Cséfalvay: Magyarország még idén kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiwcímlapsztori
A kormány ellen vonulnak vasárnap
Balesetbe tekerhetjük magunkat - a rendőrség is figyelmeztet a veszélyre
1/10
Magyarország még az idén kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára hétfőn sajtótájékoztatón, miután a kormány közzétette a Széll Kálmán Terv második részét.
A tervben szereplő konvergenciaprogramot és a Nemzeti Reform Programot a kormány hétfőn elküldte az Európai Bizottságnak - közölte az államtitkár.
Cséfalvay Zoltán kiemelte: a tervben szereplő egyenlegjavító intézkedések lehetővé teszik azt, hogy idén 2,5, jövőre pedig 2,2 százalékon tartsa az ország a GDP-arányos államháztartási hiányt. Ennek eredményeképpen az ország nemcsak a túlzottdeficit-eljárás alól kerülhet ki, hanem a kohéziós forrásokat sem függesztik fel a gyakorlatban.
Ezek az eredmények önmagukban is gyorsítják az Európai Unióval (EU) és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatandó tárgyalásokat, mivel Magyarország bizonyítja, hogy képes stabil államháztartási viszonyokat teremteni, és ezeket strukturális eszközökkel is fenn tudja tartani - tette hozzá.
Cséfalvay Zoltán elmondta, hogy az új terv az államadósság csökkentését is tartalmazza, így a jelenlegi 80,6 százalékról 2015-re 73 százalék alá csökken az államadósság a Széll Kálmán Terv második részében foglalt intézkedések megvalósulása esetén.
Hozzáfűzte, hogy az európai lassulás a magyar gazdaságra is kihat, ezért az idei és a jövő évi hiánycél tartása érdekében egyenlegjavító intézkedéseket is tartalmaz a terv. Az államtitkár közlése szerint 2012-ben 155, 2013-ban pedig további 455 milliárd forint értékben vannak a tervben egyenlegjavító intézkedések.
Az államtitkár elmondta, hogy a kiadáscsökkentő intézkedések terén már látszanak az elindított reformok hozadékai, a bevételi oldalon pedig a kivetett új adóknál az a kormány filozófiája, hogy a jövedelmet terhelő adók csökkentésével párhuzamosan növeli a forgalmat terhelő adókat. Cséfalvay Zoltán kiemelte, hogy közgazdaságilag ez az az adóstruktúra, amely a legkevésbé gátolja a gazdasági növekedést.
Az államtitkár elmondta, hogy a távközlési szolgáltatási adót 2012 nyarától vezetik be, mértéke megkezdett percenként, és elküldött sms-enként 2 forint lesz, és a távközlési szolgáltatásokat igénybe vevőkre vetik ki. Cséfalvay Zoltán szólt arról is, hogy ugyancsak idén nyártól lép életbe a mezőgazdasági fordított áfa. Elmondta: az egységes biztosítási adó három adónem (pénzügyi szervezetek különadója, baleseti adó, tűzvédelmi járulék) összevonásával jön létre, és 2013-tól vezetik be.
Kérdésre válaszolva Cséfalvay Zoltán kifejtette: az adók kivetésénél alapvető szempont volt, hogy széles adóbázison alacsony kulcsú új adók jelenjenek meg, továbbá azokat a fogyasztásra, és a forgalomra vessék ki.
A pénzügyi tranzakciós illetékről elmondta, hogy annak alapja a lakossági és vállalati banki pénzforgalom lesz, így ide tartozik az átutalás, a pénzfelvétel, a kártyás fizetés, a vállalatok átutalásai és postai forgalmai. Az illeték mértéke egy ezrelék lesz - fűzte hozzá.
Tartható a hiánycél, a GDP jövőre 1,6 százalékkal nő
A kormány elküldte hétfőn Brüsszelbe a Széll Kálmán Terv 2.0 programját, amelynek része a konvergenciaprogram és a Nemzeti Reform Program. Ezzel a kabinet eleget tesz az Európai Tanács ajánlásának, így az ország 8 év után először kerülhet ki a túlzottdeficit-eljárás alól; az idén és jövőre is teljesíthető a hiánycél - közölte a nemzetgazdasági tárca az MTI-vel.
A Széll Kálmán Terv 2.0 intézkedései 2012-ben további 150 milliárd forinttal, 2013-ban pedig 600 milliárd forinttal javítják a költségvetés egyenlegét. Ezzel Magyarország 2012-ben a GDP 2 százalékát, 2013-ban a GDP 4 százalékát elérő strukturális egyensúlyjavító programot hajt végre - áll a közleményben. A tárca szerint az első és a második Széll Kálmán Tervnek köszönhetően biztonságosan teljesíthető 2012-ben a 2,5 százalékos, 2013-ban pedig a 2,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány, ennek eredményeként pedig tovább csökken az államadósság mértéke.
