Aáry-Tamás Lajos: több konfliktushelyzet lehet
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiwcímlapsztori
1/10
Az oktatási jogok biztosa az új köznevelési törvény kapcsán több lehetséges konfliktushelyzetre hívta fel a figyelmet szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Aáry-Tamás Lajos szerint ilyen vita alakulhat ki az állami fenntartásba vétel, a tankötelezettség korhatárának csökkentése, illetve az egész napos iskola bevezetése körül.
Aáry-Tamás Lajos az állami fenntartásba vételről azt mondta: nem világos, melyik lesz az a szervezetrendszer, amely másodfokú döntéseket hoz majd. Azok a panaszok, amelyek eddig polgármestereknél "megálltak", most felkerülhetnek államtitkárokhoz, miniszterekhez. Ezt a félelmét megosztotta az oktatáspolitika irányítóival is - jelezte.
A másik ügycsoport a tankötelezettség 16 éves korra csökkentése lehet. Ez a lépés ugyanis azt eredményezheti, hogy bizonyos konfliktushelyzetek kikerülnek az intézmények falai közül. 2013-ban jelentkezhetnek problémák az egész napos iskola bevezetésével is, mert a jogszabályból más olvasható ki, mint az indoklásból. Olyan helyzetek állhatnak elő, amikor a "család szembe kerül az iskolával" - vélekedett. Előfordulhat ugyanis, hogy az igazgató nem engedélyezi, hogy a gyerek iskolán kívüli külön foglalkozásokon vegyen részt - említett példát.
Aáry-Tamás Lajos szólt arról, hogy a hivatalához érkezett beadványok száma tavaly sem nőtt látványosan, évek óta 1400-1500 körüli, és az ügyek típusa sem változott. A diákok körében népszerű közösségi portálok viszont számos új ügyet generáltak, ez új megközelítést igényel majd - mutatott rá.
A múlt évet összegző kiadvány szerint a közoktatás területéről 885, a felsőoktatáséról 587 kérelmet regisztráltak. A biztos hivatalához 634 panasz érkezett tanulóktól, hallgatóktól, míg 340 kérelmet pedagógusoktól és intézményvezetőktől kapott; a beadványok 65 százalékát elektronikus úton nyújtották be. Aáry-Tamás Lajos 703 állásfoglalást, tájékoztatást és 45 jogalkotási javaslatot fogalmazott meg, 528 beadványt hatáskör hiányában elutasított. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azt mondta: ajánlásaikat több mint 98 százalékban elfogadták.
Aáry-Tamás Lajos kifejtette: az óvodába, iskolába jelentkezések kapcsán megnőtt azon ügyek száma, amelyeknél a szülők hosszabbítást kérnek, és sokkal többen tartanak az iskolába való belépéstől, mint korábban. Ennek oka, úgy érzik, a gyermekeknek elmaradása van, ezért az óvoda biztonságában szeretnék őket tartani.
Az iskolai agresszió száma ugyanakkor nem nőtt - jelezte a biztos, megjegyezve: a jelenség európai szintű probléma, amellyel minden tagállam találkozik. Utalva az oktatási miniszterek múlt évi gödöllői tanácskozására, kiemelte: európai szintű együttműködés szükséges a probléma kezelésére, ennek jegyében jövőre "fehér könyv" készül a jó gyakorlatokról.
Az érettségi-felvételi ügyekben látványos változás nem volt, kiemelkedő konfliktushelyzet nem adódott. Egyre több középiskolai tanár érzi felelősségét, hogy az érettségi egyben felvételit is jelent - jegyezte meg a biztos.
Az intézménybezárásokról szólva azt mondta: az eljárási rendet az önkormányzatok mára megtanulták és betartják. A szabad iskolaválasztás azonban komoly konfliktusforrás - tette hozzá.
Aáry-Tamás Lajos szólt a cukorbeteg gyermekek iskolai helyzetéről is. A jogszabályokban jelenleg nem tisztázott, meddig tart a szülő felelőssége és hol kezdődik a pedagógusé, elvárható-e például, hogy inzulint adjon be. Erre a válasz: nincs ilyen felelőssége a tanárnak, de ez nem lehet ok, hogy a gyermeket kizárják az oktatásból - mutatott rá.
