A vizsgázók megbuknának, ha Selmeczi színvonalán próbálkoznának
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
1/10
Rendkívül drága és felesleges kísérlet volt a magánnyugdíj-pénztári rendszer - így összegezte Selmeczi Gabriella, hogy miről tájékoztatta a miniszterelnököt. A nyugdíjvédelmi biztos megbízatása ezzel lejárt. Az ATV Egyenes beszéd című műsorában Simonovits András közgazdász kutató, a téma szakértője elmondta: Selmeczi munkatársai mechanikus számítást csináltak, egy eszmei rendszerhez hasonlították a valóságot.
Simonovits András emlékeztetett, hogy annak idején nem támogatta a magánnyugdíj-rendszer bevezetését, de a már működő rendszer államosításának módszereit sem.
A szakértő Selmeczi Gabriella pénteki tájékoztatóján elhangzottakról elmondta: lehet, hogy számszakilag helyes, de olyan feltételezések vannak benne, amiért nála a vizsgázók megbuknának, ha ilyet mondanának. Nem veszi figyelembe például, hogy ha a pénztárak kizárólag állampapírt vásároltak volna, az valószínűleg lenyomta volna a hozamokat - sorolta. Azt sem veszi figyelembe, hogy a magánpénztárak fékként is működtek, hiszen így a nyugdíjrendszerben felhalmozott pénznek az állam csak 3/4-ét kezelhette olyan hanyagul, ahogyan az adott időszakban tette.
Simonovits azt is értetlenül fogadta, miért nem említette meg Selmeczi, hogy a bírált pénztárrendszer mégiscsak kifizetett 250 milliárd összegű reálhozamot "az erőszakkal visszakényszerített 3 millió pénztártagnak". Nem vették számításba továbbá a pénztársakban maradó bátrak valószínűsíthető hozamait sem. A rendszer termelt hozzáadott értéket, amit illett volna megemlíteni - mondta a szakértő.
Simonovits András felállította az államosítás gyászos mérlegét is: rátették a kezüket 2800 milliárd forintra, amiből a szakértő fogalmazása szerint feleslegesen kifizettek 250 milliárdot a pénztárakból távozóknak. "Megszédültek a pénztől, és 500 milliárdot a MOL államosítására" - folytatta Simonovits András, ez pedig euróban már csak a felét éri. Ide sorolta a szakértő az igazságtalan személyi jövedelemadó-csökkentést, amely az egykulcsos adó bevezetésével 500 milliárdos veszteséget okozott. Végül a magánpénztáraktól megszerzett pénzből az államadósság csökkentésére fordított 1600 milliárdról azt mondta: először is, a teljes összeget adósságcsökkentésre kellett volna fordítani, másodszor pedig, az elhibázott gazdaságpolitikai lépések mellékhatásai miatt hiába csökkentették az adósságot, mert ma ugyanott tartunk, csak közben elpárologtak a magánpénztári megtakarítások.
Selmeczi Gabriella minderről hallgat, bár mindezt ugyanúgy tudja, mint én - fogalmazott Simonovits András.
Selmeczi Gabriella: rendkívül drága és felesleges kísérlet volt a magánnyugdíj-pénztári rendszer
Rendkívül drága és felesleges kísérlet volt a magánnyugdíj-pénztári rendszer bevezetése, a felesleges működési kiadások és az elmaradt haszon együttes összege 850 milliárd forintot tesz ki - mondta Selmeczi Gabriella és Gaál Szabolcs Barna, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) elnöke egybehangzóan pénteken sajtótájékoztatón a Parlamentben, ahol a magánnyugdíjpénztárak működésének átfogó elemzéséről számoltak be.
Selmeczi Gabriella, aki április 30-ig nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott volt kiemelte: ez körülbelül akkora összeg, amiből 10 év alatt 50 százalékkal magasabb gyest illetve gyedet, vagy 20 százalékkal nagyobb családi pótlékot lehetett volna kifizetni.
A Kehi elnöke közölte: 3 magánnyugdíjpénztár működtetése kapcsán büntetőfeljelentést tett a Kehi ismeretlen tettes ellen.
A nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott rámutatott: az igen költséges működtetés mellett a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszer évente átlagosan 1 százalékkal növelte meg az államadósságot, miközben nem volt képes garantálni a befizetések értékállóságát. Az irreálisan magas működési költségek miatt a nyugdíjasok a jövőben, ha minden marad a régiben, elestek volna az elérhető megtakarítások egyharmadától - mondta Selmeczi Gabriella.
Arról is szólt, hogy miközben a magánnyugdíj-pénztárak igen kockázatosan működtek, ennek árát, költségeit a pénztártagok állták, rájuk hárították át, mivel a Pénztárak Garancia Alapjába a felhalmozott vagyon mindössze 0,3-0,4 százalékának megfelelő összeget fizettek be a pénztárak.
