Ideges vakáció - erre jövünk vissza szeptemberben?
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
Kispál-nap és forróság: elstartolt a Fishing - fotógaléria!
Nyári szünet előtti hajrában a pécsi közgyűlés
1/10
Múlt hét pénteken kezdődött a vakáció, de sem az iskolák, sem a pedagógusok, sem az önkormányzatok nem tudják, hogyan lássanak majd munkához a nyaralás után. Négyezer közoktatási intézmény, egymillió-négyszázezer tanuló és 121 ezer pedagógus várja, hogy a kormány döntsön jövőjükről.
Az idei tanév kezdetétől 41 intézményt vett át az egyház, ezzel összesen 224 intézményt működtetnek. Ezekben több, mint 86 ezer diák tanul, 20 százalékkal több, mint tavaly. A katolikusok által fenntartott intézményekben mintegy 11 ezer pedagógus, és egyéb feladatokat ellátó munkatárs dolgozik, ami szintén 20 százalékos növekedést jelent. A Magyarországi Református Egyház tavaly nyáron 12 önkormányzati intézményt vett át, az evangélikusok hatot. Csaknem 51 ezer gyermek jár ezekbe az óvodákba, iskolákba. Az önkormányzatok, az állam és az egyházak az iskolák fenntartásán, az épületek tulajdonjogán marakodnak, csak a felelősséget passzolnák tovább. - Nagy kérdés, hogy a használati jogot mennyi időre engedik át, hogy milyen garancia van ennek az ingyenességére, továbbá, hogy az adott tantestület és a helyi társadalom mennyire megosztott az intézményátadással kapcsolatban - fejtette ki aggályait pünkösdi beszédében Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. Szerinte az elmúlt két évben nem vált egyértelművé, lesz-e egyáltalán áttekinthető rendszere annak, hogyan finanszírozzák az intézményeket.
- Az egyházi iskolákat államosították - mondta el a STOPnak dr. Szüdi János oktatási szakértő, volt államtitkár, és hozzátette, szerinte ez egyértelműen levezethető abból, hogy minden olyan iskola, amelyet nem az állam tart fenn, működési engedélyt köteles kérni. Ez nem újdonság, azonban eddig nem volt benne a törvényben az a szabály, hogy meg kell tagadni az engedély kiadását, ha a benyújtott javaslat nem áll összhangban a miniszter által elkészített működési és fejlesztési tervvel. - E terv elkészítéséhez nem kapcsolódik jogszabályi előírás, így a hatalom mérlegelésén múlik, mi áll összhangban a tervvel és mi nem - magyarázta.
Az egyházi iskoláknak is alkalmazniuk kell a kötelező tantervet, bár engedéllyel eltérhetnek tőle. De hogy mi alapján mérlegelik a döntést, az jelenleg nincs szabályozva. Vagyis a szakértő szerint ismét a hatalom mérlegelésén múlik, hogy az egyházi iskola állami, vagy saját tanterv szerint halad. - Az iskola igazgatójának kinevezéséhez pedig a miniszer egyetértésére van szükség, aki csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg azt. Az ilyen egyetértés beszerzése teljesen indokolatlan, és csak a függőségi kapcsolatot erősíti - érvelt Szüdi.
Réthelyi Miklós volt nemzetierőforrás-miniszter korábban jelezte, hogy az állami költségvetés szempontjából mindegy, hogy egy tanuló egyházi intézményben vagy állami fenntartásúban veszi igénybe a közoktatást. Az egyházi iskolák finanszírozása a törvény szerint az állami fenntartású intézményekre vonatkozó általános szabályok alapján, azokkal azonos mértékben történik. - Ennek végrehajtásához azonban arra van szükség, hogy az állam jóváhagyja az állami iskola költségvetését, vagyis lényegében elbírálja, hogy a beállított összegek jogosak-e vagy sem. Ez a rendelkezés azért is érdekes, mert például az állam a költségvetési szervektől bármikor elvonhat összeget, illetve bármikor zárolhat összeget - mondta a szakértő.
A Széll Kálmán Terv még nem szabályozott, legutolsó változatában olvashatunk a létrejövő Nemzeti Pedagógus Karról is, amelynek az egyházi iskolák pedagógusai is tagjai lesznek. - Ez a megnevezés egy pedagógus kamarát takar, kötelező tagsággal. Ha ez az állítás igaz, akkor a kamara etikai eljárás keretében kizárhatja tagjai közül az egyházi iskola pedagógusát is. Ez a kizárás állásvesztéssel jár.