A biztos tervei szerint a témában két ajánlást fogalmaz majd meg: a jogszabályi környezet tisztázásáról, valamint egy kampány indításáról a pedagógusoknak, amely arról szólna, ha ilyen helyzettel találkoznak, ne ijedjenek meg, tudják azt kezelni.
Aáry-Tamás Lajos a sajátos nevelési igényű, fogyatékos gyermekekre térve azt mondta: párbeszédre van szükség, és ki kell nyitni a kapukat, mert a téma kezelésébe sokkal több embert kell bevonni. Nem csak a hatóságoknak van módjuk cselekedniük, magunk közül senkit nem lehet kirekeszteni - fogalmazott.
A felsőoktatási ügyek jellege szintén nem változott, a diákok által fizetett térítési díjaknál sem volt kirívó ügycsoport. Azt tapasztalták, a nyelvvizsgával nem rendelkező, emiatt diplomához nem jutók száma elérte azt a kritikus szintet, amellyel foglalkozni szükséges. Egyes becslések szerint 35-40 ezer ilyen volt hallgató van - mondta. A keretszámok csökkentéséről azt mondta: amint kiderült, milyen későn született meg az a döntés, amely drasztikusan változtatott a korábbi állapotokon, javasolta a jelentkezési határidő kitolását.
Értékelése szerint a 2011 év különleges, az oktatáspolitikai viták éve volt, amikor a politika "hatalmas változásokat" jelentett be, és emellett Magyarország töltötte be fél évig az unió soros elnöki tisztét is. Soha ennyit nem lehetett az oktatásról hallani, mint napjainkban, eközben a panaszok vizsgálatának alapja a korábbi oktatási törvény volt - jelezte.
Forrás: MTI |
STOP
Aáry-Tamás Lajos az állami fenntartásba vételről azt mondta: nem világos, melyik lesz az a szervezetrendszer, amely másodfokú döntéseket hoz majd. Azok a panaszok, amelyek eddig polgármestereknél "megálltak", most felkerülhetnek államtitkárokhoz, miniszterekhez. Ezt a félelmét megosztotta az oktatáspolitika irányítóival is - jelezte.
A másik ügycsoport a tankötelezettség 16 éves korra csökkentése lehet. Ez a lépés ugyanis azt eredményezheti, hogy bizonyos konfliktushelyzetek kikerülnek az intézmények falai közül. 2013-ban jelentkezhetnek problémák az egész napos iskola bevezetésével is, mert a jogszabályból más olvasható ki, mint az indoklásból. Olyan helyzetek állhatnak elő, amikor a "család szembe kerül az iskolával" - vélekedett. Előfordulhat ugyanis, hogy az igazgató nem engedélyezi, hogy a gyerek iskolán kívüli külön foglalkozásokon vegyen részt - említett példát.
Aáry-Tamás Lajos szólt arról, hogy a hivatalához érkezett beadványok száma tavaly sem nőtt látványosan, évek óta 1400-1500 körüli, és az ügyek típusa sem változott. A diákok körében népszerű közösségi portálok viszont számos új ügyet generáltak, ez új megközelítést igényel majd - mutatott rá.
A múlt évet összegző kiadvány szerint a közoktatás területéről 885, a felsőoktatáséról 587 kérelmet regisztráltak. A biztos hivatalához 634 panasz érkezett tanulóktól, hallgatóktól, míg 340 kérelmet pedagógusoktól és intézményvezetőktől kapott; a beadványok 65 százalékát elektronikus úton nyújtották be. Aáry-Tamás Lajos 703 állásfoglalást, tájékoztatást és 45 jogalkotási javaslatot fogalmazott meg, 528 beadványt hatáskör hiányában elutasított. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azt mondta: ajánlásaikat több mint 98 százalékban elfogadták.