A bruttó hazai termék az idei 0,1 százalék után jövőre 1,6, 2014-ben és 2015-ben egyaránt 2,5 százalékkal nő a konvergenciaprogramban szereplő makrogazdasági prognózis szerint. A kabinet azzal számol, hogy a háztartások fogyasztása az idén 1,4 százalékkal esik vissza, majd jövőre 0,7 százalékkal nő, 2014-ben és 2015-ben pedig 2,6 százalékkal emelkedik, a beruházások az idei 2,3 százalékos csökkenés után jövőre 0,3, 2014-ben és 2015-ben 3,5-3,5 százalékkal nőnek. A munkanélküliségi ráta a prognózis szerint folyamatosan csökken: 2012-ben 10,9, 2013-ban 10,3, 2014-ben 9,5, 2015-ben pedig 8,9 százalék lesz.
A fogyasztói árak az idén 5,2 százalékkal nőnek, jövőre 4,2 százalékkal, 2014-re és 2015-re pedig egyaránt 3,0 százalékos inflációval számol az anyag.
A külső finanszírozási képesség a kormány számításai szerint az idén a GDP 6,6 százaléka, jövőre és 2014-ben 7,3, majd 2015-ben 6,4 százaléka lesz.
Az anyag rögzíti: annak érdekében, hogy a költségvetési hiánycélok teljesíthetősége mind a nemzetközi szervezetek, mind a pénzügyi piaci szereplők szemében megkérdőjelezhetetlen legyen, a kormány az általa legvalószínűbbnek tartott makrogazdasági pályánál alacsonyabb, konzervatív növekedési pályát jelölt ki a konvergenciaprogram alappályájaként.
A programban szereplő deficitpálya és a gazdaság ciklikus pozíciójára vonatkozó feltételezések alapján az államháztartás strukturális egyenlege már 2013-ban jóval túlteljesíti a középtávú költségvetési célkitűzést (GDP arányosan 1,5 százalékos strukturális hiány) és 2014-2015-ben kissé tovább javul. A strukturális hiány, amely a költségvetési egyenleget a gazdasági cikluson kívül az azt befolyásoló egyszeri és átmeneti tételekkel is korrigálja, az idei GDP-arányos 1,8 százalékról jövőre 1,0 százalékra csökken, 2015-re 0,8 százalékra mérséklődik.
A kormany.hu oldalon közzétett dokumentum szerint az egyszeri tételek tavaly még a GDP 9,4 százalékával javították az egyenleget, az idén hatásuk 0,8, majd az azt követő évben 0,2 százalék lesz, 2014-ben és 2015-ben pedig egyáltalán nem lesz.
A kormányzati szektor többlete tavaly a GDP 4,3 százaléka volt, az idén a hiány 2,5 százalék lesz, jövőre 2,2, 2014-ben 1,9, 2015-ben pedig 1,5 százalék.
A dokumentum szerint a nyugdíjrendszer átalakításából származó egyszeri bevételek túlnyomó részének az államadósság csökkentésére fordításával trendforduló következett be az adósságmutató esetében is: 2011-ben csökkenő pályára állt az adósságráta. A program szerint a maastrichti adósság GDP-arányosan közel 1 százalékponttal, 80,6 százalékra csökkent 2010 végéhez képest, de ha eltekintünk az államadósság alakulását nagymértékben befolyásoló, átmeneti árfolyamingadozástól, akkor az adósságcsökkenés mértéke közel 6 százalékpontra tehető.
Összhangban az alaptörvény és a magyar gazdaság stabilitásáról szóló törvény követelményeivel, az államadósság GDP-hez viszonyított aránya folyamatosan csökkenve 73 százalék alá kerül 2015-ig.
Bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedések
Az államháztartás pozícióját a tervek szerint jövőre 567-665 milliárd forinttal javító intézkedések közül a legnagyobb tétel a 0,1 százalékos, maximum 30 ezer forintos pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése, amelytől 130-228 milliárd forint bevételt vár a kormány - áll a Széll Kálmán Terv 2.0 részeként hétfőn Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogramban.
A dokumentum szerint az új adónem gyakorlatilag forgalmi típusú adó. Előnye, hogy rendkívül széles adóalapot terhel, így alacsony kulcs mellett is jelentős költségvetési bevételt eredményez.
Az adónem mind jellegében, mind mértékében hasonló az Európai Bizottság által javasolt pénzügyi tranzakciós adóhoz. Egyes tevékenységek külföldre kiszervezésének elkerülése érdekében ugyanakkor az adónem bevezetésekor figyelmet fordítanak arra, hogy az minél kevésbé mobil adóalapot terheljen. Az adó így alapvetően lakossági és vállalati banki, illetve postai tranzakciókra (így a készpénzfelvételre és -befizetésre, a gazdasági szereplők banki átutalásaira, a csoportos beszedésekre, a bankkártyás vásárlásokra és a postai pénzforgalmi tranzakciókra) terjedne ki.
A különösen nagy értékű, könnyebben mobilizálható tranzakciók esetében szükséges az adó mértékének maximálása vagy annak degresszív kialakítása.
