Halálfejes zászlóval a szabadságért
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
1/10
Külföldön már létezik, Magyarországon viszont még csak alakulóban van az a mozgalom, melynek főbb célkitűzései az internetes jogok és a magánszféra védelme, valamint a közvetlen demokrácia megvalósítása - egyszóval a "kalózpárt". E főleg az északi államokban létező politikai erő hazánkban is igyekszik alakot ölteni, hogy valódi választási lehetőségként jelenhessen meg a nyilvánosság előtt.
A kalózpártok alapvetően interneten szerveződő csoport. A szoftverkalózkodás kifejezésből is ismerős nevüket a svéd Pirate Bay ("kalózöböl") fájlmegosztó oldal révén kapták, miután 2010-ben kiálltak mellette egy - a szerzői jogok védelme érdekében indított - politikai támadás ellenében. Azóta a világon csaknem 40 országban szerveződtek hasonló pártok, egyesek (így pl. a svéd) pedig a parlamentig is eljutottak.
Bár céljaik nagy vonalakban megegyeznek, a végrehajtás módját illetően minden országban adódnak eltérések. Ezek természetesen a társadalmi különbségekből fakadnak. A kalóz-ideológia atyjának tekinthető svéd Rickard Falkvinge Kalózkereke azonban fontos támpont mindegyikük számára.
Politikájuk kulcsa a "likvid demokrácia", egy olyan rendszer, amelyben egy internetes anonim szavazógépezet segítségével mindenkinek közvetlen lehetősége van beleszólni az állam ügyeibe. Amennyiben valaki nem szeretne, vagy nem tud érdemben foglalkozni egy kérdéssel, átadhatja szavazati jogát egy képviselőnek - rímelve ezzel a hagyományos képviseleti demokráciára. Azzal a különbséggel, hogy bármikor vissza is veheti azt. Ez persze elsőre kissé naivnak látszó álláspont, de szerintük megvalósítható.
A hazai kalózok egyébként jelenleg szerveződés alatt állnak. "Hiperdemokratikus" álláspontjuk miatt nehéz megszólalót találni, de egy fiatal, aktívan munkálkodó tag, Péter vállalkozott arra, hogy válaszoljon a STOP kérdéseire. Mint mondja, itthon a mozgalom az internetes magánélet védelmére, valamint az információ megosztására, szabad áramoltatására helyezi a hangsúlyt. (Ennélfogva tehát a jogvédett tartalmat pénzért árusító, abból nyerészkedő, úgy nevezett warez oldalakat elutasítják.) Mert bár úgy tűnik, minden megtalálható az interneten, Péter a gyógyszerkutatásokat hozza fel ellenpéldának: egy gyógyszergyár szabadalmát borsos licencdíj ellenében használhatja fel más, a többi gyár számára így kedvezőbb egy teljesen új szer kifejlesztése, ami azonban jelentősen lassítja a fejlődést. Ez a Kalózpárt szerint pedig már régen aggályos.
A csoport egyébként az információs szabadság veszélyének jelére, az internetet korlátozó ACTA (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, magyarul Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás) aláírásakor kezdett komolyan formálódni. (Január 26-án számos uniós tagállam, így Magyarország is szignálta a megállapodást.) LMP-közeli civil mozgalom helyett aktuálpolitikától független, - a nyártól pedig - törvényesen bejegyzett pártként szeretnék folytatni tevékenységüket.
Az ACTA a kalózideológia több fontos pontján is erős sebet ejt: az állam és az internetszolgáltató számára megadná az internetes tartalom (így akár az e-mailek) megfigyelésének a lehetőségét, az illegális tartalmakért pedig jelentős büntetéseket szabhatnának ki a felhasználókra.
Mivel 2012 elején Európa-szerte több mint 2,5 millió ember tiltakozott az szerződés ellen (és ez, amellett, hogy nem túl közismert a téma, elég jó aránynak tekinthető), megrendezték a STOP ACTA elnevezésű demonstrációt, amivel debütáltak a politikai színtéren.
