Lezárult a Science Building-projekt - kezdődhet a kutatás - Fotók
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
Eladná az önkormányzat a hírhedt Magtár utcai romházat
Rezsicsökkentéses átverés: jóval többet fizetünk mint egy éve
1/10
Projektzáró rendezvényét tartotta szerdán a Science Building épületében a Pécsi Tudományegyetem három kara. A közel hétmilliárd forintból, másfél év alatt felhúzott épületben minden készen áll a kutatómunka beindítására, mely nemcsak az egyetemnek, de Pécsnek és a régiónak is hasznára fog válni.
Június 27-én tartotta projektzáró rendezvényét az Ifjúság útján másfél év alatt felépített Science Biulding-ben az egyetem három kara, az Általános Orvostudományi Kar, a Természettudományi Kar és a Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar. A közel hétmilliárd forintnyi, európai uniós forrásból finanszírozott beruházás Pécs évtizedes lemaradását hivatott behozni más, magyarországi kutatóközpontok mögött.
Évtizedes lemaradást hoz be a kutatóközpont megléte
Az ünnepélyes záró rendezvényt - melyet a "Kavics" névre keresztelt nagyelőadóban tartottak - Bódis József rektor nyitotta, aki beszédében kihangsúlyozta, hogy ezzel a beruházással új fejezet kezdődik a Pécsi Tudományegyetem életében. Mivel pár éve az universitas lemaradt a kutatóegyetemi címről, így az új kutatóközpont elkészülte ebből a szempontból is fontos - mondta a dékán -, hogy elnyerhessék a kiemelt egyetemi státuszt.
Az új kutatóközpontban - mely Szentágothai János, a POTE egykori anatómiaprofesszora után kapta nevét - orvosbiológiai, lézerfizikai és kémiai kutatásokat fognak folytatni, de ahogy Bódis József fogalmazott, úgy kell az innovatív fejlesztéseket létrehozni, hogy azok majdan gyakorlati, gazdasági hasznot is hozzanak az egyetemnek, a városnak és a régiónak.
Folytatni kell azt az utat, amely az egyetem 1367-es alapításától kezdve az Európa Kulturális Fővárosa-projekten keresztül a mostani beruházásig ér, és amelynek az új kutatóközpont adhat irányvonalat - zárta köszöntőbeszédét a rektor.
Páva Zsolt polgármester kiemelte, hogy az új beruházás épületei mérföldkőnek számítanak a helyi tudományos életben, viszont szervesen illeszkednek az EKF épületeinek (Tudásközpont, Kodály Központ) sorába. A Szentágothai János Kutatóközpont a város tudás alapú gazdasági modelljének mozgatórugója lehet a jövőben a gazdasági nehézségek ellenére is - fejezte ki reményét a polgármester.
Grabarics Gábor, a kivitelező Grabarics Kft. elnöke nagy megtiszteltetésnek érezte, hogy jelen lehet a záró rendezvényen, valamint megköszönte az egyetemnek, hogy hittek és bíztak benne, valamint egy felkészült műszaki stábbal is segítették az építkezés során. Ugyanakkor Grabarics Gábor az ellendrukkereknek is megköszönte, hogy kritikai észrevételeikkel hozzájárultak a létesítmény tökéletesítéséhez.
Bachman Bálint, a PTE-PMMIK dékánja a beruházás építészeti megoldásairól tartott rövid prezentációt. A dékán képekkel, illusztrációkkal mutatta be, hogy a három épület a legújabb és a megújuló energiák felhasználását tűzte ki célul: a középső épület a talajhőt hasznosítja, a legdélebbi a passzív napenergiából nyeri energiáit, míg az északi létesítményrészt biomasszából nyert hővel fűtik. A dékán zárszóként hozzátette, hogy a kívülről fehér épületeket a benne dolgozó kutatók fogják színessé tenni.
A tudományos rektorhelyettes Kovács L. Gábor grafikonokkal támasztotta alá, hogy a PTE-nek helye van a kutatóegyetemek között, mivel közel ezer PHD-s hallgatóval, 20 doktori iskolával, számtalan MTA-tag tanárral rendelkeznek. A Kutatás+Fejlesztés+Innováció területén is 524 fő dolgozik és a tavalyi évben közel 4,5 milliárd forintnyi támogatás nyertek el. A rektorhelyettes szerint egy kutatóközpont akkor kezd el igazán működni, ha a más tudományterületről érkező kutatók egymás gondolataira kezdenek hatni. Éppen emiatt 22 kiemelkedő tudományos szakember köré szerveztek kutatócsoportokat, akik közül 12-en az MTA tagjai - de a rektorhelyettes reméli, hogy pár éven belül a vezető kutatók száma emelkedni fog.
