Mire hergelik az ifjúságot a "nemzeti összetartozás" napján?
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
1/10
"A nemzeti összetartozás emléknapja nem gyásznap" - figyelmeztet a pedagógusok számára kiadott módszertani útmutató. Tényleg nem az? Mit kezdenek a június 4-i emléknappal az iskolák? Mit kapnak mindebből a magyar diákok? Gyászos körkép.
A Történelemtanárok Egyletének honlapján Lőrinc László részletesen elemezte ( Mit kezdjünk a Nemzeti Összetartozás Napjával? Mi segít és mi nem? ) a törvényben és indoklásában megfogalmazott gondolatokat, a 2010 óta a pedagógusok számára kiadott segédleteket, és a június 4-i iskolai rendezvények tapasztalatait.
Egy kőszegi iskolában a tavalyi június 4-én 1941-es térképekkel és ábrákkal rakták tele a folyosókat végestelen végig. A tablók egytől egyig arról szóltak, hogy az "egységes, homogén Magyarországot hogyan szabdalnak fel idegenek, majd hogyan hozzák ezt helyre részlegesen a bécsi döntések". Karikatúrák mutatták be "az acsarkodó, alattomos, setét tekintetű, szerbeket, szlovákokat, románokat (ebben a szövegkörnyezetben inkább rácokat, tótokat és oláhokat kéne mondani), akik csúszva-mászva ragadják el a magyar földet egy ártatlan szűzlánytól vagy egy lebilincselt legénytől". "Sehol egy etnikai térkép, sehol egy mai értelmező magyarázat, sehol egyetlen szó arról, hogy volt itt egy világháború is" - írta Lőrinc László. Éppen ez a legfőbb kockázata ennek a 2010-ben kétharmados győzelmet arató erők által azonnal létrehozott emléknapnak. "Egy Trianon-nap esetében az indulati célpont szerepét játszó "gonosz legyőzőink" szerepébe a ma is köröttünk élő népek, emberek kerülhetnek" - figyelmeztetett Lőrinc László.
Lőrinc László a tte.hu honlapon olvasható elemzésben azt is bemutatja, hogy a lózungok ellenére az emléknapot elrendelő törvény, annak indoklása és a módszertani anyagok valójában a torz szemléletű "megemlékezésre ösztönöznek. "A törvény szerint "igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatás" történt, és nem tesz utalást arra, hogy történelmi előzmények is lennének, például, hogy a régi Magyarország soknemzetiségű állam volt, és egy - az Osztrák-Magyar Monarchia által kezdeményezett - vesztes háború után a környező államok olyan területeket "szaggattak" le, melyekben a magyarok, ha sokan is, de kisebbségben voltak. Adós marad ezzel az indoklás is. Természetesen ettől még az igazságtalanság vádja igaz (pláne egyes határ menti, színmagyar területek esetében), csak éppen a megértés és feldolgozás szempontjából elkerülhetetlen lenne az árnyalás, egyáltalán az igaz, egyenes, öntetszelgés nélküli beszéd" - fogalmaz Lőrinc László.
A szerző történész szemmel megvizsgálja a történelemtanárok számára kiadott pedagógiai háttéranyagot, és megállapítja: "bár ebben sok hasznos és használható szöveg is van, mégis egészében megdöbbentő."
Legalább megemlítik a vesztes háborút Trianon előzményeként, de "különös módon az az apróság, hogy a régi Magyarország területén nagy, zárt tömbökben (is) éltek nemzetiségiek, akiktől kinti "anyaállamaikat", rokonaikat sokszor csak a magyar határ választotta el, az nem kerül szóba.
Ahogy az sem, hogy a 19. század eleje óta megfigyelhető nacionalizmus és nemzetállamosodás a világháború korszakáig Írországtól a Balkánig és a Baltikumig mindenhol nemzetállamokat kreált a soknemzetiségű birodalmakból. (Kossuth már az 1860-as években prognosztizálta, hogy ha a dunai népeket nem sikerül nemzeti alapon egyfajta önkéntes szövetségi államba szervezni, akkor a történeti Magyarország egy konfliktus folyamán szét fog esni.)
A későbbiekben "szerb és román csapatok benyomulásáról" esik szó, melynek célja, hogy "bekebelezzék Dél-Magyarországot és Erdély délkeleti részét", valamint "a csehek felvidéki vármegyék elfoglalását célzó támadásáról", de nincs szó arról, hogy ott szerbek, románok és szlovákok laktak és hogy ők hogyan fogadták az új foglalók érkezését. Hallgat a gyulafehérvári gyűlésről és arról, hogy a nemzetiségi területek elszakadását e támadások előtt a magyar országgyűlés választott nemzetiségi képviselői már bejelentették" - sorolja a szerző az elhallgatás módszerével létrehozott, nyilvánvalóan irányzatos egyoldalúságokat.
