Katasztrófa a javából: három tonna robbanóanyag repült a levegőbe
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
1/10
Instabil hegyoldalt robbantottak, égő roncsokkal küzdöttek és lezuhant repülőgép után is kutattak a somogyi és a baranyai speciális mentőegységek a komlói andezitbányában megtartott kétnapos nemzeti minősítő gyakorlat nyitányaként. A minősítésre a megváltozott katasztrófavédelmi jogszabályok miatt van szükség, e nélkül a jövőben nem nyújthatnak segítséget az önkéntes egységek a hivatásos erőknek.
Kétnapos minősítő gyakorlatot szervezett a Baranya és a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi igazgatóság a két megye önkéntes speciális mentőcsoportjai részére, melyre az új, megváltozott katasztrófavédelmi jogszabályok miatt van szükség - mondta el a gyakorlatot megnyitó sajtótájékoztatón dr. Góra Zoltán tűzoltó dandártábornok, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője. A jövőben ugyanis nem segédkezhetnek a hivatalos egységeknek azok az önkéntes szervezetek, amelyek nem rendelkeznek ezzel a "licensszel".
A különleges egységeknek különleges szituációkat teremtettek a szervezők. Az elképzelés szerint egy komlói epicentrumú földrengés hatására a bányaüregek nem bírják a terhelést, összerogynak, és a felszínen beszakadást eredményeznek. A város környezetben romosodás, a közművek szakadása és közlekedési balesetek alakulnak ki, a hegyoldali részen a meredek partfalak meglazulnak, omlásveszélyessé válnak. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a Baranya csatorna töltései meggyengülnek a földmozgás és a magasabb vízállás okozta terhelés miatt. Sásdon utcák kerülnek víz alá, az ár további részeket veszélyeztet. Az elsődleges beavatkozásokat a hivatásos szervek megkezdik, de a speciális helyzetek megoldása miatt mozgósítani kell a területi rendeltetésű polgári védelmi szervezetet, a kicsivel több mint egy éve működő Mecsek Mentőcsoportot is. A károk nyolc helyszínre terjednek ki, ezért a 2011-es alapítású Somogyi Mentőcsoport is a segítségükre siet.
A gyakorlatsorozat a földrengés miatt instabillá, omlásveszélyessé vált sziklafal lerobbantásával kezdődött, melyhez nem kevesebb, mint 3300 kilogramm robbanóanyagot használtak fel. Egy kőzetfúrógép segítségével 25 fúrólyukat készítettek a sziklába, melyekbe betöltötték a robbanóanyagot. Az elhagyatott bányában több hullámban vészjóslóan felharsanó, visszhangzó sziréna, a visszaszámlálás, majd a nulla elhangzása utáni lélegzet-visszafojtott másodperc után a távolban megmozdult a hegy, melyet örökkévalóságnak tűnő másodperc múlva követte az elemi erejű detonáció hangja és a lökéshullám, melynek hatására egy autó szirénája is bekapcsolt. Egy ilyen robbantással átlagosan húszezer tonna kőzetet omlasztanak le, melyet durván két-három hét alatt dolgoznak fel - mondta a narrátor. A második robbantásnál mindössze négy és fél kilogramm robbanóanyagot használtak fel, viszont az anyag nem a sziklafalban, hanem a levegőben detonált. A fojtás nélküli szer iszonyatosat szólt, sokkal nagyobbat, mint háromtonnás társa. A harmadik robbantás egy veszélyes, a földrengésben megsérült hídfőt szimbolizáló 35 tonnás betontuskót aprított fel, az előző két robbantáshoz képest szinte szellentésnyi hang kíséretében, de nagyobbra nem is volt szükség. A detonációnak csak az volt a feladata, hogy mozgatható méretűre darabolja fel a "hídfőt", melyet sikerrel meg is tett.
A robbantások után két, omladékkal terhelt, kigyulladt autóval kellett megküzdeniük a speciális mentőknek, mely közben még egy tóba zuhant repülőgép lezuhanásáról is hírt kaptak. A földi egységek munkáját a levegőből is segítették: egy sárkányrepülő kereste a roncsokat. A folytatásban többek között víz alatti mentés, roncskiemelés, mentőkutyás keresés, különböző szerkezeti elemek átvágása és árvízvédelmi feladatok vártak a minősítésért hajtó egységekre. A gyakorlat második, szombati napján romterület átvizsgálása, romok alatt rekedt áldozatok kimentése és romeltakarítás vár a speciális mentőkre.
