E-mailben is jöhet a felmondás - retteghetnek a kismamák is
Ugyan rugalmasabb lesz az új Munka törvénykönyve, de kérdéses, hogy a munkaadók hogyan tudják beépíteni a megnövekedett számú alapelveket a megállapodások során. Számos pontban még bizonytalan az új rendelkezés, egyebek közt kérdéses, hogy miként is működnek majd a felmondások elektronikus formái. Elvileg hamarosan sms-ben is közölhetik a rossz hírt főnökeink.
Hónapokon belül rugalmasabbá válik a Munka törvénykönyve: számos kedvezményt megvonnak, elfogadottá válik a szabad akarat és modernizálódik a kommunikáció - hívta fel a figyelmet dr. Szűcs László, a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda tagja a PricewaterhouseCoopers sajtóbeszélgetésén. A korábbi szabályozás egyértelműen arra helyezte a hangsúlyt, hogy amennyiben a felek el akarnak térni a Munka törvénykönyve egyes szabályaitól, arra a kollektív szerződés megkötésével van lehetőségük. Az új rendelkezés szerint viszont a munkáltató és a munkavállaló egyedi szerződésekben is köthet olyan megállapodást, amelyre a korábbiakban kollektív szerződésre volt szükség. De sokkal szélesebb körben köthetőek egyedi megállapodások is, amikor a két fél el kíván térni az általános szabályoktól, és szűkül a munkáltató alkalmazottja felé fennálló felelősségek köre is.
Arról még nincsenek egyébként pontos információk, hogy az új Munka törvénykönyve minden passzusa hatályba lép-e július első napján. Mindez azért lehet lényeges, mert például a szabadságok mértékével kapcsolatos egyes rendelkezéseket nem lehet év közben módosítani - hangsúlyozta dr. Szűcs László.
A kismamákat különösen intenzíven érintik az év második felében hatályba lépő változások. Az új szabályok alapján a várandósság esetében a munkáltató csak akkor nem szüntetheti meg a munkaviszonyt felmondással, ha őt a munkavállaló a várandóság tényéről előzetesen tájékoztatja. Ha ezt nem teszi, akkor meg lehet szüntetni munkaviszonyát.
A kismamák védettségének egyéb szabályai is módosulnak. Eddig a gyermek 3 éves koráig a munkaviszony semmilyen körülmények között nem volt megszüntethető a munkáltató által közölt rendes felmondással. A jövőben csak akkor alkalmazható felmondási tilalom, ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából igénybevett fizetés nélküli szabadságot ténylegesen igénybe veszi. Ha az édesanya visszamegy dolgozni, a felmondási tilalom megszűnik.
Július elsejétől a munkavállalóval elvileg elektronikus úton is lehet majd közölni, hogy már nem számítanak tovább szolgálataira. Viszont ilyenkor nem lesz könnyű mindig pontosan megállapítani, hogy a címzett fél maga olvasta el vagy egyáltalán megkapta az üzenetet. Dr. Zsédely Márta - aki szintén a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa - szerint számos olyan körülmény lehetséges, amely megakadályozza, hogy a munkavállalóhoz ténylegesen eljusson az elektronikus értesítés. Elég csak arra gondolni, mi van akkor, ha egy másik fél olvassa el a levelet, netán sms-t, majd kitörli azt. De az is kellemetlen lehet, ha a munkavállaló éppen külföldi tartózkodása, például nyaralása miatt nem is figyeli saját fiókjait.
A sajtóbeszélgetésen egyebek közt szóba került, hogy a munkabérre vonatkozó szabályok körében az egyik legjelentősebb módosulás, hogy a délutáni műszak fogalmának megszűnése miatta munkáltató 30 százalékos bérpótlékot csak a 18 óra utáni munkára köteles fizetni. De különös és már most sokat vitatott kérdése lesz az új intézkedéseknek az is, hogy a munkáltató a jövőben beosztottjainak munkaidőn kívüli magatartását is ellenőrizheti majd.