Az emléknapra készülő pedagógusok számára a nagyhatalmak szerepéről azt sulykolják: "megállapítható, hogy nagyhatalmi támogatás nélkül e nemzeti emancipációs mozgalmak önmagukban nem vezettek volna a Monarchia széthullásához." Arról viszont megint csak szót sem ejtenek, hogy a nagyhatalmak ilyen állásfoglalásában "ludas a trializmust (az osztrák-magyar kiegyezésbe más népeket is egyenrangúan bevonó további kiegyezéseket - a szerk.) végsőkig ellenző, oroszellenes külpolitikát szorgalmazó, a német szövetséget támogató, a világháborút nem ellenző magyar politikai elit, a magyar véleményformálók és az őket követő magyar politikai közvélemény is" - emlékeztet Lőrinc László.
Mi lesz az ott lakókkal? Vagy őket magukat éljük túl? Hogyan? Rásegítünk? - a cikk folytatódik
|
STOP
A Történelemtanárok Egyletének honlapján Lőrinc László részletesen elemezte ( Mit kezdjünk a Nemzeti Összetartozás Napjával? Mi segít és mi nem? ) a törvényben és indoklásában megfogalmazott gondolatokat, a 2010 óta a pedagógusok számára kiadott segédleteket, és a június 4-i iskolai rendezvények tapasztalatait.
Egy kőszegi iskolában a tavalyi június 4-én 1941-es térképekkel és ábrákkal rakták tele a folyosókat végestelen végig. A tablók egytől egyig arról szóltak, hogy az "egységes, homogén Magyarországot hogyan szabdalnak fel idegenek, majd hogyan hozzák ezt helyre részlegesen a bécsi döntések". Karikatúrák mutatták be "az acsarkodó, alattomos, setét tekintetű, szerbeket, szlovákokat, románokat (ebben a szövegkörnyezetben inkább rácokat, tótokat és oláhokat kéne mondani), akik csúszva-mászva ragadják el a magyar földet egy ártatlan szűzlánytól vagy egy lebilincselt legénytől". "Sehol egy etnikai térkép, sehol egy mai értelmező magyarázat, sehol egyetlen szó arról, hogy volt itt egy világháború is" - írta Lőrinc László. Éppen ez a legfőbb kockázata ennek a 2010-ben kétharmados győzelmet arató erők által azonnal létrehozott emléknapnak. "Egy Trianon-nap esetében az indulati célpont szerepét játszó "gonosz legyőzőink" szerepébe a ma is köröttünk élő népek, emberek kerülhetnek" - figyelmeztetett Lőrinc László.
A 2010. május 31-i törvényről
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békediktátum aláírásának napját, a Nemzeti Összetartozás Napjává. Az erről szóló törvényben az Országgyűlés rögzítette, hogy kötelességének tekinti arra inteni a nemzet ma élő tagjait és a jövendő nemzedékeket, hogy a trianoni békediktátum okozta nemzeti tragédiára mindörökké emlékezve, más nemzetek tagjaiban okkal sérelmeket keltő hibáinkat is számon tartva, s ezekből okulva, az elmúlt kilencven esztendő küzdelmeiben az összefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeiből erőt merítve, a nemzeti összetartozás erősítésén munkálkodjanak. Ennek érdekében az Országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. (MTI)
A gyakorlatban megvalósuló emléknapi kollektív önbecsapás és történelemtorzítás jól mutatja, mennyire nem lehet komolyan venni az eredetileg - a nemzeti összetartozás napját elrendelő törvény szövegében - megfogalmazott jelszavakat, melyek szerint június 4-e szóljon a nemzeti összetartozásról, járuljon hozzá "a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez"; segítse elő "a Kárpát-medence népei közös jövőjét" és "az európai értékek érvényesülését". A "Pedagógiai háttéranyag" pedig, mely a Nemzeti Erőforrás Minisztérium megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben készült 2011 májusában, kimondja: "a nemzeti összetartozás emléknapja nem gyásznap". Mindez írott malaszt maradt.Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békediktátum aláírásának napját, a Nemzeti Összetartozás Napjává. Az erről szóló törvényben az Országgyűlés rögzítette, hogy kötelességének tekinti arra inteni a nemzet ma élő tagjait és a jövendő nemzedékeket, hogy a trianoni békediktátum okozta nemzeti tragédiára mindörökké emlékezve, más nemzetek tagjaiban okkal sérelmeket keltő hibáinkat is számon tartva, s ezekből okulva, az elmúlt kilencven esztendő küzdelmeiben az összefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeiből erőt merítve, a nemzeti összetartozás erősítésén munkálkodjanak. Ennek érdekében az Országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. (MTI)