Sárkány Bálint projektvezető a beruházás számadataival mutatta be a másfél éves beruházás 5 évvel ezelőtt kezdődött sorsát. Mint megtudhattuk, az építkezés során 10 000 köbméter földet termeltek ki - de ebből 7000 köbméternyi beton formájában visszaérkezett -, 700 tonna acél került a létesítménybe, amelynek költségeit az Áfa-emelés növelte, de a megpályázott összegbe így is belefértek, mert a műszerpark költségvetéséből csippentettek le. A műszerekre kitérve a projektvezető elmondta, hogy még ebben a pillanatban is folyamatosan érkeznek a tudományos kutatások elengedhetetlen kellékei, de szeptemberre minden a helyére kerül.
Az esemény végén egy kisfilmmel emlékeztek meg az építkezés mozzanatairól, majd Bódis József rektor felvágta a kutatóközpontot formázó marcipántortát.
Szekvencerek, védekező tusok - bejártuk a létesítményt
A záró rendezvény után az érdeklődőket körbevezették a legmodernebb technikákkal felszerelt laborépületekben. Maga a bejutás sem könnyű, hiszen minden egyes ajtó csak mágneskártyával nyitható, de a lifteket is csak ezek indítják el. A laborokba pedig ennél is nehezebb belépni, hiszen azokhoz még kevesebb embernek van jogosultsága.
A B és C épületekben bolyongva érezhető volt, hogy sok helyütt még nincsenek teljes mértékben berendezve az irodák és kutatóhelyiségek, de túravezetőnk megnyugtatott mindenkit - Sárkány Béla projektvezető szavaival összhangban -, hogy folyamatosan érkeznek a legmodernebb berendezések, a csúcsmodell számítástechnikai eszközökkel együtt.
Az egyik laborban biológiai tematikában fognak majd a kísérletezések zajlani, egy másik helyiségben pedig egy nagyobbfajta kávégépre hasonlító szerkezetről derült ki, hogy abban mindenféle anyagnak a teljes genetikai térképét fel lehet mérni - sőt igazából a génszekvencernek az a hivatása, hogy akár Dosztojevszkij Háború és békéjének nyomda-genetikai térképét is betáplálja a mellette álló hűtőszekrény méretű számítógépbe.
A szűkös fehér folyosók, a mesterséges világítás és az átható csönd sokakat egy-egy sci-fi remekmű hangulatvilágába ringatott, és mikor véget ért a látogató-program, páran a lépcsőházban kalandoztak vissza a középső épületben található "Kavics" nagyelőadóba. A lépcsőház a maga egyszerűségével is hozzátett a tudományos-fantasztikus világérzéshez: hideg betonlépcsők, sodrony-korlátok a fehér falakkal, és fotocellás módon fel, majd lekapcsoló lámpák kísérték a bátor vállalkozók útját.
Forrás: Pécsi Stop |
STOP
Június 27-én tartotta projektzáró rendezvényét az Ifjúság útján másfél év alatt felépített Science Biulding-ben az egyetem három kara, az Általános Orvostudományi Kar, a Természettudományi Kar és a Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar. A közel hétmilliárd forintnyi, európai uniós forrásból finanszírozott beruházás Pécs évtizedes lemaradását hivatott behozni más, magyarországi kutatóközpontok mögött.
Évtizedes lemaradást hoz be a kutatóközpont megléte
Az ünnepélyes záró rendezvényt - melyet a "Kavics" névre keresztelt nagyelőadóban tartottak - Bódis József rektor nyitotta, aki beszédében kihangsúlyozta, hogy ezzel a beruházással új fejezet kezdődik a Pécsi Tudományegyetem életében. Mivel pár éve az universitas lemaradt a kutatóegyetemi címről, így az új kutatóközpont elkészülte ebből a szempontból is fontos - mondta a dékán -, hogy elnyerhessék a kiemelt egyetemi státuszt.
Az új kutatóközpontban - mely Szentágothai János, a POTE egykori anatómiaprofesszora után kapta nevét - orvosbiológiai, lézerfizikai és kémiai kutatásokat fognak folytatni, de ahogy Bódis József fogalmazott, úgy kell az innovatív fejlesztéseket létrehozni, hogy azok majdan gyakorlati, gazdasági hasznot is hozzanak az egyetemnek, a városnak és a régiónak.
Folytatni kell azt az utat, amely az egyetem 1367-es alapításától kezdve az Európa Kulturális Fővárosa-projekten keresztül a mostani beruházásig ér, és amelynek az új kutatóközpont adhat irányvonalat - zárta köszöntőbeszédét a rektor.
Páva Zsolt polgármester kiemelte, hogy az új beruházás épületei mérföldkőnek számítanak a helyi tudományos életben, viszont szervesen illeszkednek az EKF épületeinek (Tudásközpont, Kodály Központ) sorába. A Szentágothai János Kutatóközpont a város tudás alapú gazdasági modelljének mozgatórugója lehet a jövőben a gazdasági nehézségek ellenére is - fejezte ki reményét a polgármester.
Grabarics Gábor, a kivitelező Grabarics Kft. elnöke nagy megtiszteltetésnek érezte, hogy jelen lehet a záró rendezvényen, valamint megköszönte az egyetemnek, hogy hittek és bíztak benne, valamint egy felkészült műszaki stábbal is segítették az építkezés során. Ugyanakkor Grabarics Gábor az ellendrukkereknek is megköszönte, hogy kritikai észrevételeikkel hozzájárultak a létesítmény tökéletesítéséhez.