Így detonált 3300 kilogramm robbanóanyag:
Szerző: Harta Viktor | egyéb írások a szerzőtől » | Forrás: Pécsi Stop |
STOP
Kétnapos minősítő gyakorlatot szervezett a Baranya és a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi igazgatóság a két megye önkéntes speciális mentőcsoportjai részére, melyre az új, megváltozott katasztrófavédelmi jogszabályok miatt van szükség - mondta el a gyakorlatot megnyitó sajtótájékoztatón dr. Góra Zoltán tűzoltó dandártábornok, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője. A jövőben ugyanis nem segédkezhetnek a hivatalos egységeknek azok az önkéntes szervezetek, amelyek nem rendelkeznek ezzel a "licensszel".
A különleges egységeknek különleges szituációkat teremtettek a szervezők. Az elképzelés szerint egy komlói epicentrumú földrengés hatására a bányaüregek nem bírják a terhelést, összerogynak, és a felszínen beszakadást eredményeznek. A város környezetben romosodás, a közművek szakadása és közlekedési balesetek alakulnak ki, a hegyoldali részen a meredek partfalak meglazulnak, omlásveszélyessé válnak. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a Baranya csatorna töltései meggyengülnek a földmozgás és a magasabb vízállás okozta terhelés miatt. Sásdon utcák kerülnek víz alá, az ár további részeket veszélyeztet. Az elsődleges beavatkozásokat a hivatásos szervek megkezdik, de a speciális helyzetek megoldása miatt mozgósítani kell a területi rendeltetésű polgári védelmi szervezetet, a kicsivel több mint egy éve működő Mecsek Mentőcsoportot is. A károk nyolc helyszínre terjednek ki, ezért a 2011-es alapítású Somogyi Mentőcsoport is a segítségükre siet.
A gyakorlatsorozat a földrengés miatt instabillá, omlásveszélyessé vált sziklafal lerobbantásával kezdődött, melyhez nem kevesebb, mint 3300 kilogramm robbanóanyagot használtak fel. Egy kőzetfúrógép segítségével 25 fúrólyukat készítettek a sziklába, melyekbe betöltötték a robbanóanyagot. Az elhagyatott bányában több hullámban vészjóslóan felharsanó, visszhangzó sziréna, a visszaszámlálás, majd a nulla elhangzása utáni lélegzet-visszafojtott másodperc után a távolban megmozdult a hegy, melyet örökkévalóságnak tűnő másodperc múlva követte az elemi erejű detonáció hangja és a lökéshullám, melynek hatására egy autó szirénája is bekapcsolt. Egy ilyen robbantással átlagosan húszezer tonna kőzetet omlasztanak le, melyet durván két-három hét alatt dolgoznak fel - mondta a narrátor. A második robbantásnál mindössze négy és fél kilogramm robbanóanyagot használtak fel, viszont az anyag nem a sziklafalban, hanem a levegőben detonált. A fojtás nélküli szer iszonyatosat szólt, sokkal nagyobbat, mint háromtonnás társa. A harmadik robbantás egy veszélyes, a földrengésben megsérült hídfőt szimbolizáló 35 tonnás betontuskót aprított fel, az előző két robbantáshoz képest szinte szellentésnyi hang kíséretében, de nagyobbra nem is volt szükség. A detonációnak csak az volt a feladata, hogy mozgatható méretűre darabolja fel a "hídfőt", melyet sikerrel meg is tett.
A robbantások után két, omladékkal terhelt, kigyulladt autóval kellett megküzdeniük a speciális mentőknek, mely közben még egy tóba zuhant repülőgép lezuhanásáról is hírt kaptak. A földi egységek munkáját a levegőből is segítették: egy sárkányrepülő kereste a roncsokat. A folytatásban többek között víz alatti mentés, roncskiemelés, mentőkutyás keresés, különböző szerkezeti elemek átvágása és árvízvédelmi feladatok vártak a minősítésért hajtó egységekre. A gyakorlat második, szombati napján romterület átvizsgálása, romok alatt rekedt áldozatok kimentése és romeltakarítás vár a speciális mentőkre.
Így detonált 3300 kilogramm robbanóanyag:
Szerző: Harta Viktor | egyéb írások a szerzőtől » | Forrás: Pécsi Stop |
STOP
Ha tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
további fotók és videók
Döbbenet: összedőlt a kastély
Kis kutya, nagy kutya, nem ugat hiába - Fotók
Orbánnak csak emlegetni kellett, a németek már a spájzban vannak - Fotók
Détár f-ozik, Nyuszómuszó sza-ozik
Először örültek a trafikosok, most saját kárukon tanulnak - Fotók
Az éneklő tankolók a net sztárjai
A vonósnégyes bánatára feltárul a pénzesláda titka - Fotóriport