Lőrinc László a tte.hu honlapon olvasható elemzésben azt is bemutatja, hogy a lózungok ellenére az emléknapot elrendelő törvény, annak indoklása és a módszertani anyagok valójában a torz szemléletű "megemlékezésre ösztönöznek. "A törvény szerint "igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatás" történt, és nem tesz utalást arra, hogy történelmi előzmények is lennének, például, hogy a régi Magyarország soknemzetiségű állam volt, és egy - az Osztrák-Magyar Monarchia által kezdeményezett - vesztes háború után a környező államok olyan területeket "szaggattak" le, melyekben a magyarok, ha sokan is, de kisebbségben voltak. Adós marad ezzel az indoklás is. Természetesen ettől még az igazságtalanság vádja igaz (pláne egyes határ menti, színmagyar területek esetében), csak éppen a megértés és feldolgozás szempontjából elkerülhetetlen lenne az árnyalás, egyáltalán az igaz, egyenes, öntetszelgés nélküli beszéd" - fogalmaz Lőrinc László.
A szerző történész szemmel megvizsgálja a történelemtanárok számára kiadott pedagógiai háttéranyagot, és megállapítja: "bár ebben sok hasznos és használható szöveg is van, mégis egészében megdöbbentő."
Legalább megemlítik a vesztes háborút Trianon előzményeként, de "különös módon az az apróság, hogy a régi Magyarország területén nagy, zárt tömbökben (is) éltek nemzetiségiek, akiktől kinti "anyaállamaikat", rokonaikat sokszor csak a magyar határ választotta el, az nem kerül szóba.
Ahogy az sem, hogy a 19. század eleje óta megfigyelhető nacionalizmus és nemzetállamosodás a világháború korszakáig Írországtól a Balkánig és a Baltikumig mindenhol nemzetállamokat kreált a soknemzetiségű birodalmakból. (Kossuth már az 1860-as években prognosztizálta, hogy ha a dunai népeket nem sikerül nemzeti alapon egyfajta önkéntes szövetségi államba szervezni, akkor a történeti Magyarország egy konfliktus folyamán szét fog esni.)
A későbbiekben "szerb és román csapatok benyomulásáról" esik szó, melynek célja, hogy "bekebelezzék Dél-Magyarországot és Erdély délkeleti részét", valamint "a csehek felvidéki vármegyék elfoglalását célzó támadásáról", de nincs szó arról, hogy ott szerbek, románok és szlovákok laktak és hogy ők hogyan fogadták az új foglalók érkezését. Hallgat a gyulafehérvári gyűlésről és arról, hogy a nemzetiségi területek elszakadását e támadások előtt a magyar országgyűlés választott nemzetiségi képviselői már bejelentették" - sorolja a szerző az elhallgatás módszerével létrehozott, nyilvánvalóan irányzatos egyoldalúságokat.
Az emléknapra készülő pedagógusok számára a nagyhatalmak szerepéről azt sulykolják: "megállapítható, hogy nagyhatalmi támogatás nélkül e nemzeti emancipációs mozgalmak önmagukban nem vezettek volna a Monarchia széthullásához." Arról viszont megint csak szót sem ejtenek, hogy a nagyhatalmak ilyen állásfoglalásában "ludas a trializmust (az osztrák-magyar kiegyezésbe más népeket is egyenrangúan bevonó további kiegyezéseket - a szerk.) végsőkig ellenző, oroszellenes külpolitikát szorgalmazó, a német szövetséget támogató, a világháborút nem ellenző magyar politikai elit, a magyar véleményformálók és az őket követő magyar politikai közvélemény is" - emlékeztet Lőrinc László.
Mi lesz az ott lakókkal? Vagy őket magukat éljük túl? Hogyan? Rásegítünk? - a cikk folytatódik
|
STOP
címkék
június 4, nemzeti összetartozás napja, TrianonHa tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
a rovat további hírei
4,6 millió forint bírság jött össze a razziából
Megjött a tavasz, kevesebben keresnek munkát
Tatát ellepik a törökök
A mentők már nem tudták megmenteni az elgázolt nő életét
Trafiktüntetés a Fidesz székházánál
Oláh Lajos 1,1 milliárd forintot keres
Szellős nyári idő lesz vasárnap