Szerző: Magyar Krisztián | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
Hónapokon belül rugalmasabbá válik a Munka törvénykönyve: számos kedvezményt megvonnak, elfogadottá válik a szabad akarat és modernizálódik a kommunikáció - hívta fel a figyelmet dr. Szűcs László, a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda tagja a PricewaterhouseCoopers sajtóbeszélgetésén. A korábbi szabályozás egyértelműen arra helyezte a hangsúlyt, hogy amennyiben a felek el akarnak térni a Munka törvénykönyve egyes szabályaitól, arra a kollektív szerződés megkötésével van lehetőségük. Az új rendelkezés szerint viszont a munkáltató és a munkavállaló egyedi szerződésekben is köthet olyan megállapodást, amelyre a korábbiakban kollektív szerződésre volt szükség. De sokkal szélesebb körben köthetőek egyedi megállapodások is, amikor a két fél el kíván térni az általános szabályoktól, és szűkül a munkáltató alkalmazottja felé fennálló felelősségek köre is.
Arról még nincsenek egyébként pontos információk, hogy az új Munka törvénykönyve minden passzusa hatályba lép-e július első napján. Mindez azért lehet lényeges, mert például a szabadságok mértékével kapcsolatos egyes rendelkezéseket nem lehet év közben módosítani - hangsúlyozta dr. Szűcs László.
A kismamákat különösen intenzíven érintik az év második felében hatályba lépő változások. Az új szabályok alapján a várandósság esetében a munkáltató csak akkor nem szüntetheti meg a munkaviszonyt felmondással, ha őt a munkavállaló a várandóság tényéről előzetesen tájékoztatja. Ha ezt nem teszi, akkor meg lehet szüntetni munkaviszonyát.
A kismamák védettségének egyéb szabályai is módosulnak. Eddig a gyermek 3 éves koráig a munkaviszony semmilyen körülmények között nem volt megszüntethető a munkáltató által közölt rendes felmondással. A jövőben csak akkor alkalmazható felmondási tilalom, ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából igénybevett fizetés nélküli szabadságot ténylegesen igénybe veszi. Ha az édesanya visszamegy dolgozni, a felmondási tilalom megszűnik.
Július elsejétől a munkavállalóval elvileg elektronikus úton is lehet majd közölni, hogy már nem számítanak tovább szolgálataira. Viszont ilyenkor nem lesz könnyű mindig pontosan megállapítani, hogy a címzett fél maga olvasta el vagy egyáltalán megkapta az üzenetet. Dr. Zsédely Márta - aki szintén a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa - szerint számos olyan körülmény lehetséges, amely megakadályozza, hogy a munkavállalóhoz ténylegesen eljusson az elektronikus értesítés. Elég csak arra gondolni, mi van akkor, ha egy másik fél olvassa el a levelet, netán sms-t, majd kitörli azt. De az is kellemetlen lehet, ha a munkavállaló éppen külföldi tartózkodása, például nyaralása miatt nem is figyeli saját fiókjait.
A sajtóbeszélgetésen egyebek közt szóba került, hogy a munkabérre vonatkozó szabályok körében az egyik legjelentősebb módosulás, hogy a délutáni műszak fogalmának megszűnése miatta munkáltató 30 százalékos bérpótlékot csak a 18 óra utáni munkára köteles fizetni. De különös és már most sokat vitatott kérdése lesz az új intézkedéseknek az is, hogy a munkáltató a jövőben beosztottjainak munkaidőn kívüli magatartását is ellenőrizheti majd.
Szerző: Magyar Krisztián | egyéb írások a szerzőtől » |
címkék
Munka törvénykönyve, felmondásHa tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
a rovat további hírei
Az LMP-től a megszorításokig: ülésezik a parlament
Lángoló autóból mentette ki a rendőr
Baleset bénítja az M0-ást
Baleset: teljes útzár az M5-ösön
Orbán-idézettel győzködik Tarlóst: meg lehet menteni a parti fákat?
A vasutasok sztrájkolni is készek a béremelésért
Az Ab elutasította az ombudsman által kifogásolt rendelkezések megsemmisítését