Ki vagyunk szolgáltatva Orbánéknak
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
1/10
Kirekesztve és kiszolgáltatva - sokan érzik így ma magukat Magyarországon. Gúr Nándor, az MSZP Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnöke az elmúlt 2 év gazdaságpolitikáját foglalta össze vasárnapi sajtótájékoztatóján.
- Mi történt két év alatt a gazdaságban? - tette fel a kérdést az alelnök, majd sorolta a válaszokat. A gazdaságpolitika kiszámíthatatlanná vált, gyakorlatilag a bizalom elszállt az emberekből. Az elmúlt két évben sorozatosan a pénzek kimentése zajlott, elkoboztak 3 ezer milliárd forint nyugdíjmegtakarítást. Gazdasági recesszió van, megállt a növekedés, a hitelezés befagyott, körbetartozások megduplázódtak, a csődfelszámolási eljárások megtörténtek. A foglalkoztatásra nyilván ez mértékadó módon kihatott.
- A KSH folyamatosan azt kutatja, hogyan lehet minél szebb képet festeni a gazdasági helyzetről. Az igazság az, hogy 2008 őszéhez, a gazdasági válság kezdetéhez képest is rosszabb a helyzet ma Magyarországon. Ami a legtragikusabb, hogy a 22 éves korosztálynál a foglalkoztatás még tovább csökkent, a 200 ezret alig haladja meg - mondta el Gúr, és hozzátette, a munkanélküliek aránya tovább nőtt, az elvándorlási hajlandóság mindemellett fokozódik. - Ez nem véletlen, hiszen a pályakezdő fiataloknak rendkívül alacsony bért ígérnek. Ez lenne az ő jövőjük Magyarországon? - mutatott rá a politikus, és figyelmeztetett, a KSH adatai csalókák, amikor a halmozottan hátrányos helyzetű térségekről írnak. - A KSH adatai szerint 389 ezer ezekben a térségekben a foglalkoztatottak száma. Az adatokat dicshimnuszok keretei között teszik közzé, de azt hozzá kell tenni, hogy a válság beköszönte előtt ez a szám a 400 ezer főt is meghaladta.
A politikus beszélt az adópolitikáról is
- Adóterheléseket kapunk adóelvonások helyett: a 16%-os adójóváírást kivezették, a család- és gyermektámogatások rendszere abszolút nem szociálisan érzékeny, csak a tehetőseket támogatja, a minimálbérből élőket nem segíti. Ehhez jön hozzá a 27%-os jövedéki adó, sárgacsekk-adó, telefonadó, ebadó - folytatta a sort Gúr Nándor, aki azt látja, hogy az országban mindenki, akár a fiatalok, de akár a nyugdíj előttiek is hátrányos helyzetbe szorultak. Ugyanígy a munkanélküliek is, hiszen 9 hónap helyett 3 hónapos ellátási időt vehetnek csak igénybe.
- A közfoglalkoztatottak 47 ezres bért kapnak, persze ez már rég nem ér annyit, mint 2 éve. A dolgozók a minimálbér emelkedése mellett nem jutnak több pénzhez, a műszakpótlékot megszűntették vagy csökkentették, tehát mindent beszámítva összességében azt mondhatjuk, hogy a keresetek kisebb nagyságrendet mutatnak, és kevesebbet érnek.
- A tojás ára közel 40%-kal, a liszt és cukor ára majdnem 50%-kal emelkedett. Azt szeretném ezzel érzékeltetni, hogy a kirekesztettségnek és kiszolgáltatottságnak a mikéntjét az átlag polgár és az "ők" közti különbség rajzolja meg. Egy országban nem jó az, amikor az "ők", azok, akik a hatalmat gyakorolják, olyan speciális helyzeteket teremtenek a maguk számára, ahol például az egészségügyi ellátás tekintetében soron kívüli ellátásban részesülhetnek. De ugyanide sorolható, hogy a kormányhivatalnokoknak bölcsődei kedvezményeket nyújtanak, míg az átlagember semmiféle támogatást nem kap. Ugyanez a helyzet a családtámogatási rendszerrel, ahol a gazdag megkapja az adókedvezményt, a kiskeresetű meg nem tudja ezt érvényesíteni.
Az alelnök szerint át kellene hangolni az országot, és egy működő gazdaságpolitikai helyzetet kellene teremteni. Olyan világot kellene építeni, ahol ma is és holnap is, az ország határain belül is és kívül is mindenki biztonságban érezheti magát. Ennek az alapja annak a háttérnek a megteremtése lenne, ahol minden családban legalább egy kereső, dolgozó ember lehetne.
