Még a félázsiai sem lehet magyar termék
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
Új ügyvezetője lesz a veszteséges pécsi cégnek
Fő a gazdaságosság: tanszékek szűnnek meg a Pécsi Tudományegyetemen
1/10
"Magyar termék, hazai termék, hazai feldolgozású termék" - a jövőben az ilyen jelölésekkel ellátott élelmiszerek közül vásárló fogyasztók biztosak lehetnek abban, hogy a termék nem csak nevében, hanem főbb jellemzőit tekintve is magyar. Az említett jelölések használata nem lesz kötelező, azonban feltüntetésük esetén szigorú szabályozás érvényesül.
A Vidékfejlesztési Minisztérium napokban kihirdetett rendelete a Fogyasztóvédők Országos Egyesülete (FOE) szerint egy régóta fennálló hiányosságot orvosol, ugyanis eddig nem szabályozták, hogy pontosan milyen feltételek érvényesülése esetén mondható egy élelmiszer "magyarnak", és a tapasztalatok szerint egyes vállalkozások ki is használták ezt.
Így például előfordult, hogy az adott élelmiszer annak ellenére került "magyar termék" felirattal és a nemzeti színek alkalmazásával forgalomba, hogy annak származási helyeként már egy idegen ország volt megjelölve: ez a gyakorlat egyértelműen alkalmas volt a fogyasztók megtévesztésére, hiszen a vásárló arra a téves következtetésre juthatott, hogy magyar terméket vásárol.
Az ilyen és ehhez hasonló esetek végére tesz pontot az új jogszabály, amelynek értelmében "magyar termék" vagy bármilyen egyéb, az élelmiszer magyar származására vonatkozó állítás és jelölés kizárólag akkor használható, ha a termék száz százalékban magyar alapanyagból készült, valamint az Magyarországon is dolgozták fel és csomagolták. Ez például a növényi eredetű élelmiszerek esetében azt jelenti, hogy a növény termesztése, betakarítása, begyűjtése és tisztítása is már hazánkban kell, hogy történjen a "magyar termékként" árusításhoz. Állati eredetű termék esetén pedig feltétel, hogy az állat születésének, keltetésének, felnevelésének helye is Magyarországon legyen. Méz-, tej- és tojástermékek esetében szintén követelmény, hogy az állat, amelyből a termék származik, hazánkban legyen tartva, etetve, itatva.
A jogszabályban meghatározták a második kategóriát, a "hazai termék" típusát is. Ide tartoznak azok az élelmiszerek, amelyeket hazánkban dolgoznak fel, de meghatározott mértékben import eredetű összetevőt is tartalmaznak. Azon termékek sorolhatóak e körbe, amelyek esetében érvényesül az a feltétel, hogy az elkészítéshez felhasznált összetevők több mint 50 százalékát Magyarországon állították elő, továbbá a feldolgozás minden lépése hazánkban történt.
A "hazai feldolgozású termék" kategóriájába azon élelmiszerek sorolhatók, amelyeket külföldi alapanyagokból, de Magyarországon készítenek el. Szigorú feltétel ez esetben, hogy a feldolgozással összefüggő minden - például a termék összetételét befolyásoló - eljárásra hazánkban kell, hogy sor kerüljön.
A fenti három kategóriát nem kötelező a vállalkozásoknak feltüntetniük, viszont ha élnek azokkal, ezt csak akkor tehetik meg, ha a vonatkozó szigorú feltételeknek az eladásra szánt élelmiszer megfelel. A rendelkezések betartása annak az élelmiszer-vállalkozásnak a felelőssége, amely a jelölést feltüntette az adott élelmiszeren. Olyan nyilvántartási és nyomon követési rendszert is ki kell dolgozni, amely lehetővé teszi, hogy az élelmiszer-értékesítési lánc folyamán végig igazolni tudja a forgalmazó, hogy eleget tesz minden előírásnak.
A rendelet 2012. szeptember elsején lép hatályba, ennek kapcsán egy átmeneti rendelkezést is meghatároztak: azon élelmiszerek, amelyek csomagolásán az előírásoknak nem megfelelő állítás is szerepel, a hatálybalépést követő egy évig még forgalomba hozhatók és ott is tarthatók minőség-megőrzési idejük végéig - áll a fogyasztóvédők közleményében.