Aáry-Tamás Lajos kifejtette: az óvodába, iskolába jelentkezések kapcsán megnőtt azon ügyek száma, amelyeknél a szülők hosszabbítást kérnek, és sokkal többen tartanak az iskolába való belépéstől, mint korábban. Ennek oka, úgy érzik, a gyermekeknek elmaradása van, ezért az óvoda biztonságában szeretnék őket tartani.
Az iskolai agresszió száma ugyanakkor nem nőtt - jelezte a biztos, megjegyezve: a jelenség európai szintű probléma, amellyel minden tagállam találkozik. Utalva az oktatási miniszterek múlt évi gödöllői tanácskozására, kiemelte: európai szintű együttműködés szükséges a probléma kezelésére, ennek jegyében jövőre "fehér könyv" készül a jó gyakorlatokról.
Az érettségi-felvételi ügyekben látványos változás nem volt, kiemelkedő konfliktushelyzet nem adódott. Egyre több középiskolai tanár érzi felelősségét, hogy az érettségi egyben felvételit is jelent - jegyezte meg a biztos.
Az intézménybezárásokról szólva azt mondta: az eljárási rendet az önkormányzatok mára megtanulták és betartják. A szabad iskolaválasztás azonban komoly konfliktusforrás - tette hozzá.
Aáry-Tamás Lajos szólt a cukorbeteg gyermekek iskolai helyzetéről is. A jogszabályokban jelenleg nem tisztázott, meddig tart a szülő felelőssége és hol kezdődik a pedagógusé, elvárható-e például, hogy inzulint adjon be. Erre a válasz: nincs ilyen felelőssége a tanárnak, de ez nem lehet ok, hogy a gyermeket kizárják az oktatásból - mutatott rá.
A biztos tervei szerint a témában két ajánlást fogalmaz majd meg: a jogszabályi környezet tisztázásáról, valamint egy kampány indításáról a pedagógusoknak, amely arról szólna, ha ilyen helyzettel találkoznak, ne ijedjenek meg, tudják azt kezelni.
Aáry-Tamás Lajos a sajátos nevelési igényű, fogyatékos gyermekekre térve azt mondta: párbeszédre van szükség, és ki kell nyitni a kapukat, mert a téma kezelésébe sokkal több embert kell bevonni. Nem csak a hatóságoknak van módjuk cselekedniük, magunk közül senkit nem lehet kirekeszteni - fogalmazott.
A felsőoktatási ügyek jellege szintén nem változott, a diákok által fizetett térítési díjaknál sem volt kirívó ügycsoport. Azt tapasztalták, a nyelvvizsgával nem rendelkező, emiatt diplomához nem jutók száma elérte azt a kritikus szintet, amellyel foglalkozni szükséges. Egyes becslések szerint 35-40 ezer ilyen volt hallgató van - mondta. A keretszámok csökkentéséről azt mondta: amint kiderült, milyen későn született meg az a döntés, amely drasztikusan változtatott a korábbi állapotokon, javasolta a jelentkezési határidő kitolását.
Értékelése szerint a 2011 év különleges, az oktatáspolitikai viták éve volt, amikor a politika "hatalmas változásokat" jelentett be, és emellett Magyarország töltötte be fél évig az unió soros elnöki tisztét is. Soha ennyit nem lehetett az oktatásról hallani, mint napjainkban, eközben a panaszok vizsgálatának alapja a korábbi oktatási törvény volt - jelezte.
Forrás: MTI |
STOP
Ha tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
a rovat további hírei
Szörnyethalt a kamionnal karambolozó furgonos
Vádiratot gyártottak a trafikbotrányhoz
Ropogós húszezres-kötegek a tanácsadóknak - kicsiben és nagyban
Tévedésből szavazott nemmel két fideszes a trafiktörvény módosításánál
Így képzelik a rezsicsökkentést? Pénz helyett ásó a szegényeknek
Szabad egy táncra? Zenés ismerkedés kormánytámogatással
Vita a túlzottdeficit-eljárásról: a számháború elfedi a lényeget
