Késik a bérkompenzáció? A válasz: "a megváltozott munkaképességűeket fontos erőforrásnak tekinti a kormány"
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiwcímlapsztori
Új ügyvezetője lesz a veszteséges pécsi cégnek
Fő a gazdaságosság: tanszékek szűnnek meg a Pécsi Tudományegyetemen
1/10
A rendőrségi bírságokról, a megváltozott munkaképességűek segítéséről, a kormány adópolitikájáról és a Budapest Airport eladásáról szóltak az azonnali kérdések hétfőn a parlamentben.
Jobbik: a rendőrség pénzbehajtóvá vált
A jobbikos Volner János arra mutatott rá, hogy a rendőrségnek az objektív felelősségből származó bírságként 16 milliárd forintot kell beszednie idén a költségvetés értelmében. Mint mondta, ennek eredményeként a rendőrök nem a bűnözőket üldözik, hanem az autók sebességét mérik ott is, ahol erre semmi szükség nem lenne. A képviselő a rendszer felülvizsgálatát javasolta.
Kontrát Károly államtitkár kijelentette, hogy a rendőrségnek ilyen feladata nincs. Elmondta ugyanakkor, hogy az ország közlekedésbiztonság szempontjából az ötödik legkedvezőbb helyzetben van Európai Unióban.
Az LMP a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának segítéséért emelt szót
Szél Bernadett (LMP) szerint csaknem 1500 szervezet mintegy 30 ezer, megváltozott munkaképességű munkavállalója kerülhet nehéz helyzetbe amiatt, hogy a kormány késlekedik a nekik járó bérkompenzáció kifizetésével.
Halász János államtitkár azt mondta, hogy a megváltozott munkaképességűeket fontos erőforrásnak tekinti a kormány, ezért már számos törvényt alkotott a támogatásukra. Ezekben egyebek mellett átalakította a foglalkoztatási rehabilitáció rendszerét.
MSZP: a kormány onnan vesz el, ahonnan tud
A szocialista Tukacs István úgy fogalmazott, hogy bár a kabinet az adócsökkentés kormányává kívánt válni, valójában a kevesek adócsökkentését érte csak el. Kijelentette: a kabinet ezzel szemben onnan von el forrásokat, ahonnan csak tud. Arra várt választ: folytatódik-e ez a politika.
Cséfalvay Zoltán államtitkár közölte: a kormány a munkát és a jövedelmeket terhelő adót csökkenti, míg a fogyasztásra és a forgalomra rakódóakat növelni kívánja. Szerinte ez segíti leginkább a gazdasági növekedést.
Jobbik: helyes döntés volt-e a Budapest Airport teljes privatizálása?
A jobbikos Bertha Szilvia azt firtatta: helyes volt-e tavaly eladni a Budapest Airport állami kézben maradt 25 százalékos részvénycsomagját. Mint mondta, Magyarország egyetlen nemzetközi és NATO-reptere állami kontroll nélkül maradt, hiszen sem az igazgatóságában, sem a felügyelőbizottságban nincs már jelen az állam. Emlékeztetett arra, hányan kerültek nehéz helyzetbe a Malév csődje után a két társaság alkalmazottai közül.
Fónagy János államtitkár szerint a reptérből származó bevételek alátámasztják a döntés helyességét: a társaság 2006 óta nem fizetett osztalékot, és 2010-től az osztalékkompenzáció is megszűnt.
Kijelentette: az állam a jövőben szabályozóként kívánja befolyásolni a reptér működését.
Uszodáról, gyógyászati segédeszközökről és kormányablakokról is kérdeztek
A kérdések sorát nyitó Pál Béla (MSZP) arról beszélt, hogy a 2014. évi női és férfi vízilabda Európa-bajnokság miatt három budapesti uszodát felújítanak. Feltette a kérdést, hogy mellettük felújíthatják-e a balatonfűzfői uszodát is, amelyben az úszó- és vízilabda válogatottak is gyakran edzenek.