Selmeczi Gabriella ironikusan megjegyezte: "ez körülbelül olyan biztosítékot jelent, mintha egy Titanic méretű hajóra egyetlen mentőcsónakot raknának fel".
A miniszterelnöki megbízott egyúttal rámutatott: a feltűnően pazarló gazdálkodás miatt a Kehi vizsgálata számos esetben tárt fel a pénztártagokat megkárosító szabálytalanságokat, sőt, bűncselekményeket.
Kiemelte: miközben a szocialisták "a nyugdíjasok védelmezőinek szeretik feltüntetni magukat", a folyamatban nem a biztosítottak, a pénztári tagok, hanem a pénzintézetek érdekeit képviselték.
Selmeczi Gabriella elmondta: az együttesen 850 milliárd forintos felesleges kiadás úgy áll össze, hogy ebből mintegy 150 milliárd forintot jelentett a magánnyugdíjpénztárak feleslegesen magas kiadásai miatt jelentkező működési költség, és hozzávetőleg 700 milliárd forintot ad az elmaradt hozam.
Gaál Szabolcs Barna, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) elnöke kifejtette: összesen 18 magánnyugdíj-pénztár adatait kérték be, ezt követően az öt legkockázatosabban működő pénztár tevékenységét vizsgálták meg részletesen, az ellenőrzés a működési költségekre és a befektetési tevékenységre fókuszált.
Ismertette: a befektetési tevékenység ellenőrzése kapcsán a Kehi megállapította, az RMAX index alakulása szerint, ha egy laikus befektető a piacon semmi mást nem tett volna, csak rövid lejáratú magyar államkötvényekbe, illetve diszkont kincstárjegyekbe fektette volna a pénzét, akkor az elmúlt tíz év átlagában 8,6 százalék hozamot realizált volna. Ehhez képest a magánnyugdíj-pénztárak 5,44 százalékos hozamot értek el, miközben drága vagyonkezelőt alkalmaztak mintegy 93 milliárd forintnyi megbízási díjért. Ez a rendszer mintegy 230 milliárd forintba került a pénztártagoknak - húzta alá.
A befektetési politikában jellemző volt, hogy a saját cégcsoporton belüli befektetési jegyek vételét előnyben részesítették, alacsony hozam mellett - mondta az elnök.
Elmondta: olyan jogszabályi környezet volt abban az időben, amely lehetővé tette, hogy a magánnyugdíjpénztárak a befizetett tagdíjak 4,5, illetve a törvényi változások függvényében 5,5 százalékát költötték el a saját működésükre. Azonban az "már nem nagyon zavarta őket, hogy a pénztárszolgáltatónál valóban indokoltak voltak-e ezek a költségek, ez különösen akkor volt kimutatható, ha ugyanazon csoporthoz tartozó pénztárszolgáltatóról, és magánnyugdíjpénztárról beszélünk" - mondta a Kehi elnöke.
A válság alatt jogosulatlan bónusz-kifizetést, sőt, a nemzetgazdasági átlagot jóval meghaladó béremelést is tapasztaltak az ellenőrzés alapján - emelte ki. Sőt, fiktív pénztártagok után is fizettek pénzt ügynököknek - fűzte hozzá.
Arról is beszámolt, hogy a Kehi a számlák vizsgálata során feltárta, a pénztárszolgáltató az önkéntes nyugdíjpénztári üzletág költségeit is elszámolta a magánnyugdíjpénztári tagok befizetéseinek rovására.
Kérdésekre válaszolva a Kehi elnöke elmondta: az öt legkockázatosabban működő pénztár az Erste, az AXA, az ING, az Aegon és az Allianz voltak, míg a feljelentéseket az AXA, az Erste és az Aegon működése kapcsán tették meg.
A tájékoztatón Selmeczi Gabriella bejelentette: a vizsgálatról, a magánnyugdíjpénztárak működéséről a miniszterelnöknek levelet küldött, hozzátette, ezzel az ő megbízatása lejárt.
Az MTI az elhangzottakkal kapcsolatban megkérdezte több pénztár és a Stabilitás Pénztárszövetség képviselőjét is, de a legtöbben elzárkóztak a válaszadástól, mondván nem ismerik a jelentést. A nevét is vállalva nyilatkozó Danks Emese, az Erste Bank Hungary Zrt. kommunikációs igazgatója az MTI-nek elmondta: eddig a Kehi vizsgálatról semmiféle információt nem kaptak. Amíg a hivatalos tájékoztatás nem jut el hozzájuk, nem tudják kommentálni azt a bejelentést sem, hogy a Kehi büntető feljelentést tett az Erste magánnyugdíjpénztára ellen - tette hozzá.
|
STOP
Simonovits András emlékeztetett, hogy annak idején nem támogatta a magánnyugdíj-rendszer bevezetését, de a már működő rendszer államosításának módszereit sem.