Szerző: STOP-információ | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
A Vidékfejlesztési Minisztérium napokban kihirdetett rendelete a Fogyasztóvédők Országos Egyesülete (FOE) szerint egy régóta fennálló hiányosságot orvosol, ugyanis eddig nem szabályozták, hogy pontosan milyen feltételek érvényesülése esetén mondható egy élelmiszer "magyarnak", és a tapasztalatok szerint egyes vállalkozások ki is használták ezt.
Így például előfordult, hogy az adott élelmiszer annak ellenére került "magyar termék" felirattal és a nemzeti színek alkalmazásával forgalomba, hogy annak származási helyeként már egy idegen ország volt megjelölve: ez a gyakorlat egyértelműen alkalmas volt a fogyasztók megtévesztésére, hiszen a vásárló arra a téves következtetésre juthatott, hogy magyar terméket vásárol.
Az ilyen és ehhez hasonló esetek végére tesz pontot az új jogszabály, amelynek értelmében "magyar termék" vagy bármilyen egyéb, az élelmiszer magyar származására vonatkozó állítás és jelölés kizárólag akkor használható, ha a termék száz százalékban magyar alapanyagból készült, valamint az Magyarországon is dolgozták fel és csomagolták. Ez például a növényi eredetű élelmiszerek esetében azt jelenti, hogy a növény termesztése, betakarítása, begyűjtése és tisztítása is már hazánkban kell, hogy történjen a "magyar termékként" árusításhoz. Állati eredetű termék esetén pedig feltétel, hogy az állat születésének, keltetésének, felnevelésének helye is Magyarországon legyen. Méz-, tej- és tojástermékek esetében szintén követelmény, hogy az állat, amelyből a termék származik, hazánkban legyen tartva, etetve, itatva.
A jogszabályban meghatározták a második kategóriát, a "hazai termék" típusát is. Ide tartoznak azok az élelmiszerek, amelyeket hazánkban dolgoznak fel, de meghatározott mértékben import eredetű összetevőt is tartalmaznak. Azon termékek sorolhatóak e körbe, amelyek esetében érvényesül az a feltétel, hogy az elkészítéshez felhasznált összetevők több mint 50 százalékát Magyarországon állították elő, továbbá a feldolgozás minden lépése hazánkban történt.
A "hazai feldolgozású termék" kategóriájába azon élelmiszerek sorolhatók, amelyeket külföldi alapanyagokból, de Magyarországon készítenek el. Szigorú feltétel ez esetben, hogy a feldolgozással összefüggő minden - például a termék összetételét befolyásoló - eljárásra hazánkban kell, hogy sor kerüljön.
A fenti három kategóriát nem kötelező a vállalkozásoknak feltüntetniük, viszont ha élnek azokkal, ezt csak akkor tehetik meg, ha a vonatkozó szigorú feltételeknek az eladásra szánt élelmiszer megfelel. A rendelkezések betartása annak az élelmiszer-vállalkozásnak a felelőssége, amely a jelölést feltüntette az adott élelmiszeren. Olyan nyilvántartási és nyomon követési rendszert is ki kell dolgozni, amely lehetővé teszi, hogy az élelmiszer-értékesítési lánc folyamán végig igazolni tudja a forgalmazó, hogy eleget tesz minden előírásnak.
A rendelet 2012. szeptember elsején lép hatályba, ennek kapcsán egy átmeneti rendelkezést is meghatároztak: azon élelmiszerek, amelyek csomagolásán az előírásoknak nem megfelelő állítás is szerepel, a hatálybalépést követő egy évig még forgalomba hozhatók és ott is tarthatók minőség-megőrzési idejük végéig - áll a fogyasztóvédők közleményében.
Szerző: STOP-információ | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
Ha tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
a rovat további hírei
Göncz Árpád is részvétét nyilvánította Horn Gyula családjának
Grúz "keresztapára" csaptak le Magyarországon
Gesztus Orbántól: Hiler István helyesen ismerte fel Fertőd jelentőségét, és jól döntött
Búzatáblában landolt, és eloltotta füstölgő gépét a pilóta
Az MSZP saját halottjaként búcsúzik a volt kormányfőtől
Horn Gyula halála - A családdal egyeztet az illetékes temetési bizottság
MSZP: Katasztrófa, amit a kormány művelt