Szerző: -vp- | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
Az idei tanév kezdetétől 41 intézményt vett át az egyház, ezzel összesen 224 intézményt működtetnek. Ezekben több, mint 86 ezer diák tanul, 20 százalékkal több, mint tavaly. A katolikusok által fenntartott intézményekben mintegy 11 ezer pedagógus, és egyéb feladatokat ellátó munkatárs dolgozik, ami szintén 20 százalékos növekedést jelent. A Magyarországi Református Egyház tavaly nyáron 12 önkormányzati intézményt vett át, az evangélikusok hatot. Csaknem 51 ezer gyermek jár ezekbe az óvodákba, iskolákba. Az önkormányzatok, az állam és az egyházak az iskolák fenntartásán, az épületek tulajdonjogán marakodnak, csak a felelősséget passzolnák tovább. - Nagy kérdés, hogy a használati jogot mennyi időre engedik át, hogy milyen garancia van ennek az ingyenességére, továbbá, hogy az adott tantestület és a helyi társadalom mennyire megosztott az intézményátadással kapcsolatban - fejtette ki aggályait pünkösdi beszédében Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. Szerinte az elmúlt két évben nem vált egyértelművé, lesz-e egyáltalán áttekinthető rendszere annak, hogyan finanszírozzák az intézményeket.
- Az egyházi iskolákat államosították - mondta el a STOPnak dr. Szüdi János oktatási szakértő, volt államtitkár, és hozzátette, szerinte ez egyértelműen levezethető abból, hogy minden olyan iskola, amelyet nem az állam tart fenn, működési engedélyt köteles kérni. Ez nem újdonság, azonban eddig nem volt benne a törvényben az a szabály, hogy meg kell tagadni az engedély kiadását, ha a benyújtott javaslat nem áll összhangban a miniszter által elkészített működési és fejlesztési tervvel. - E terv elkészítéséhez nem kapcsolódik jogszabályi előírás, így a hatalom mérlegelésén múlik, mi áll összhangban a tervvel és mi nem - magyarázta.
Az egyházi iskoláknak is alkalmazniuk kell a kötelező tantervet, bár engedéllyel eltérhetnek tőle. De hogy mi alapján mérlegelik a döntést, az jelenleg nincs szabályozva. Vagyis a szakértő szerint ismét a hatalom mérlegelésén múlik, hogy az egyházi iskola állami, vagy saját tanterv szerint halad. - Az iskola igazgatójának kinevezéséhez pedig a miniszer egyetértésére van szükség, aki csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg azt. Az ilyen egyetértés beszerzése teljesen indokolatlan, és csak a függőségi kapcsolatot erősíti - érvelt Szüdi.
Réthelyi Miklós volt nemzetierőforrás-miniszter korábban jelezte, hogy az állami költségvetés szempontjából mindegy, hogy egy tanuló egyházi intézményben vagy állami fenntartásúban veszi igénybe a közoktatást. Az egyházi iskolák finanszírozása a törvény szerint az állami fenntartású intézményekre vonatkozó általános szabályok alapján, azokkal azonos mértékben történik. - Ennek végrehajtásához azonban arra van szükség, hogy az állam jóváhagyja az állami iskola költségvetését, vagyis lényegében elbírálja, hogy a beállított összegek jogosak-e vagy sem. Ez a rendelkezés azért is érdekes, mert például az állam a költségvetési szervektől bármikor elvonhat összeget, illetve bármikor zárolhat összeget - mondta a szakértő.
A Széll Kálmán Terv még nem szabályozott, legutolsó változatában olvashatunk a létrejövő Nemzeti Pedagógus Karról is, amelynek az egyházi iskolák pedagógusai is tagjai lesznek. - Ez a megnevezés egy pedagógus kamarát takar, kötelező tagsággal. Ha ez az állítás igaz, akkor a kamara etikai eljárás keretében kizárhatja tagjai közül az egyházi iskola pedagógusát is. Ez a kizárás állásvesztéssel jár.
Szerző: -vp- | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
címkék
egyházi iskola, állami iskolaHa tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
a rovat további hírei
Kettős gyilkosság a családi házban
Előzés közben csapódtak a traktornak
10-kor megnyílik a bajai Türr István híd
A trafikos siker titka: megfelelő családi kapcsolat Felcsúton
Göncz Árpád is részvétét nyilvánította Horn Gyula családjának
Grúz "keresztapára" csaptak le Magyarországon
Gesztus Orbántól: Hiller István helyesen ismerte fel Fertőd jelentőségét, és jól döntött
