Hány fideszes szavazna Kádárra? Felmérték a nosztalgiázók számát
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
1/10
Kádár János magyar történelemben betöltött szerepéről rendezett egész napos konferenciát a Politikatörténeti Intézet (PTI) szerdán Budapesten. "Nem szobrot állítani jöttünk össze" - fogalmazott a PTI igazgatója. "Nem biztos, hogy a volt kormányzó fogházát választanám Kádáré helyett" - mondta Szelényi Iván. A magyaroknak a viszonylagos jólét fontosabb a politikai demokráciánál - fogalmazott Romsics Ignác.
Sokaknak már csak a földön jutott hely, annyi volt az érdeklődő azon a szerdai konferencián, amelyet Kádár és a 20. századi magyar történelem témájában rendezett a Politikatörténeti Intézet (PTI). "Nem szobrot állítani jöttünk össze" - fogalmazott bevezetőjében Földes György, a PTI igazgatója, aki szerint egy reális elemzést szeretnének adni Kádár Jánosról.
A konferencia első előadója, Szelényi Iván szociológus szerint kevés olyan politikus van, aki temetése után tizennyolc évvel is annyi gyűlöletet kelt, hogy még a sírját is feltúrják miatta. A szakértő hangsúlyozta, vannak olyanok, akik a Kádár-korszakot diktatórikusabbnak tektintik, mint Horthy Miklós vagy Ferenc József időszakát. "Én nem biztos, hogy a volt kormányzó fogházát választanám Kádáré helyett" - fogalmazott a szakértő.
Szelényi Iván szerint a korszak szellemisége "univerzálisabb és szekulárisabb" is volt, mint az előtte lévők. Ugyanakkor kisebb hangsúlyt helyezett a patriotizmusra, "nem illett cigányozni vagy zsidózni sem, ami persze nem azt jelenti, hogy gyep alatt ne történt volna ilyesmi" - hangsúlyozta a társadalomtudós. Az 1968-ban bevezetett reformok, az úgynevezett "új gazdasági mechanizmus" kapcsán leszögezte, szerinte az egy ideológiai visszalépés volt. "Miközben családok százezrei tanulták meg napok alatt, miként lehet parasztból vállalkozónak lenni, a politika egyszerű volt: békén kell hagyni a parasztokat, azon az egy holdon, amijük van" - foglalta össze Szelényi.
A szociológus rámutatott, hogy a parasztság mellett a társadalmi kiegyezés másik nagy pillére az értelmiség volt. Göncz Árpád, Bibó István és Mérei Ferenc is ekkor kerültek szabadlábra, akik "a házibulik nagy kedvencei voltak ugyan", mégsem volt irántuk jelentős az érdeklődés - fogalmazott Szelényi, aki szerint a külföldi utazás engedélyezése szintén nagyon fontos lépés volt. Összefoglalásként megjegyezte, hogy 1968-tól kezdődően valami olyasmi indult meg a társadalomban, ami elkerülhetetlenül a rendszerváltáshoz vezetett.
A jólét fontosabb, mint a politika
A beszélgetés következő előadója, Romsics Ignác történész mindenekelőtt leszögezte, hogy a Kádár-korszak sokkal összetettebb és ellentmondásosabb volt, mint a Horthy-éra vagy az elmúlt két évtized. Sokan gondolják úgy, hogy "a kor történelmi jelentősége csak Szent Istvánéhoz hasonlítható", miközben Csoóri Sándor szerint ez volt a magyar történelem legsötétebb időszaka - szemléltette a vélemények sokszínűségét a szakértő.
Romsics ugyanakkor rámutatott, hogy Vásárhelyi Mária kutatásai szerint a Kádár-korszak iránti nosztalgia még a Fidesz-szavazók körében is közel 50 százalékos. Ami persze nem véletlen, hiszen a reálbérek folyamatosan növekedtek, a jövedelmi különbségek pedig csökkentek - mondta a történész, majd hozzátette, hogy az emberek főként a fogyasztásra költöttek, az éhezés teljesen ismeretlen fogalom volt, ráadásul minden harmincadik lakos rendelkezett személygépkocsival.
A szakértő által idézett másik kutatásból kiderült, hogy a magyarok szerint a Kádár rendszer idején sokkal nagyobb esély volt a felemelkedésre, mint manapság. "Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a korszak a demokratikus jogállam szempontjából visszalépést jelentett, az Országgyűlés pedig csak egy kirakat volt" - foglalta össze Romsics. A történész végül megjegyezte, hogy a határon túli magyarokkal egyáltalán nem foglalkozott a politika, ahogy a kisebbségekkel sem. A Kádár-rendszer iránti nosztalgia pedig azzal magyarázható, hogy a magyaroknak a viszonylagos jólét fontosabb a politikai demokráciánál - zárta előadását a történész.
