Balog Zoltán tele van ötletekkel
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
1/10
A mindennapos testnevelés bevezetését és a sport integráló erejét emelte ki az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottsága előtt megtartott keddi meghallgatásán Balog Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) miniszterjelöltje.
A politikus hangsúlyozta, a mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik és kilencedik évfolyamán idén szeptember 1-től, felmenő rendszerben szervezik meg, illetve a későbbiekben ki kell terjeszteni a szakképzések, a gimnáziumi és szakiskolai oktatás irányába is.
Balog úgy fogalmazott, a sport az egyik legfontosabb preventív tényező a különböző társadalmi csoportok integrálásának kérdésében, egyúttal nemzetstratégiai közösségi érdeket jelent, s a szegénység elleni küzdelemben is nagy szerepet játszik.
"A sport az a világ, amely az állam által vállalt feladatok nélkül nem tud működni" - tette hozzá. "Úgy gondolom, hogy a sportirányításban erősítettünk az elmúlt 1-2 évben. Az egyik legnagyobb eredmény a társaságiadó-kedvezményből igényelhető sportcélú támogatások bevezetése, de a Magyar Olimpiai Bizottság önállóvá válása is előrelépés, ugyanakkor a mindennapos testnevelés kérdésében még erőfeszítésekre lesz szükség."
Balog azt mondta, korábban a Magyarországon működő cégek 7,5-11 milliárd forintot adtak sportcélú támogatásra, a 2011. adóévben pedig már mintegy 24 milliárd forint tőke áramlott az öt látvány-csapatsportágba (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, vízilabda, jégkorong).
"Mindemellett fontos feladat, hogy a rendszer átlátható legyen, ezért szintén kiemelt téma a nemzeti sportinformációs rendszer felépítése" - jelentette ki a politikus.
Balog Zoltán a Sport- és turizmusbizottság tagjainak kérdéseire válaszolva többek között arról beszélt, hogy az olimpikonok juttatásáról, illetve ösztöndíjairól a nyári londoni játékok után mindenképpen egyeztetnek. A társaságiadó-kedvezményekből igényelhető támogatások kibővítéséről, további sportágak bevonásáról pedig azt mondta, először örülni kell annak, hogy már működik a rendszer, ugyanakkor a lista nem zárt, más sportágak is bekerülhetnek a támogatottak közé, de ez az aktuális gazdasági helyzettől is függ. A politikus a Sportkórház jövőjét firtató kérdésre azt válaszolta, a mostani ciklusban mindenképpen meg kell oldani az intézmény ügyét, s jelenleg három verzió van az egészségügyi államtitkárság asztalán, de a végső döntést a sportért felelős államtitkársággal együtt hozzák majd meg.
A tanácskozás végén a bizottság tagjai - 12 igen szavazattal, két nem ellenében, két tartózkodás mellett - elfogadták Balog miniszteri jelölését, aki - ha minden meghallgatásán túl van - jövő hétfőtől irányíthatja az elnevezésében változó, új nevén az Emberi Erőforrások Minisztériumát.
Van elképzelésük arról, hogy miként építsék újjá az országot
Az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottsága támogatja Balog Zoltán miniszterjelöltségét a május 14-től felálló Emberi Erőforrások Minisztériuma - korábban Nemzeti Erőforrás Minisztérium - élére.
Balog Zoltánt a testület keddi budapesti ülésén 13 igen szavazattal támogatta, az ellenzék egységesen nemmel voksolt.
A miniszterjelölt kiemelte: különböző részérdekeket a tárcán belül egyensúlyba kell hozni, és ezt el kell vinni a fejlődés irányába. Mint mondta, van elképzelésük arról, hogy miként építsék újjá az országot, s ebből vezetik le a feladataikat.
Úgy fogalmazott: ami "papíron működött" a szocialista kormányzat alatt, az nem működött a gyakorlatban a bürokrácia és a korrupció miatt. Negatív példaként említette, hogy a korábbi szocialista kormányzat által kialakított ösztöndíjrendszer nem méltányolta a tanulmányi eredményeket.
Balog Zoltán annak a meggyőződésének adott hangot, hogy tíz éves kor alatt nem jó kollégiumba adni a gyerekeket. Szerinte előremutató az, hogy az új köznevelési törvény értelmében három éves kortól kötelező lesz az óvoda, és ott lehet maradni plusz egy évet, ha nem iskolaérett a gyermek.
Balog Zoltán beszédében fontosnak tartotta, hogy "legyen egy masszív, erős közismereti része" a szakmunkásképzésnek, mert ez is "a nemzeti összetartozás fontos pontja". A pedagógus-életpálya modell bevezetésének időpontjáról azt mondta, hogy az a makrogazdasági helyzet függvénye lesz, azonban a pedagógusok szakmai megerősítését és az anyagi elismerésüket nem szabad különválasztani.