A szakértő Selmeczi Gabriella pénteki tájékoztatóján elhangzottakról elmondta: lehet, hogy számszakilag helyes, de olyan feltételezések vannak benne, amiért nála a vizsgázók megbuknának, ha ilyet mondanának. Nem veszi figyelembe például, hogy ha a pénztárak kizárólag állampapírt vásároltak volna, az valószínűleg lenyomta volna a hozamokat - sorolta. Azt sem veszi figyelembe, hogy a magánpénztárak fékként is működtek, hiszen így a nyugdíjrendszerben felhalmozott pénznek az állam csak 3/4-ét kezelhette olyan hanyagul, ahogyan az adott időszakban tette.
Simonovits azt is értetlenül fogadta, miért nem említette meg Selmeczi, hogy a bírált pénztárrendszer mégiscsak kifizetett 250 milliárd összegű reálhozamot "az erőszakkal visszakényszerített 3 millió pénztártagnak". Nem vették számításba továbbá a pénztársakban maradó bátrak valószínűsíthető hozamait sem. A rendszer termelt hozzáadott értéket, amit illett volna megemlíteni - mondta a szakértő.
Simonovits András felállította az államosítás gyászos mérlegét is: rátették a kezüket 2800 milliárd forintra, amiből a szakértő fogalmazása szerint feleslegesen kifizettek 250 milliárdot a pénztárakból távozóknak. "Megszédültek a pénztől, és 500 milliárdot a MOL államosítására" - folytatta Simonovits András, ez pedig euróban már csak a felét éri. Ide sorolta a szakértő az igazságtalan személyi jövedelemadó-csökkentést, amely az egykulcsos adó bevezetésével 500 milliárdos veszteséget okozott. Végül a magánpénztáraktól megszerzett pénzből az államadósság csökkentésére fordított 1600 milliárdról azt mondta: először is, a teljes összeget adósságcsökkentésre kellett volna fordítani, másodszor pedig, az elhibázott gazdaságpolitikai lépések mellékhatásai miatt hiába csökkentették az adósságot, mert ma ugyanott tartunk, csak közben elpárologtak a magánpénztári megtakarítások.
Selmeczi Gabriella minderről hallgat, bár mindezt ugyanúgy tudja, mint én - fogalmazott Simonovits András.
Selmeczi Gabriella: rendkívül drága és felesleges kísérlet volt a magánnyugdíj-pénztári rendszer
Rendkívül drága és felesleges kísérlet volt a magánnyugdíj-pénztári rendszer bevezetése, a felesleges működési kiadások és az elmaradt haszon együttes összege 850 milliárd forintot tesz ki - mondta Selmeczi Gabriella és Gaál Szabolcs Barna, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) elnöke egybehangzóan pénteken sajtótájékoztatón a Parlamentben, ahol a magánnyugdíjpénztárak működésének átfogó elemzéséről számoltak be.
Selmeczi Gabriella, aki április 30-ig nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott volt kiemelte: ez körülbelül akkora összeg, amiből 10 év alatt 50 százalékkal magasabb gyest illetve gyedet, vagy 20 százalékkal nagyobb családi pótlékot lehetett volna kifizetni.
A Kehi elnöke közölte: 3 magánnyugdíjpénztár működtetése kapcsán büntetőfeljelentést tett a Kehi ismeretlen tettes ellen.
A nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott rámutatott: az igen költséges működtetés mellett a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszer évente átlagosan 1 százalékkal növelte meg az államadósságot, miközben nem volt képes garantálni a befizetések értékállóságát. Az irreálisan magas működési költségek miatt a nyugdíjasok a jövőben, ha minden marad a régiben, elestek volna az elérhető megtakarítások egyharmadától - mondta Selmeczi Gabriella.
Arról is szólt, hogy miközben a magánnyugdíj-pénztárak igen kockázatosan működtek, ennek árát, költségeit a pénztártagok állták, rájuk hárították át, mivel a Pénztárak Garancia Alapjába a felhalmozott vagyon mindössze 0,3-0,4 százalékának megfelelő összeget fizettek be a pénztárak.
Selmeczi Gabriella ironikusan megjegyezte: "ez körülbelül olyan biztosítékot jelent, mintha egy Titanic méretű hajóra egyetlen mentőcsónakot raknának fel".
A miniszterelnöki megbízott egyúttal rámutatott: a feltűnően pazarló gazdálkodás miatt a Kehi vizsgálata számos esetben tárt fel a pénztártagokat megkárosító szabálytalanságokat, sőt, bűncselekményeket.