Szerző: -vp- | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
- Mi történt két év alatt a gazdaságban? - tette fel a kérdést az alelnök, majd sorolta a válaszokat. A gazdaságpolitika kiszámíthatatlanná vált, gyakorlatilag a bizalom elszállt az emberekből. Az elmúlt két évben sorozatosan a pénzek kimentése zajlott, elkoboztak 3 ezer milliárd forint nyugdíjmegtakarítást. Gazdasági recesszió van, megállt a növekedés, a hitelezés befagyott, körbetartozások megduplázódtak, a csődfelszámolási eljárások megtörténtek. A foglalkoztatásra nyilván ez mértékadó módon kihatott.
- A KSH folyamatosan azt kutatja, hogyan lehet minél szebb képet festeni a gazdasági helyzetről. Az igazság az, hogy 2008 őszéhez, a gazdasági válság kezdetéhez képest is rosszabb a helyzet ma Magyarországon. Ami a legtragikusabb, hogy a 22 éves korosztálynál a foglalkoztatás még tovább csökkent, a 200 ezret alig haladja meg - mondta el Gúr, és hozzátette, a munkanélküliek aránya tovább nőtt, az elvándorlási hajlandóság mindemellett fokozódik. - Ez nem véletlen, hiszen a pályakezdő fiataloknak rendkívül alacsony bért ígérnek. Ez lenne az ő jövőjük Magyarországon? - mutatott rá a politikus, és figyelmeztetett, a KSH adatai csalókák, amikor a halmozottan hátrányos helyzetű térségekről írnak. - A KSH adatai szerint 389 ezer ezekben a térségekben a foglalkoztatottak száma. Az adatokat dicshimnuszok keretei között teszik közzé, de azt hozzá kell tenni, hogy a válság beköszönte előtt ez a szám a 400 ezer főt is meghaladta.
A politikus beszélt az adópolitikáról is
- Adóterheléseket kapunk adóelvonások helyett: a 16%-os adójóváírást kivezették, a család- és gyermektámogatások rendszere abszolút nem szociálisan érzékeny, csak a tehetőseket támogatja, a minimálbérből élőket nem segíti. Ehhez jön hozzá a 27%-os jövedéki adó, sárgacsekk-adó, telefonadó, ebadó - folytatta a sort Gúr Nándor, aki azt látja, hogy az országban mindenki, akár a fiatalok, de akár a nyugdíj előttiek is hátrányos helyzetbe szorultak. Ugyanígy a munkanélküliek is, hiszen 9 hónap helyett 3 hónapos ellátási időt vehetnek csak igénybe.
- A közfoglalkoztatottak 47 ezres bért kapnak, persze ez már rég nem ér annyit, mint 2 éve. A dolgozók a minimálbér emelkedése mellett nem jutnak több pénzhez, a műszakpótlékot megszűntették vagy csökkentették, tehát mindent beszámítva összességében azt mondhatjuk, hogy a keresetek kisebb nagyságrendet mutatnak, és kevesebbet érnek.
- A tojás ára közel 40%-kal, a liszt és cukor ára majdnem 50%-kal emelkedett. Azt szeretném ezzel érzékeltetni, hogy a kirekesztettségnek és kiszolgáltatottságnak a mikéntjét az átlag polgár és az "ők" közti különbség rajzolja meg. Egy országban nem jó az, amikor az "ők", azok, akik a hatalmat gyakorolják, olyan speciális helyzeteket teremtenek a maguk számára, ahol például az egészségügyi ellátás tekintetében soron kívüli ellátásban részesülhetnek. De ugyanide sorolható, hogy a kormányhivatalnokoknak bölcsődei kedvezményeket nyújtanak, míg az átlagember semmiféle támogatást nem kap. Ugyanez a helyzet a családtámogatási rendszerrel, ahol a gazdag megkapja az adókedvezményt, a kiskeresetű meg nem tudja ezt érvényesíteni.
Az alelnök szerint át kellene hangolni az országot, és egy működő gazdaságpolitikai helyzetet kellene teremteni. Olyan világot kellene építeni, ahol ma is és holnap is, az ország határain belül is és kívül is mindenki biztonságban érezheti magát. Ennek az alapja annak a háttérnek a megteremtése lenne, ahol minden családban legalább egy kereső, dolgozó ember lehetne.
Szerző: -vp- | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
címkék
Gúr Nándor, MSZP, gazdaság, foglalkoztatás, munkaügyHa tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
a rovat további hírei
Az árvíz miatt kevesebb a horgász
Földrengés volt Hevesben
Elfogták a pünkösdi fegyveres rablókat
Együtt 2014: A Fidesz tovább halászhat a zavarosban
Otthon forgatott pornót az egri férfi - A lányok nem tudtak róla
Olcsóbb tankönyveket követel a Jobbik
Fordított zarándoklat Veszprémben
