A keresztények számára ma kezdődik a nagyböjt
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiwcímlapsztori
Újabb hitel a mezei közgyűlésen, kosárlabda a rendkívülin
Kinek az érdeke a Pécsi Női Kosárlabda Kft. ellehetetlenítése ?
1/10
Hamvazószerdától számított negyven nap a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessenek Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére.
Miért éppen negyven napig tart a nagyböjt?
A Szentírásban számos esemény kapcsolódik a negyvenes számhoz:
- Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában
- negyven napig tartott a vízözön
- negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép,
- Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és
- Jónás próféta negyven napos böjtöt hirdetett Ninivében.
A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés kifejeződését szolgálja, jelzi az embernek Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását. Nagyböjtben a keresztények különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is.
Hamvazószerda az őskeresztény hagyományból merít: a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Még ma is őrzik ennek emlékét: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap hamvazószerdán (és nagyböjt első vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben ezt mondja: "Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!". A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.
A VII. században alakult ki a mai gyakorlat, hogy a nagyböjt kezdetét az első vasárnap előtti szerdára tették, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el, ugyanis a közbe eső hat vasárnap nem böjti nap.
Forrás: katolikus.hu |
STOP
Miért éppen negyven napig tart a nagyböjt?
A Szentírásban számos esemény kapcsolódik a negyvenes számhoz:
- Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában
- negyven napig tartott a vízözön
- negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép,
- Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és
- Jónás próféta negyven napos böjtöt hirdetett Ninivében.
A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés kifejeződését szolgálja, jelzi az embernek Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását. Nagyböjtben a keresztények különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is.
Hamvazószerda az őskeresztény hagyományból merít: a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Még ma is őrzik ennek emlékét: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap hamvazószerdán (és nagyböjt első vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben ezt mondja: "Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!". A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.
A VII. században alakult ki a mai gyakorlat, hogy a nagyböjt kezdetét az első vasárnap előtti szerdára tették, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el, ugyanis a közbe eső hat vasárnap nem böjti nap.
Forrás: katolikus.hu |
STOP
címkék
böjt, agyböjtHa tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
a rovat további hírei
Fogászati újdonságok, amiktől lehidal
Kókusztejes csirkeleves rizstésztával
Sült gyöngytyúk
Janet Jackson így csinálja
Bőrkés reszelttészta-leves
Támogassa meg a máját
Fügéből is készülhet bőrradír