Kiemelte: miközben a szocialisták "a nyugdíjasok védelmezőinek szeretik feltüntetni magukat", a folyamatban nem a biztosítottak, a pénztári tagok, hanem a pénzintézetek érdekeit képviselték.
Selmeczi Gabriella elmondta: az együttesen 850 milliárd forintos felesleges kiadás úgy áll össze, hogy ebből mintegy 150 milliárd forintot jelentett a magánnyugdíjpénztárak feleslegesen magas kiadásai miatt jelentkező működési költség, és hozzávetőleg 700 milliárd forintot ad az elmaradt hozam.
Gaál Szabolcs Barna, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) elnöke kifejtette: összesen 18 magánnyugdíj-pénztár adatait kérték be, ezt követően az öt legkockázatosabban működő pénztár tevékenységét vizsgálták meg részletesen, az ellenőrzés a működési költségekre és a befektetési tevékenységre fókuszált.
Ismertette: a befektetési tevékenység ellenőrzése kapcsán a Kehi megállapította, az RMAX index alakulása szerint, ha egy laikus befektető a piacon semmi mást nem tett volna, csak rövid lejáratú magyar államkötvényekbe, illetve diszkont kincstárjegyekbe fektette volna a pénzét, akkor az elmúlt tíz év átlagában 8,6 százalék hozamot realizált volna. Ehhez képest a magánnyugdíj-pénztárak 5,44 százalékos hozamot értek el, miközben drága vagyonkezelőt alkalmaztak mintegy 93 milliárd forintnyi megbízási díjért. Ez a rendszer mintegy 230 milliárd forintba került a pénztártagoknak - húzta alá.
A befektetési politikában jellemző volt, hogy a saját cégcsoporton belüli befektetési jegyek vételét előnyben részesítették, alacsony hozam mellett - mondta az elnök.
Elmondta: olyan jogszabályi környezet volt abban az időben, amely lehetővé tette, hogy a magánnyugdíjpénztárak a befizetett tagdíjak 4,5, illetve a törvényi változások függvényében 5,5 százalékát költötték el a saját működésükre. Azonban az "már nem nagyon zavarta őket, hogy a pénztárszolgáltatónál valóban indokoltak voltak-e ezek a költségek, ez különösen akkor volt kimutatható, ha ugyanazon csoporthoz tartozó pénztárszolgáltatóról, és magánnyugdíjpénztárról beszélünk" - mondta a Kehi elnöke.
A válság alatt jogosulatlan bónusz-kifizetést, sőt, a nemzetgazdasági átlagot jóval meghaladó béremelést is tapasztaltak az ellenőrzés alapján - emelte ki. Sőt, fiktív pénztártagok után is fizettek pénzt ügynököknek - fűzte hozzá.
Arról is beszámolt, hogy a Kehi a számlák vizsgálata során feltárta, a pénztárszolgáltató az önkéntes nyugdíjpénztári üzletág költségeit is elszámolta a magánnyugdíjpénztári tagok befizetéseinek rovására.
Kérdésekre válaszolva a Kehi elnöke elmondta: az öt legkockázatosabban működő pénztár az Erste, az AXA, az ING, az Aegon és az Allianz voltak, míg a feljelentéseket az AXA, az Erste és az Aegon működése kapcsán tették meg.
A tájékoztatón Selmeczi Gabriella bejelentette: a vizsgálatról, a magánnyugdíjpénztárak működéséről a miniszterelnöknek levelet küldött, hozzátette, ezzel az ő megbízatása lejárt.
Az MTI az elhangzottakkal kapcsolatban megkérdezte több pénztár és a Stabilitás Pénztárszövetség képviselőjét is, de a legtöbben elzárkóztak a válaszadástól, mondván nem ismerik a jelentést. A nevét is vállalva nyilatkozó Danks Emese, az Erste Bank Hungary Zrt. kommunikációs igazgatója az MTI-nek elmondta: eddig a Kehi vizsgálatról semmiféle információt nem kaptak. Amíg a hivatalos tájékoztatás nem jut el hozzájuk, nem tudják kommentálni azt a bejelentést sem, hogy a Kehi büntető feljelentést tett az Erste magánnyugdíjpénztára ellen - tette hozzá.
|
STOP
Ha tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
a rovat további hírei
Megerősítette Svájc "Aaa" adósosztályzatát a Moody's
Idén ezért lesz drága a gyümölcs
Bajnai: a kormányváltás után igazságos adórendszert vezetünk be
Az államháztartás áprilisban 35 milliárd forint hiánnyal zárt
Kata, kiva: túlbecsülték az átlépők számát - finomhangolás jön?
Lakhatási támogatás: több mint 16 ezren érdeklődtek a lehetőség iránt
Németh Szilárd: Újabb milliós bírságok a szolgáltatóknak
