Szentpéteri Csilla szíve úgy vert, mint még soha
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
A kormány ellen vonulnak vasárnap
Balesetbe tekerhetjük magunkat - a rendőrség is figyelmeztet a veszélyre
1/10
Nem egy kalandos utazásban volt már része Szentpéteri Csillának, aki nemcsak a legkeményebb helyzetekről és a nyári pihenésről mesélt a STOPnak adott interjújában. A Crossover Királynője ugyanis készül valamire, amit eddig soha nem csinált, ám tervéről egyelőre titokzatosan nyilatkozott.
STOP: Legutóbb a nagy hőségről és munkáról beszélgettünk. Nyár van, mikor mész nyaralni?
Szentpéteri Csilla: Nyár van, tényleg? Hááát, én csak abból vettem észre, hogy egyfolytában megy a légkondi, meg a ventillátor, néha egy-egy szelet jégbe hűtött görögdinnye kerül elém, s Kristóf nem indul reggel suliba. Egész nap a stúdiómban ülök, hangszerelek vagy zenét írok, próbálunk, gőzerővel készülünk a Margitszigeti Temperamento koncertünkre. Na jó, egy hetet leugrottam egyedül az Adriára, miután a kiscsaládom jelezte, hogy ők inkább hűsölnének a nappaliban, s nem szeretnék magukat aktivizálni 40 fokban. Ismernek már, tudják, hogy tenger közelében nyughatatlan vagyok, mindig mennék valamerre. Így egy szép reggelen beültem az autóba, s elkezdődött a nagy utazás. Régóta vonz Isztria, sokszor jártam itt, közel van, eszméletlen szép kis öblökben jól el tud bújni, aki arra vágyik, isteni a "calamari alla griglia" és Cres szigetére fél óra alatt átjut mindenki, aki nem tud egy helyben maradni. Ott is megtaláltam azt a helyet, ahová biztos visszatérek még.
- Nem féltél? Honnan tudtad, hova menj? Egyedül, nőként?
- Dehogy féltem, apukám annál inkább, meg is ígértette velem, hogy este 8 után nem bóklászom egyedül, s elhagyatott helyeken nem süttetem karosszériámat. /nevet/ Megfogadtam, be is tartottam. Alapvetően félős vagyok, erdőbe, mezőre, olyan helyekre, amikben veszély rejlik, sose megyek. A vízben is csak addig úszok, míg beljebb vannak előttem, ha cápaveszély van, ne engem vigyen. /nevet/ Imádok a Google Maps-en szörfözgetni, aktív utazók blogjait olvasni, olyanokét, akik hasonlóan hozzám, nem útikönyvvel akarják bejárni a világot, s kipipálni a nevezetességek listáját, hanem maguk felfedezni, a maguk ritmusában. Persze ez nem mindig biztonságos és legális, de felettébb izgalmas. Utazásaim alatt kerültem párszor nagyon kemény helyzetbe, volt, hogy nem is láttam a kiutat, aztán leleményességgel sikerült.
- Mi volt a legrosszabb ilyen helyzeted?
- Egyszer Londonban annyifelé csámborogtam egy igen dekoratív ruhában, hogy bekerültem valami fura körzetbe, ahol egy pillanat alatt drogárusok vettek körbe. Magyaráztam, hogy én csak turista vagyok, amikor három megtermett fickó közelített, s akkor megéreztem zsigereimben a veszélyt, sebesen járt az agyam, amikor papám jutott eszembe, aki azt mondta, ha már nem tudsz elfutni, menj elébe, s próbáld megoldani. Akkor én elindultam feléjük, s tört angolsággal elmondtam, hogy magyar zongorista vagyok, eltévedtem, holnap koncertem lesz itt, meg itt, kérem őket, vezessenek már ki ebből a vészhelyzetből. Sírtam is már, s ekkor a három kemény paliból úriemberek lettek, s vigyázva rám, visszakerültem az Odeon mozihoz. Úgy vert a szívem, ahogy koncerten sose. Szicíliában hasonló helyzetben inkább a futást választottam, anno hosszútávon kiemelkedő voltam! /nevet/
- Ezek szerint nem igazán vagy napozós, passzív turista. Bejársz mindent, amit csak lehet a környéken?