Bachman Bálint, a PTE-PMMIK dékánja a beruházás építészeti megoldásairól tartott rövid prezentációt. A dékán képekkel, illusztrációkkal mutatta be, hogy a három épület a legújabb és a megújuló energiák felhasználását tűzte ki célul: a középső épület a talajhőt hasznosítja, a legdélebbi a passzív napenergiából nyeri energiáit, míg az északi létesítményrészt biomasszából nyert hővel fűtik. A dékán zárszóként hozzátette, hogy a kívülről fehér épületeket a benne dolgozó kutatók fogják színessé tenni.
A tudományos rektorhelyettes Kovács L. Gábor grafikonokkal támasztotta alá, hogy a PTE-nek helye van a kutatóegyetemek között, mivel közel ezer PHD-s hallgatóval, 20 doktori iskolával, számtalan MTA-tag tanárral rendelkeznek. A Kutatás+Fejlesztés+Innováció területén is 524 fő dolgozik és a tavalyi évben közel 4,5 milliárd forintnyi támogatás nyertek el. A rektorhelyettes szerint egy kutatóközpont akkor kezd el igazán működni, ha a más tudományterületről érkező kutatók egymás gondolataira kezdenek hatni. Éppen emiatt 22 kiemelkedő tudományos szakember köré szerveztek kutatócsoportokat, akik közül 12-en az MTA tagjai - de a rektorhelyettes reméli, hogy pár éven belül a vezető kutatók száma emelkedni fog.
Sárkány Bálint projektvezető a beruházás számadataival mutatta be a másfél éves beruházás 5 évvel ezelőtt kezdődött sorsát. Mint megtudhattuk, az építkezés során 10 000 köbméter földet termeltek ki - de ebből 7000 köbméternyi beton formájában visszaérkezett -, 700 tonna acél került a létesítménybe, amelynek költségeit az Áfa-emelés növelte, de a megpályázott összegbe így is belefértek, mert a műszerpark költségvetéséből csippentettek le. A műszerekre kitérve a projektvezető elmondta, hogy még ebben a pillanatban is folyamatosan érkeznek a tudományos kutatások elengedhetetlen kellékei, de szeptemberre minden a helyére kerül.
Az esemény végén egy kisfilmmel emlékeztek meg az építkezés mozzanatairól, majd Bódis József rektor felvágta a kutatóközpontot formázó marcipántortát.
Szekvencerek, védekező tusok - bejártuk a létesítményt
A záró rendezvény után az érdeklődőket körbevezették a legmodernebb technikákkal felszerelt laborépületekben. Maga a bejutás sem könnyű, hiszen minden egyes ajtó csak mágneskártyával nyitható, de a lifteket is csak ezek indítják el. A laborokba pedig ennél is nehezebb belépni, hiszen azokhoz még kevesebb embernek van jogosultsága.
A B és C épületekben bolyongva érezhető volt, hogy sok helyütt még nincsenek teljes mértékben berendezve az irodák és kutatóhelyiségek, de túravezetőnk megnyugtatott mindenkit - Sárkány Béla projektvezető szavaival összhangban -, hogy folyamatosan érkeznek a legmodernebb berendezések, a csúcsmodell számítástechnikai eszközökkel együtt.
Az egyik laborban biológiai tematikában fognak majd a kísérletezések zajlani, egy másik helyiségben pedig egy nagyobbfajta kávégépre hasonlító szerkezetről derült ki, hogy abban mindenféle anyagnak a teljes genetikai térképét fel lehet mérni - sőt igazából a génszekvencernek az a hivatása, hogy akár Dosztojevszkij Háború és békéjének nyomda-genetikai térképét is betáplálja a mellette álló hűtőszekrény méretű számítógépbe.
A szűkös fehér folyosók, a mesterséges világítás és az átható csönd sokakat egy-egy sci-fi remekmű hangulatvilágába ringatott, és mikor véget ért a látogató-program, páran a lépcsőházban kalandoztak vissza a középső épületben található "Kavics" nagyelőadóba. A lépcsőház a maga egyszerűségével is hozzátett a tudományos-fantasztikus világérzéshez: hideg betonlépcsők, sodrony-korlátok a fehér falakkal, és fotocellás módon fel, majd lekapcsoló lámpák kísérték a bátor vállalkozók útját.
Forrás: Pécsi Stop |
STOP
címkék
Pécs, Science Building, Szentágothai János, Kutatóközpont, Bódis József, Páva Zsolt, Grabarics Gábor, Bachman BálintHa tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
a rovat további hírei
Tűz a kollégiumban, két szint elázott - helyszíni fotók!
Magyarország első nyilvános könyvtára is várja a látogatókat a Múzeumok Éjszakáján
Pécsen az EU és az egyetem pörgetné fel a nyelvtanulást
Véres küzdelemben lett harmadik a PTE
Rinfel János lesz az EHÖK elnöke
Szülésznővé lett Bódis József
Homokzsákot ragadtak a hallgatók
