne az. Márpedig az új 6-os kupé igazán gyönyörű lett, és ehhez mindössze Chris Bangle-t és az általa előszeretettel alkalmazott baltát kellett kifelejteni a tervezési folyamatokból. Persze a kétajtós szép arányait könnyen felboríthatta volna a tengelytávba és a hosszba betoldott 11-11 centi, de szerencsére nem ez történt. A kupétól megörökölt hosszú orr, a lendületes vonalvezetés és a kifinomult formai részletmegoldások összhatása fura módon egyfajta könnyedséget sugároz, ami valljuk be, elég ritka bő ötméteres óriások esetében. Korábban ugyan túl sok értelmét nem láttam a négyajtós kupé szegmensnek, de ha tényleg egy ilyen, racionalitást hírből sem ismerő kategóriára volt szükség ahhoz, hogy megszülethessen a valaha gyártott legszebb szedán, ám legyen.
A teszt folytatódik! Olvassa tovább autós szakportálunkon, az Autolabor.hu oldalon! Kattintson ide!
Forrás: STOP/Autolabor.hu |
STOP
címkék
BMW, luxuskupé, turbódízel, fogyasztás, komfort, teljesítmény, lóerő, autótesztHa tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
a rovat további hírei
Budapesten a 215 ezer LEGO elemből épített F1-es autó
Újabb rekord fűződik a Mazda MX-5 nevéhez
Ez a Jaguar nagyot harap
Márpedig egy Porsche Cayenne is képes hegyet mászni
Íme az új BMW 4-es sorozat
Vinnyogva sírnál, ha lenne rá pénzed
BMW elemeket kapott a világ legrondább autója