Halász János államtitkár leszögezte, hogy a kormány kiemelten kezeli a versenysport támogatását, miközben azt is hangsúlyozta, hogy az Európa-bajnokságra a pályázatot a szakszövetség nyújtotta be, ezért az ő kompetenciájuk meghatározni, hogy hol tartsák a versenyeket.
A balatonfűzfői uszodáról közölte, hogy annak üzemeltetői részt vehetnek az Új Széchenyi Terv pályázatain.
Szilágyi László (LMP) azt akarta megtudni, hogy az állam valóban csökkenteni fogja-e a gyógyászati segédeszközök támogatását.
Halász János hangsúlyozta, hogy a rászorulók megfelelő minőségű és áru gyógyászati segédeszközökkel való ellátását a kabinet is kiemelt fontosságúnak tartja. Szavai szerint, amikor tavaly elkezdték a gyógyászati segédeszközök ellátási rendszerének felülvizsgálatát, akkor az volt a céljuk, hogy megszűnjenek az indokolatlan kifizetések és a támogatásból a valóban rászorulók részesüljenek.
A betegek, az állam és a gyártók segítségével kell józan, a költségvetési kiadásokat nem növelő megoldást találni - szögezte le az államtitkár, aki kiemelte, hogy széleskörű egyeztetések alapján szeretnék szakmailag elfogadható, az ellátás színvonalát fenntartó intézkedésekkel elérni a rendelkezésükre álló előirányzat betartását.
Tóth József (MSZP) azt akarta megtudni, hogy milyen hatékonysággal működnek a kormányablakok, mennyibe került az eddigi működésük és hogyan akarják azokat hatékonyabbá tenni.
Szabó Erika államtitkár azt felelte, hogy a kormányablakok eddig sikeresen működtek és a felmérések szerint az ügyfelek elégedettsége 99 százalékos. A kormányablakok annak az egyablakos ügyintézési helyszíneknek a "csírái", amelyeket 2013 után fokozatosan, körülbelül 300 helyen építenek majd ki az országban - tette hozzá.
Forrás: MTI |
STOP
Jobbik: a rendőrség pénzbehajtóvá vált
A jobbikos Volner János arra mutatott rá, hogy a rendőrségnek az objektív felelősségből származó bírságként 16 milliárd forintot kell beszednie idén a költségvetés értelmében. Mint mondta, ennek eredményeként a rendőrök nem a bűnözőket üldözik, hanem az autók sebességét mérik ott is, ahol erre semmi szükség nem lenne. A képviselő a rendszer felülvizsgálatát javasolta.
Kontrát Károly államtitkár kijelentette, hogy a rendőrségnek ilyen feladata nincs. Elmondta ugyanakkor, hogy az ország közlekedésbiztonság szempontjából az ötödik legkedvezőbb helyzetben van Európai Unióban.
Az LMP a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának segítéséért emelt szót
Szél Bernadett (LMP) szerint csaknem 1500 szervezet mintegy 30 ezer, megváltozott munkaképességű munkavállalója kerülhet nehéz helyzetbe amiatt, hogy a kormány késlekedik a nekik járó bérkompenzáció kifizetésével.
Halász János államtitkár azt mondta, hogy a megváltozott munkaképességűeket fontos erőforrásnak tekinti a kormány, ezért már számos törvényt alkotott a támogatásukra. Ezekben egyebek mellett átalakította a foglalkoztatási rehabilitáció rendszerét.
MSZP: a kormány onnan vesz el, ahonnan tud
A szocialista Tukacs István úgy fogalmazott, hogy bár a kabinet az adócsökkentés kormányává kívánt válni, valójában a kevesek adócsökkentését érte csak el. Kijelentette: a kabinet ezzel szemben onnan von el forrásokat, ahonnan csak tud. Arra várt választ: folytatódik-e ez a politika.
Cséfalvay Zoltán államtitkár közölte: a kormány a munkát és a jövedelmeket terhelő adót csökkenti, míg a fogyasztásra és a forgalomra rakódóakat növelni kívánja. Szerinte ez segíti leginkább a gazdasági növekedést.
Jobbik: helyes döntés volt-e a Budapest Airport teljes privatizálása?