- Nem bírok feküdni a napon, maximum napnyugtakor plédbe burkolózva, amikor már jó egy kicsit lehiggadni. Vágyom a teljes asszimilálódásra, beszélgetni a helyi pékkel, zöldségessel, elidőzni lépcsőkön, tereken, kiskávézókban, hangulatos aprócska éttermekben, beszippantani színeket, hangulatokat, megállításra kényszeríteni az idő lábát. Egyébként az ilyen beszélgetésekből tudom meg, hova járnak a helyiek fürdeni, s általában behajtani tilos táblákat tesznek ki vagy zsákutca jelzést, így a turisták elkerülik. No, ide megyek én be. A tenger a mindenem, egész nap tudom hallgatni a hullámokat, órákig képes vagyok mozdulatlanul belefeledkezni abba a mámorító Picasso-i kékbe, kavicsokat gyűjteni, kiállni sziklák peremére, na és hatalmas szerelmemmel, a vitorlázással tölteni az időt.
- Tudtam, hogy kilyukadunk ide, az autóvezetés után ez az újabb hobbi?
- Ahogy az autózás, ez is nagyon nekem való, mindkettőben érzem azt a lelki szabadságot, amit a zenémben. Rengeteget ülök szinte odakötözve a zongoránál, így amikor kiszabadulok, teljes katarzist élek át. Szoktam is jelezni, ha esetleg van következő élet, tessék engem Cousteau kapitány mellé kinevezni, esetleg cápakutatóként szívesen végzek el bármilyen vízi egyetemet.
- Csiripelték, hogy most is valamilyen szenzációra készülsz, Temperamento Földön, Vízen, Levegőben címmel?
- Sajnos nem tehetem, csak annyit árulhatok el, hogy hétfőn 13 órakor Siófokon leszek, nem egyedül, a hajóveszteglőben, majd Balatonfüreden. Szóval, aki kikötőben vagy strandon lesz, az biztos megtudja, mire készülünk, aki nem, az pedig később itt a STOPon olvashat erről a hétfői napról. Egyébként ez az akció összefügg a Margitszigeti Temperamento koncert - táncshow műsorunkkal, ami augusztus 29-én lesz.
- Kik lesznek a színpadon és mi lesz a menü?
- Zenekarom, a Szentpéteri Csilla Band párbajra hívja a világbajnok DuDance Latin Táncegyüttes 16 táncosát, s velünk lesz Caramel is, akivel olyan zenei blokkot állítottunk össze, melyben én egy kicsit átmegyek az ő zenei birodalmába, ő pedig betekint az enyémbe. Vérforraló hangulat lesz, fergeteges ritmusokkal, virtuóz zongora-gitárhangokkal, latin-amerikai táncok, buja, érzéki tangó, életörömmel teli salsa, vadító flamenco, humorral átszőtt szamba, jive forrósítják a margitszigeti atmoszférát. LED-falakon látványos vizualizáció kíséri a különféle zenei állomásokat, kiegészítve annak dinamizmusát. Klasszikus szerzők dallamai hangoznak el mai stílusban, saját átirataimban, a jazz-latin-rock stílusjegyeivel átitatva, ezekre készültek a táncos koreográfiák. Igazi nyáresti programot kínálunk, felhőtlen kikapcsolódás, mediterrán életöröm vár mindenkit, aki szereti a latin zenéket-táncokat, korosztály nélkül.
- Tavaly megkaptad a Crossover Királynője címet az osztrák sajtótól, idén lesz koncert arrafelé?
- Igen, jövő héten megyünk vissza. Ferenc József és Sissy is imádta ezt a környéket, a monarchia idején Semmering volt a legfelkapottabb üdülőhely, hatalmas gyógyfürdővel. Hát, ők már nem jönnek a koncertre, de az a feeling megmaradt.
- Elárulod, idén hova készültök?
- Augusztus 29-én lesz az év utolsó Temperamento nagykoncertünk, milyen jó lenne utána egy hónapra elutazni mindenfelé, de nincs ilyen szerencsém, mert kezdődik az iskola. No, azért megoldjuk majd a nagymamák segítségével, s akkor nagy kedvencemmel, Toszkánával újra találkozhatom. Vágyom olyan helyre menni, ahol olaszul beszélhetek, ahol tobzódik a művészet, s ahol már érzem a tenger illatát.