Hangsúlyozta: a felsőoktatást úgy kell megújítani, hogy a hátrányos helyzetűek ne maradjanak ki belőle, a fiatalok Magyarországon tartását pedig fontos ügynek nevezte.
Az elmúlt évtizedek tapasztalataira hivatkozva közölte: a jelenleg a közoktatási intézmények mintegy 10 százalékát kitevő egyházi iskolákra a hosszú távú tervezési készség jellemző.
Szólt arról, hogy húsz éve volt utoljára akkora mértékű átalakítás a közigazgatásban, mint ami 2010 óta zajlik, s ennek célja, hogy jobb államot teremtsenek. Emlékeztetett arra: 2010-ben a magyar állam eljutott a működésképtelenség határáig, ezért nem volt más választás, a nagy rendszerekhez hozzá kellett nyúlni a fenntarthatóság érdekében.
Elismerte, vannak olyan területek, ahol még elvégzendő feladatok várnak a kormányzatra, céljuk pedig az, hogy az állam igazságosabb, átláthatóbb és hatékonyabb legyen. A feladatok között említette Észak-Magyarország térségének felzárkóztatását, ugyanis ez a régió szerepel az EU tíz leghátrányosabb helyzetű térségei között.
Balog Zoltán közölte: a minisztérium átnevezése nem okoz jelentős többletkiadásokat, a feliratok és a névjegykártyák cseréjét fokozatosan hajtják végre.
Saját életéről szólva elmondta: református lelkész végzettséget szerzett, miután egy évig esztergályosként dolgozott. A teológián gyermekvédelmi intézményekben is végzett gyakorlatot. Ezután a Testnevelési Egyetemen mentálhigiénés szakképesítést szerzett, és 1993 és 1996 között a bonni egyetem tudományos munkatársaként tevékenykedett.
Megemlítette, hogy 1990 óta a Fidesz egyházpolitikai tanácsadója. A Fidesz pártalapítványát is vezeti, továbbá 2006 óta a Fidesz parlamenti képviselője, 2010-től pedig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium új neve Emberi Erőforrások Minisztériuma lesz, az erről szóló törvénymódosítást múlt pénteken nyújtotta be a kormány a parlamentnek. A névváltoztatást hétfőn a parlament jóváhagyta, és május 14-én lép hatályba.
Balog szerint az Erzsébet kártyával a gyermekeket védik - a cikk folytatódik
Forrás: MTI |
STOP
A politikus hangsúlyozta, a mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik és kilencedik évfolyamán idén szeptember 1-től, felmenő rendszerben szervezik meg, illetve a későbbiekben ki kell terjeszteni a szakképzések, a gimnáziumi és szakiskolai oktatás irányába is.
Balog úgy fogalmazott, a sport az egyik legfontosabb preventív tényező a különböző társadalmi csoportok integrálásának kérdésében, egyúttal nemzetstratégiai közösségi érdeket jelent, s a szegénység elleni küzdelemben is nagy szerepet játszik.
"A sport az a világ, amely az állam által vállalt feladatok nélkül nem tud működni" - tette hozzá. "Úgy gondolom, hogy a sportirányításban erősítettünk az elmúlt 1-2 évben. Az egyik legnagyobb eredmény a társaságiadó-kedvezményből igényelhető sportcélú támogatások bevezetése, de a Magyar Olimpiai Bizottság önállóvá válása is előrelépés, ugyanakkor a mindennapos testnevelés kérdésében még erőfeszítésekre lesz szükség."
Balog azt mondta, korábban a Magyarországon működő cégek 7,5-11 milliárd forintot adtak sportcélú támogatásra, a 2011. adóévben pedig már mintegy 24 milliárd forint tőke áramlott az öt látvány-csapatsportágba (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, vízilabda, jégkorong).
"Mindemellett fontos feladat, hogy a rendszer átlátható legyen, ezért szintén kiemelt téma a nemzeti sportinformációs rendszer felépítése" - jelentette ki a politikus.
Balog Zoltán a Sport- és turizmusbizottság tagjainak kérdéseire válaszolva többek között arról beszélt, hogy az olimpikonok juttatásáról, illetve ösztöndíjairól a nyári londoni játékok után mindenképpen egyeztetnek. A társaságiadó-kedvezményekből igényelhető támogatások kibővítéséről, további sportágak bevonásáról pedig azt mondta, először örülni kell annak, hogy már működik a rendszer, ugyanakkor a lista nem zárt, más sportágak is bekerülhetnek a támogatottak közé, de ez az aktuális gazdasági helyzettől is függ. A politikus a Sportkórház jövőjét firtató kérdésre azt válaszolta, a mostani ciklusban mindenképpen meg kell oldani az intézmény ügyét, s jelenleg három verzió van az egészségügyi államtitkárság asztalán, de a végső döntést a sportért felelős államtitkársággal együtt hozzák majd meg.