- Ez sajnos nem volt túl szervezett - mondja Péter. - Bár Magyarországon láttunk már ennél rosszabbat is. A másodikat pedig nem is tudtuk megtartani.
De az Európai Unió is közbeszólt, ugyanis az Európai Parlament vizsgálata alá vonta a szerződést. Ők átadták az Európai Bizottságnak, amely állásfoglalás céljából az EU-bíróságra továbbította, hogy később a szakmai vélemény alapján tudjanak majd mérlegelni a parlamentben. Március végén azonban kiderült, hogy időhúzás helyett mégis minél előbb szeretnék megszavaztatni a tervezetet.
Júniusban újra napirendre kerül az ügy. Mivel a jelenlegi, csonkosított ACTA is elég vad elgondolásokat tartalmaz, ismét számíthatunk majd megmozdulásokra. - Az átlagember jelenleg nem tud mást tenni - folytatja Péter. - A legtöbb országban vagy már elutasították a ratifikációt vagy kivárnak. Magyarország az utóbbiak közé tartozik. Nem akarok előre inni a medve bőrére, de úgy hiszem, a jelenlegi tervezetet nagy valószínűséggel elmeszelik.
Ettől függetlenül úton vannak "az új ACTA-k", amelyek látszólag nem, de a jóslatok szerint hasonlóan szigorúak lesznek, és a jogi lehetőségeket a szövegezésbe rejtve igyekeznek majd tágan értelmezhetővé tenni.
Hogy mi ennek a célja? Nem hivatalos kalózálláspont szerint az erősebb centralizáció, megfigyelhetőség, uniformizálhatóság, az internet közösségépítő szerepének korlátozása. Az eseményeket pedig - a szokásos forgatókönyv szerint - a politikusok körül csoportosuló érdekcsoportok, pénzemberek, gyógyszergyárak, kiadóvállalatok felügyelik. A sor hosszú. Az Európai Unió portáján sincs tehát új a nap alatt.
Szerző: Deák Viktória | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
A kalózpártok alapvetően interneten szerveződő csoport. A szoftverkalózkodás kifejezésből is ismerős nevüket a svéd Pirate Bay ("kalózöböl") fájlmegosztó oldal révén kapták, miután 2010-ben kiálltak mellette egy - a szerzői jogok védelme érdekében indított - politikai támadás ellenében. Azóta a világon csaknem 40 országban szerveződtek hasonló pártok, egyesek (így pl. a svéd) pedig a parlamentig is eljutottak.
Bár céljaik nagy vonalakban megegyeznek, a végrehajtás módját illetően minden országban adódnak eltérések. Ezek természetesen a társadalmi különbségekből fakadnak. A kalóz-ideológia atyjának tekinthető svéd Rickard Falkvinge Kalózkereke azonban fontos támpont mindegyikük számára.
Politikájuk kulcsa a "likvid demokrácia", egy olyan rendszer, amelyben egy internetes anonim szavazógépezet segítségével mindenkinek közvetlen lehetősége van beleszólni az állam ügyeibe. Amennyiben valaki nem szeretne, vagy nem tud érdemben foglalkozni egy kérdéssel, átadhatja szavazati jogát egy képviselőnek - rímelve ezzel a hagyományos képviseleti demokráciára. Azzal a különbséggel, hogy bármikor vissza is veheti azt. Ez persze elsőre kissé naivnak látszó álláspont, de szerintük megvalósítható.
A hazai kalózok egyébként jelenleg szerveződés alatt állnak. "Hiperdemokratikus" álláspontjuk miatt nehéz megszólalót találni, de egy fiatal, aktívan munkálkodó tag, Péter vállalkozott arra, hogy válaszoljon a STOP kérdéseire. Mint mondja, itthon a mozgalom az internetes magánélet védelmére, valamint az információ megosztására, szabad áramoltatására helyezi a hangsúlyt. (Ennélfogva tehát a jogvédett tartalmat pénzért árusító, abból nyerészkedő, úgy nevezett warez oldalakat elutasítják.) Mert bár úgy tűnik, minden megtalálható az interneten, Péter a gyógyszerkutatásokat hozza fel ellenpéldának: egy gyógyszergyár szabadalmát borsos licencdíj ellenében használhatja fel más, a többi gyár számára így kedvezőbb egy teljesen új szer kifejlesztése, ami azonban jelentősen lassítja a fejlődést. Ez a Kalózpárt szerint pedig már régen aggályos.