További info: http://www.facebook.com
Szerző: Borsos Zsuzsi | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
STOP: Legutóbb a nagy hőségről és munkáról beszélgettünk. Nyár van, mikor mész nyaralni?
Szentpéteri Csilla: Nyár van, tényleg? Hááát, én csak abból vettem észre, hogy egyfolytában megy a légkondi, meg a ventillátor, néha egy-egy szelet jégbe hűtött görögdinnye kerül elém, s Kristóf nem indul reggel suliba. Egész nap a stúdiómban ülök, hangszerelek vagy zenét írok, próbálunk, gőzerővel készülünk a Margitszigeti Temperamento koncertünkre. Na jó, egy hetet leugrottam egyedül az Adriára, miután a kiscsaládom jelezte, hogy ők inkább hűsölnének a nappaliban, s nem szeretnék magukat aktivizálni 40 fokban. Ismernek már, tudják, hogy tenger közelében nyughatatlan vagyok, mindig mennék valamerre. Így egy szép reggelen beültem az autóba, s elkezdődött a nagy utazás. Régóta vonz Isztria, sokszor jártam itt, közel van, eszméletlen szép kis öblökben jól el tud bújni, aki arra vágyik, isteni a "calamari alla griglia" és Cres szigetére fél óra alatt átjut mindenki, aki nem tud egy helyben maradni. Ott is megtaláltam azt a helyet, ahová biztos visszatérek még.
- Nem féltél? Honnan tudtad, hova menj? Egyedül, nőként?
- Dehogy féltem, apukám annál inkább, meg is ígértette velem, hogy este 8 után nem bóklászom egyedül, s elhagyatott helyeken nem süttetem karosszériámat. /nevet/ Megfogadtam, be is tartottam. Alapvetően félős vagyok, erdőbe, mezőre, olyan helyekre, amikben veszély rejlik, sose megyek. A vízben is csak addig úszok, míg beljebb vannak előttem, ha cápaveszély van, ne engem vigyen. /nevet/ Imádok a Google Maps-en szörfözgetni, aktív utazók blogjait olvasni, olyanokét, akik hasonlóan hozzám, nem útikönyvvel akarják bejárni a világot, s kipipálni a nevezetességek listáját, hanem maguk felfedezni, a maguk ritmusában. Persze ez nem mindig biztonságos és legális, de felettébb izgalmas. Utazásaim alatt kerültem párszor nagyon kemény helyzetbe, volt, hogy nem is láttam a kiutat, aztán leleményességgel sikerült.
- Mi volt a legrosszabb ilyen helyzeted?
- Egyszer Londonban annyifelé csámborogtam egy igen dekoratív ruhában, hogy bekerültem valami fura körzetbe, ahol egy pillanat alatt drogárusok vettek körbe. Magyaráztam, hogy én csak turista vagyok, amikor három megtermett fickó közelített, s akkor megéreztem zsigereimben a veszélyt, sebesen járt az agyam, amikor papám jutott eszembe, aki azt mondta, ha már nem tudsz elfutni, menj elébe, s próbáld megoldani. Akkor én elindultam feléjük, s tört angolsággal elmondtam, hogy magyar zongorista vagyok, eltévedtem, holnap koncertem lesz itt, meg itt, kérem őket, vezessenek már ki ebből a vészhelyzetből. Sírtam is már, s ekkor a három kemény paliból úriemberek lettek, s vigyázva rám, visszakerültem az Odeon mozihoz. Úgy vert a szívem, ahogy koncerten sose. Szicíliában hasonló helyzetben inkább a futást választottam, anno hosszútávon kiemelkedő voltam! /nevet/
- Ezek szerint nem igazán vagy napozós, passzív turista. Bejársz mindent, amit csak lehet a környéken?
- Nem bírok feküdni a napon, maximum napnyugtakor plédbe burkolózva, amikor már jó egy kicsit lehiggadni. Vágyom a teljes asszimilálódásra, beszélgetni a helyi pékkel, zöldségessel, elidőzni lépcsőkön, tereken, kiskávézókban, hangulatos aprócska éttermekben, beszippantani színeket, hangulatokat, megállításra kényszeríteni az idő lábát. Egyébként az ilyen beszélgetésekből tudom meg, hova járnak a helyiek fürdeni, s általában behajtani tilos táblákat tesznek ki vagy zsákutca jelzést, így a turisták elkerülik. No, ide megyek én be. A tenger a mindenem, egész nap tudom hallgatni a hullámokat, órákig képes vagyok mozdulatlanul belefeledkezni abba a mámorító Picasso-i kékbe, kavicsokat gyűjteni, kiállni sziklák peremére, na és hatalmas szerelmemmel, a vitorlázással tölteni az időt.