Szerző: Klopfstein-László Kornél | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
Sokaknak már csak a földön jutott hely, annyi volt az érdeklődő azon a szerdai konferencián, amelyet Kádár és a 20. századi magyar történelem témájában rendezett a Politikatörténeti Intézet (PTI). "Nem szobrot állítani jöttünk össze" - fogalmazott bevezetőjében Földes György, a PTI igazgatója, aki szerint egy reális elemzést szeretnének adni Kádár Jánosról.
A konferencia első előadója, Szelényi Iván szociológus szerint kevés olyan politikus van, aki temetése után tizennyolc évvel is annyi gyűlöletet kelt, hogy még a sírját is feltúrják miatta. A szakértő hangsúlyozta, vannak olyanok, akik a Kádár-korszakot diktatórikusabbnak tektintik, mint Horthy Miklós vagy Ferenc József időszakát. "Én nem biztos, hogy a volt kormányzó fogházát választanám Kádáré helyett" - fogalmazott a szakértő.
Szelényi Iván szerint a korszak szellemisége "univerzálisabb és szekulárisabb" is volt, mint az előtte lévők. Ugyanakkor kisebb hangsúlyt helyezett a patriotizmusra, "nem illett cigányozni vagy zsidózni sem, ami persze nem azt jelenti, hogy gyep alatt ne történt volna ilyesmi" - hangsúlyozta a társadalomtudós. Az 1968-ban bevezetett reformok, az úgynevezett "új gazdasági mechanizmus" kapcsán leszögezte, szerinte az egy ideológiai visszalépés volt. "Miközben családok százezrei tanulták meg napok alatt, miként lehet parasztból vállalkozónak lenni, a politika egyszerű volt: békén kell hagyni a parasztokat, azon az egy holdon, amijük van" - foglalta össze Szelényi.
A szociológus rámutatott, hogy a parasztság mellett a társadalmi kiegyezés másik nagy pillére az értelmiség volt. Göncz Árpád, Bibó István és Mérei Ferenc is ekkor kerültek szabadlábra, akik "a házibulik nagy kedvencei voltak ugyan", mégsem volt irántuk jelentős az érdeklődés - fogalmazott Szelényi, aki szerint a külföldi utazás engedélyezése szintén nagyon fontos lépés volt. Összefoglalásként megjegyezte, hogy 1968-tól kezdődően valami olyasmi indult meg a társadalomban, ami elkerülhetetlenül a rendszerváltáshoz vezetett.
A jólét fontosabb, mint a politika
A beszélgetés következő előadója, Romsics Ignác történész mindenekelőtt leszögezte, hogy a Kádár-korszak sokkal összetettebb és ellentmondásosabb volt, mint a Horthy-éra vagy az elmúlt két évtized. Sokan gondolják úgy, hogy "a kor történelmi jelentősége csak Szent Istvánéhoz hasonlítható", miközben Csoóri Sándor szerint ez volt a magyar történelem legsötétebb időszaka - szemléltette a vélemények sokszínűségét a szakértő.
Romsics ugyanakkor rámutatott, hogy Vásárhelyi Mária kutatásai szerint a Kádár-korszak iránti nosztalgia még a Fidesz-szavazók körében is közel 50 százalékos. Ami persze nem véletlen, hiszen a reálbérek folyamatosan növekedtek, a jövedelmi különbségek pedig csökkentek - mondta a történész, majd hozzátette, hogy az emberek főként a fogyasztásra költöttek, az éhezés teljesen ismeretlen fogalom volt, ráadásul minden harmincadik lakos rendelkezett személygépkocsival.
A szakértő által idézett másik kutatásból kiderült, hogy a magyarok szerint a Kádár rendszer idején sokkal nagyobb esély volt a felemelkedésre, mint manapság. "Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a korszak a demokratikus jogállam szempontjából visszalépést jelentett, az Országgyűlés pedig csak egy kirakat volt" - foglalta össze Romsics. A történész végül megjegyezte, hogy a határon túli magyarokkal egyáltalán nem foglalkozott a politika, ahogy a kisebbségekkel sem. A Kádár-rendszer iránti nosztalgia pedig azzal magyarázható, hogy a magyaroknak a viszonylagos jólét fontosabb a politikai demokráciánál - zárta előadását a történész.
Szerző: Klopfstein-László Kornél | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
címkék
Kádár-korszak, történelemHa tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
a rovat további hírei
Gödör alján a lakosság Heves megyében
Volt miből engedményt adni: lopott tűzifát árult akciósan
Az élelmiszerárakról vitázni sem hajlandók: felháborító cinizmus
Tanács a fideszes nőknek: Orbánnál tessék kopogtatni!
Szörnyethalt a kamionnal karambolozó furgonos
Vádiratot gyártottak a trafikbotrányhoz
Ropogós húszezres-kötegek a tanácsadóknak - kicsiben és nagyban