A csoport egyébként az információs szabadság veszélyének jelére, az internetet korlátozó ACTA (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, magyarul Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás) aláírásakor kezdett komolyan formálódni. (Január 26-án számos uniós tagállam, így Magyarország is szignálta a megállapodást.) LMP-közeli civil mozgalom helyett aktuálpolitikától független, - a nyártól pedig - törvényesen bejegyzett pártként szeretnék folytatni tevékenységüket.
Az ACTA a kalózideológia több fontos pontján is erős sebet ejt: az állam és az internetszolgáltató számára megadná az internetes tartalom (így akár az e-mailek) megfigyelésének a lehetőségét, az illegális tartalmakért pedig jelentős büntetéseket szabhatnának ki a felhasználókra.
Mivel 2012 elején Európa-szerte több mint 2,5 millió ember tiltakozott az szerződés ellen (és ez, amellett, hogy nem túl közismert a téma, elég jó aránynak tekinthető), megrendezték a STOP ACTA elnevezésű demonstrációt, amivel debütáltak a politikai színtéren.
- Ez sajnos nem volt túl szervezett - mondja Péter. - Bár Magyarországon láttunk már ennél rosszabbat is. A másodikat pedig nem is tudtuk megtartani.
De az Európai Unió is közbeszólt, ugyanis az Európai Parlament vizsgálata alá vonta a szerződést. Ők átadták az Európai Bizottságnak, amely állásfoglalás céljából az EU-bíróságra továbbította, hogy később a szakmai vélemény alapján tudjanak majd mérlegelni a parlamentben. Március végén azonban kiderült, hogy időhúzás helyett mégis minél előbb szeretnék megszavaztatni a tervezetet.
Júniusban újra napirendre kerül az ügy. Mivel a jelenlegi, csonkosított ACTA is elég vad elgondolásokat tartalmaz, ismét számíthatunk majd megmozdulásokra. - Az átlagember jelenleg nem tud mást tenni - folytatja Péter. - A legtöbb országban vagy már elutasították a ratifikációt vagy kivárnak. Magyarország az utóbbiak közé tartozik. Nem akarok előre inni a medve bőrére, de úgy hiszem, a jelenlegi tervezetet nagy valószínűséggel elmeszelik.
Ettől függetlenül úton vannak "az új ACTA-k", amelyek látszólag nem, de a jóslatok szerint hasonlóan szigorúak lesznek, és a jogi lehetőségeket a szövegezésbe rejtve igyekeznek majd tágan értelmezhetővé tenni.
Hogy mi ennek a célja? Nem hivatalos kalózálláspont szerint az erősebb centralizáció, megfigyelhetőség, uniformizálhatóság, az internet közösségépítő szerepének korlátozása. Az eseményeket pedig - a szokásos forgatókönyv szerint - a politikusok körül csoportosuló érdekcsoportok, pénzemberek, gyógyszergyárak, kiadóvállalatok felügyelik. A sor hosszú. Az Európai Unió portáján sincs tehát új a nap alatt.
Szerző: Deák Viktória | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
címkék
kalózpárt, internet, ACTAHa tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
a rovat további hírei
Szombaton adta be a Fidesz az új törvényjavaslatokat - hétfőn már szavaznak
Az árvíz miatt kevesebb a horgász
Földrengés volt Hevesben
Elfogták a pünkösdi fegyveres rablókat
Együtt 2014: A Fidesz tovább halászhat a zavarosban
Otthon forgatott pornót az egri férfi - A lányok nem tudtak róla
Olcsóbb tankönyveket követel a Jobbik