- Tudtam, hogy kilyukadunk ide, az autóvezetés után ez az újabb hobbi?
- Ahogy az autózás, ez is nagyon nekem való, mindkettőben érzem azt a lelki szabadságot, amit a zenémben. Rengeteget ülök szinte odakötözve a zongoránál, így amikor kiszabadulok, teljes katarzist élek át. Szoktam is jelezni, ha esetleg van következő élet, tessék engem Cousteau kapitány mellé kinevezni, esetleg cápakutatóként szívesen végzek el bármilyen vízi egyetemet.
- Csiripelték, hogy most is valamilyen szenzációra készülsz, Temperamento Földön, Vízen, Levegőben címmel?
- Sajnos nem tehetem, csak annyit árulhatok el, hogy hétfőn 13 órakor Siófokon leszek, nem egyedül, a hajóveszteglőben, majd Balatonfüreden. Szóval, aki kikötőben vagy strandon lesz, az biztos megtudja, mire készülünk, aki nem, az pedig később itt a STOPon olvashat erről a hétfői napról. Egyébként ez az akció összefügg a Margitszigeti Temperamento koncert - táncshow műsorunkkal, ami augusztus 29-én lesz.
- Kik lesznek a színpadon és mi lesz a menü?
- Zenekarom, a Szentpéteri Csilla Band párbajra hívja a világbajnok DuDance Latin Táncegyüttes 16 táncosát, s velünk lesz Caramel is, akivel olyan zenei blokkot állítottunk össze, melyben én egy kicsit átmegyek az ő zenei birodalmába, ő pedig betekint az enyémbe. Vérforraló hangulat lesz, fergeteges ritmusokkal, virtuóz zongora-gitárhangokkal, latin-amerikai táncok, buja, érzéki tangó, életörömmel teli salsa, vadító flamenco, humorral átszőtt szamba, jive forrósítják a margitszigeti atmoszférát. LED-falakon látványos vizualizáció kíséri a különféle zenei állomásokat, kiegészítve annak dinamizmusát. Klasszikus szerzők dallamai hangoznak el mai stílusban, saját átirataimban, a jazz-latin-rock stílusjegyeivel átitatva, ezekre készültek a táncos koreográfiák. Igazi nyáresti programot kínálunk, felhőtlen kikapcsolódás, mediterrán életöröm vár mindenkit, aki szereti a latin zenéket-táncokat, korosztály nélkül.
- Tavaly megkaptad a Crossover Királynője címet az osztrák sajtótól, idén lesz koncert arrafelé?
- Igen, jövő héten megyünk vissza. Ferenc József és Sissy is imádta ezt a környéket, a monarchia idején Semmering volt a legfelkapottabb üdülőhely, hatalmas gyógyfürdővel. Hát, ők már nem jönnek a koncertre, de az a feeling megmaradt.
- Elárulod, idén hova készültök?
- Augusztus 29-én lesz az év utolsó Temperamento nagykoncertünk, milyen jó lenne utána egy hónapra elutazni mindenfelé, de nincs ilyen szerencsém, mert kezdődik az iskola. No, azért megoldjuk majd a nagymamák segítségével, s akkor nagy kedvencemmel, Toszkánával újra találkozhatom. Vágyom olyan helyre menni, ahol olaszul beszélhetek, ahol tobzódik a művészet, s ahol már érzem a tenger illatát.
További info: http://www.facebook.com
Szerző: Borsos Zsuzsi | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
címkék
Szentpéteri Csilla, zongoraművészHa tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
a rovat további hírei
Csak a melltartótól volt hajlandó megválni
Judy férje hallani sem akar újabb gyerekről
Sötét gondolatok járnak Balázs Klári fejében
Igyekeznek szerethetően pofátlanok lenni
Különleges emléket állítottak neki kollégái
Bódi Sylvi nem egy puszinyuszi
Magyar celeb ritkán szül közkórházban
