Pécsi professzor is részese az új műérbeültetési módszer sikerének
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
Eladná az önkormányzat a hírhedt Magtár utcai romházat
Rezsicsökkentéses átverés: jóval többet fizetünk mint egy éve
1/10
Kollár Lajos professzor, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának vezetője is részt vett az első két szegedi katéteres műérbeültetés elvégzésében, melyre a napokban került sor.
Új módszerrel műthetik az érbetegeket Szegeden. Az első két beavatkozás sikerével a szegedi érsebészeti központ elnyerte a jogot és az OEP támogatását ahhoz, hogy alkalmazza az érszűkület és értágulat kezelésének sebészeti és a katéteres technikáját ötvöző új eljárást. A módszer minőségi ugrást jelent a SZTE sebészeti klinikájának. Az érsebészeti csoport rövid idő alatt elsajátította a legújabb műtéti módszert, és az alkalmazásához szükséges új műszereket és terápiás eszközöket is megkapták. Mindezeknek köszönhetően a múlt héten az első két katéteres műérbeültetést elvégezhette Sipka Róbert főorvos és csoportja - Kollár Lajos professzor, a pécsi klinikai központ vezetője és Nagy Endre, a szegedi radiológiai klinika munkatársa közreműködésével.
Az érszűkület és az azzal járó értágulat betegség az egyik vezető halálok - nemcsak Magyarországon, de hazánkban az uniós átlagnál rosszabb a helyzet. Ennek az érproblémának a kezelésére ugyanúgy alkalmas az új módszer, mint például a közlekedési baleset miatt sérült ütőerek összekötésére és kitámasztására.
"Időzített bomba a hasi főverőér tágulata. Az érszűkület ugyanis ellentétes irányú folyamatot is kiválthat: a kitágult és - a növekvő lufihoz hasonlóan - elvékonyodó érfal fájdalmas panaszt nem okoz a páciensnek, ám váratlanul megrepedhet, és a testüregbe ömlő vér halált okozhat" - magyarázta Sipka Róbert főorvos. - Az ilyen érszakaszt eddig speciális műanyagból készült műérre cseréltük - az egész hasi testrészt érintő, 2-3 órás, nagy kockázatú, a páciens szervezetére is megterhelő műtéttel, amit 2 nap intenzív és további 7 nap kórházi ápolás követett. Ezentúl az alkalmas páciensek esetében Szegeden is használhatjuk az új módszert, amely az érproblémák műtéti és katéteres kezelésének ötvözete, körülbelül egyórás beavatkozással.
A sebész az éren belüli műtét elvégzéséhez szükséges műszert kezelő radiológussal együtt dolgozik, amikor a horgászbothoz hasonlatos "pálcával" két irányból a problémás értágulatos szakaszhoz juttatja a nagyjából 5 milliméterre összecsomagolt, majd az éren belül kinyitott, 25-30 milliméteresre "növekvő" csövet. Ezt az úgynevezett stent graftot kis karmocskákkal az érfalhoz rögzítik, mintegy kitámasztják, belülről "sínbe teszik" a veszélyesen elvékonyodott falú érszakaszt. A műtétet követően az így bejuttatott műérszakaszon keresztül áramlik a vér, és a beteg hamarosan lábra állhat.
Forrás: Pécsi Stop/PTE |
STOP
Új módszerrel műthetik az érbetegeket Szegeden. Az első két beavatkozás sikerével a szegedi érsebészeti központ elnyerte a jogot és az OEP támogatását ahhoz, hogy alkalmazza az érszűkület és értágulat kezelésének sebészeti és a katéteres technikáját ötvöző új eljárást. A módszer minőségi ugrást jelent a SZTE sebészeti klinikájának. Az érsebészeti csoport rövid idő alatt elsajátította a legújabb műtéti módszert, és az alkalmazásához szükséges új műszereket és terápiás eszközöket is megkapták. Mindezeknek köszönhetően a múlt héten az első két katéteres műérbeültetést elvégezhette Sipka Róbert főorvos és csoportja - Kollár Lajos professzor, a pécsi klinikai központ vezetője és Nagy Endre, a szegedi radiológiai klinika munkatársa közreműködésével.
Az érszűkület és az azzal járó értágulat betegség az egyik vezető halálok - nemcsak Magyarországon, de hazánkban az uniós átlagnál rosszabb a helyzet. Ennek az érproblémának a kezelésére ugyanúgy alkalmas az új módszer, mint például a közlekedési baleset miatt sérült ütőerek összekötésére és kitámasztására.
"Időzített bomba a hasi főverőér tágulata. Az érszűkület ugyanis ellentétes irányú folyamatot is kiválthat: a kitágult és - a növekvő lufihoz hasonlóan - elvékonyodó érfal fájdalmas panaszt nem okoz a páciensnek, ám váratlanul megrepedhet, és a testüregbe ömlő vér halált okozhat" - magyarázta Sipka Róbert főorvos. - Az ilyen érszakaszt eddig speciális műanyagból készült műérre cseréltük - az egész hasi testrészt érintő, 2-3 órás, nagy kockázatú, a páciens szervezetére is megterhelő műtéttel, amit 2 nap intenzív és további 7 nap kórházi ápolás követett. Ezentúl az alkalmas páciensek esetében Szegeden is használhatjuk az új módszert, amely az érproblémák műtéti és katéteres kezelésének ötvözete, körülbelül egyórás beavatkozással.
A sebész az éren belüli műtét elvégzéséhez szükséges műszert kezelő radiológussal együtt dolgozik, amikor a horgászbothoz hasonlatos "pálcával" két irányból a problémás értágulatos szakaszhoz juttatja a nagyjából 5 milliméterre összecsomagolt, majd az éren belül kinyitott, 25-30 milliméteresre "növekvő" csövet. Ezt az úgynevezett stent graftot kis karmocskákkal az érfalhoz rögzítik, mintegy kitámasztják, belülről "sínbe teszik" a veszélyesen elvékonyodott falú érszakaszt. A műtétet követően az így bejuttatott műérszakaszon keresztül áramlik a vér, és a beteg hamarosan lábra állhat.
Forrás: Pécsi Stop/PTE |
STOP
címkék
Szeged, Pécs, műér, műtét, Kollár Lajos, klinikai központHa tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
a rovat további hírei
Tűz a kollégiumban, két szint elázott - helyszíni fotók!
Magyarország első nyilvános könyvtára is várja a látogatókat a Múzeumok Éjszakáján
Pécsen az EU és az egyetem pörgetné fel a nyelvtanulást
Véres küzdelemben lett harmadik a PTE
Rinfel János lesz az EHÖK elnöke
Szülésznővé lett Bódis József
Homokzsákot ragadtak a hallgatók