A tanácskozás végén a bizottság tagjai - 12 igen szavazattal, két nem ellenében, két tartózkodás mellett - elfogadták Balog miniszteri jelölését, aki - ha minden meghallgatásán túl van - jövő hétfőtől irányíthatja az elnevezésében változó, új nevén az Emberi Erőforrások Minisztériumát.
Van elképzelésük arról, hogy miként építsék újjá az országot
Az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottsága támogatja Balog Zoltán miniszterjelöltségét a május 14-től felálló Emberi Erőforrások Minisztériuma - korábban Nemzeti Erőforrás Minisztérium - élére.
Balog Zoltánt a testület keddi budapesti ülésén 13 igen szavazattal támogatta, az ellenzék egységesen nemmel voksolt.
A miniszterjelölt kiemelte: különböző részérdekeket a tárcán belül egyensúlyba kell hozni, és ezt el kell vinni a fejlődés irányába. Mint mondta, van elképzelésük arról, hogy miként építsék újjá az országot, s ebből vezetik le a feladataikat.
Úgy fogalmazott: ami "papíron működött" a szocialista kormányzat alatt, az nem működött a gyakorlatban a bürokrácia és a korrupció miatt. Negatív példaként említette, hogy a korábbi szocialista kormányzat által kialakított ösztöndíjrendszer nem méltányolta a tanulmányi eredményeket.
Balog Zoltán annak a meggyőződésének adott hangot, hogy tíz éves kor alatt nem jó kollégiumba adni a gyerekeket. Szerinte előremutató az, hogy az új köznevelési törvény értelmében három éves kortól kötelező lesz az óvoda, és ott lehet maradni plusz egy évet, ha nem iskolaérett a gyermek.
Balog Zoltán beszédében fontosnak tartotta, hogy "legyen egy masszív, erős közismereti része" a szakmunkásképzésnek, mert ez is "a nemzeti összetartozás fontos pontja". A pedagógus-életpálya modell bevezetésének időpontjáról azt mondta, hogy az a makrogazdasági helyzet függvénye lesz, azonban a pedagógusok szakmai megerősítését és az anyagi elismerésüket nem szabad különválasztani.
Hangsúlyozta: a felsőoktatást úgy kell megújítani, hogy a hátrányos helyzetűek ne maradjanak ki belőle, a fiatalok Magyarországon tartását pedig fontos ügynek nevezte.
Az elmúlt évtizedek tapasztalataira hivatkozva közölte: a jelenleg a közoktatási intézmények mintegy 10 százalékát kitevő egyházi iskolákra a hosszú távú tervezési készség jellemző.
Szólt arról, hogy húsz éve volt utoljára akkora mértékű átalakítás a közigazgatásban, mint ami 2010 óta zajlik, s ennek célja, hogy jobb államot teremtsenek. Emlékeztetett arra: 2010-ben a magyar állam eljutott a működésképtelenség határáig, ezért nem volt más választás, a nagy rendszerekhez hozzá kellett nyúlni a fenntarthatóság érdekében.
Elismerte, vannak olyan területek, ahol még elvégzendő feladatok várnak a kormányzatra, céljuk pedig az, hogy az állam igazságosabb, átláthatóbb és hatékonyabb legyen. A feladatok között említette Észak-Magyarország térségének felzárkóztatását, ugyanis ez a régió szerepel az EU tíz leghátrányosabb helyzetű térségei között.
Balog Zoltán közölte: a minisztérium átnevezése nem okoz jelentős többletkiadásokat, a feliratok és a névjegykártyák cseréjét fokozatosan hajtják végre.
Saját életéről szólva elmondta: református lelkész végzettséget szerzett, miután egy évig esztergályosként dolgozott. A teológián gyermekvédelmi intézményekben is végzett gyakorlatot. Ezután a Testnevelési Egyetemen mentálhigiénés szakképesítést szerzett, és 1993 és 1996 között a bonni egyetem tudományos munkatársaként tevékenykedett.
Megemlítette, hogy 1990 óta a Fidesz egyházpolitikai tanácsadója. A Fidesz pártalapítványát is vezeti, továbbá 2006 óta a Fidesz parlamenti képviselője, 2010-től pedig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium új neve Emberi Erőforrások Minisztériuma lesz, az erről szóló törvénymódosítást múlt pénteken nyújtotta be a kormány a parlamentnek. A névváltoztatást hétfőn a parlament jóváhagyta, és május 14-én lép hatályba.
Balog szerint az Erzsébet kártyával a gyermekeket védik - a cikk folytatódik
Forrás: MTI |
STOP
címkék
Orbán-kormány, kormányátalakítás, Réthelyi Miklós, Balog ZoltánHa tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
a rovat további hírei
Orbán vagy számolni nem tud, vagy...
Előbb autókat tört fel, aztán egy nőre támadt
Leégett egy csalási ház teteje
Felborult vitorlásból mentettek a Velencei-tavon
Életben van az emésztőgödörből kimentett újszülött
Meghalt a megkötözött áldozat
Holnap reggel folytatódnak az írásbeli érettségik