A jobbikos Bertha Szilvia azt firtatta: helyes volt-e tavaly eladni a Budapest Airport állami kézben maradt 25 százalékos részvénycsomagját. Mint mondta, Magyarország egyetlen nemzetközi és NATO-reptere állami kontroll nélkül maradt, hiszen sem az igazgatóságában, sem a felügyelőbizottságban nincs már jelen az állam. Emlékeztetett arra, hányan kerültek nehéz helyzetbe a Malév csődje után a két társaság alkalmazottai közül.
Fónagy János államtitkár szerint a reptérből származó bevételek alátámasztják a döntés helyességét: a társaság 2006 óta nem fizetett osztalékot, és 2010-től az osztalékkompenzáció is megszűnt.
Kijelentette: az állam a jövőben szabályozóként kívánja befolyásolni a reptér működését.
Uszodáról, gyógyászati segédeszközökről és kormányablakokról is kérdeztek
A kérdések sorát nyitó Pál Béla (MSZP) arról beszélt, hogy a 2014. évi női és férfi vízilabda Európa-bajnokság miatt három budapesti uszodát felújítanak. Feltette a kérdést, hogy mellettük felújíthatják-e a balatonfűzfői uszodát is, amelyben az úszó- és vízilabda válogatottak is gyakran edzenek.
Halász János államtitkár leszögezte, hogy a kormány kiemelten kezeli a versenysport támogatását, miközben azt is hangsúlyozta, hogy az Európa-bajnokságra a pályázatot a szakszövetség nyújtotta be, ezért az ő kompetenciájuk meghatározni, hogy hol tartsák a versenyeket.
A balatonfűzfői uszodáról közölte, hogy annak üzemeltetői részt vehetnek az Új Széchenyi Terv pályázatain.
Szilágyi László (LMP) azt akarta megtudni, hogy az állam valóban csökkenteni fogja-e a gyógyászati segédeszközök támogatását.
Halász János hangsúlyozta, hogy a rászorulók megfelelő minőségű és áru gyógyászati segédeszközökkel való ellátását a kabinet is kiemelt fontosságúnak tartja. Szavai szerint, amikor tavaly elkezdték a gyógyászati segédeszközök ellátási rendszerének felülvizsgálatát, akkor az volt a céljuk, hogy megszűnjenek az indokolatlan kifizetések és a támogatásból a valóban rászorulók részesüljenek.
A betegek, az állam és a gyártók segítségével kell józan, a költségvetési kiadásokat nem növelő megoldást találni - szögezte le az államtitkár, aki kiemelte, hogy széleskörű egyeztetések alapján szeretnék szakmailag elfogadható, az ellátás színvonalát fenntartó intézkedésekkel elérni a rendelkezésükre álló előirányzat betartását.
Tóth József (MSZP) azt akarta megtudni, hogy milyen hatékonysággal működnek a kormányablakok, mennyibe került az eddigi működésük és hogyan akarják azokat hatékonyabbá tenni.
Szabó Erika államtitkár azt felelte, hogy a kormányablakok eddig sikeresen működtek és a felmérések szerint az ügyfelek elégedettsége 99 százalékos. A kormányablakok annak az egyablakos ügyintézési helyszíneknek a "csírái", amelyeket 2013 után fokozatosan, körülbelül 300 helyen építenek majd ki az országban - tette hozzá.
Forrás: MTI |
STOP
címkék
Országgyűlés, azonnali kérdések, kérdésekHa tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
a rovat további hírei
Göncz Árpád is részvétét nyilvánította Horn Gyula családjának
Grúz "keresztapára" csaptak le Magyarországon
Gesztus Orbántól: Hiler István helyesen ismerte fel Fertőd jelentőségét, és jól döntött
Búzatáblában landolt, és eloltotta füstölgő gépét a pilóta
Az MSZP saját halottjaként búcsúzik a volt kormányfőtől
Horn Gyula halála - A családdal egyeztet az illetékes temetési bizottság
MSZP: Katasztrófa, amit a kormány művelt