A dokumentum szerint további lehetséges, a bevételt növelő elem lehet, ha az adót sávosan, bizonyos értékhatár fölött 0,01 százalékos kulccsal vezetik be, illetve ha az elektronikus fizetések ösztönzése érdekében a készpénzfelvételi tranzakciók esetében magasabb kulcsot határoznak meg.
A bevételek növelését szolgálja a távközlési szolgáltatásokra kivetett, indirekt adó bevezetése. A 2012-es költségvetés egyensúlyának biztosítása érdekében az adónemet már az év közepétől bevezetik.
Az adó általánosan minden megkezdett perc és elküldött SMS/MMS után 2 forint. Az adónem bevezetése 2012-ben a várakozások szerint 30 milliárd forint, 2013-tól 52 milliárd forint többletbevételt eredményez éves szinten.
Az eredeti terveknek megfelelően 2012-ben kivezetik az energiaszektorra 2010-ben kivetett ágazati különadót, amelyből a költségvetésnek tavaly 99,0 milliárd forint bevétele származott.
A jelenlegi 8 százaléknál magasabb, 16 százalékos kulccsal továbbra is fennmarad ugyanakkor az energiaellátók 2009-ben bevezetett jövedelemadója, amelyet a társasági adóétól csak kismértékben eltérő alapra vetítenek ki. Az adóalap szélesítése érdekében az adónemet egyes további közműszolgáltatásokra is kiterjesztik. Az adóalap szélesítését jelenti az ágazati különadók megszűnése is, hiszen annak összegével az adóalap korábban csökkenthető volt. Az adónem ilyen formában való fenntartása a kormány várakozásai szerint 55 milliárd forint többletbevételt eredményez az adónem megszüntetésével számoló korábbi forgatókönyvhöz képest.
Bár a pénzügyi szervezetek különadóját a kormány eredeti szándékai szerint 2014-re kivezetik, egy, a biztosításokra kivetett adó hosszú távú fenntartását számos EU-tagország példája és a biztosítási szektor áfa-mentességéből fakadó gazdaságtorzító hatások egyaránt indokolják.
A kormány szándékai szerint ezért a biztosítókra jelenleg kivetett három adónem (pénzügyi szervezetek különadója, baleseti adó, tűzvédelmi hozzájárulás) kiváltására új, egységes biztosítási adót vezetnek be.
Az új adó kialakítása során figyelembe veszi a kormány a más európai országokban alkalmazott, biztosításokat terhelő adók jellemző gyakorlatát és mértékét, így eltérő mértékű adót vetnek ki a különböző típusú biztosításokra.
Az új adó alól mentesülnek az életbiztosítások, amellyel a kormány elsősorban az öngondoskodást és a hosszú távú megtakarításokat kívánja ösztönözni. A vagyoni és balesetbiztosítások esetében 10 százalékos, a casco biztosítások esetében 15 százalékos kulcsot kívánnak meghatározni, míg a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás esetében - a baleseti adó beépítésével - 30 százalékos kulcsot vezetnek be. Az átalakításból - a különadó mértékének megfelezésével számoló alap forgatókönyvhöz képest - 15 milliárd forint többletbevételre számít a kormány.
A kormány a fordított adózás bevezetését tervezi a gabona- és az olajosmag- és fehérjenövény szektorban. Az adócsalások jelentőségére és az érintett szektorok tevékenységének szezonalitására való tekintettel Magyarország a fordított adózást 2012. július 1-jétől kívánja alkalmazni, amit az Európai Bizottságnak küldött kérelemben is jelzett. A fordított áfa bevezetése kapcsán 10 milliárd forint eredményszemléletű többletbevételt vár a kormány 2012-ben, jövőre 15 milliárd forintot.
Az e-útdíjat 2013 közepétől indítanák, ebből 75 milliárd forint bevételt vár a kormány.
A dokumentum szerint az adórendszer egyszerűsítése miatt indokolt az adók számát ismét csökkenteni olyan közterhekkel, amelyek nem hoznak jelentős bevételt, ugyanakkor szignifikáns adminisztrációs terhet jelentenek. A korábban leírt intézkedések közül az adónemek számát csökkenti a szektorális különadó megszűnése.
A kormány szerint ugyancsak csökken az adónemek száma azáltal, hogy a tűzvédelmi hozzájárulás és a baleseti adó beolvad a biztosítási adóba. Megszüntetik a gyógyszertár szolidaritási díjat, a magánszemélyek 98 százalékos különadóját és a katasztrófavédelmi hozzájárulást, ezek összesen mintegy 2 milliárd forint kiesést okoznak.
A munkanélküliség az idén stagnál, jövőre indulhat a csökkenés
A munkanélküliség 2012-ben változatlanul 10,9 százalékon marad, 2013-tól pedig csökkenő tendenciát mutat. Jövőre 10,3 százalékra mérséklődik, és 2014-től csökkenhet 10 százalék alá a munkanélküliségi ráta - áll a Széll Kálmán Terv 2.0 program részeként hétfőn benyújtott konvergenciaprogramban.
A dokumentum 2014-re 9,5 százalékos, 2015-re 8,9 százalékos munkanélküliségi rátával számol.
A versenyszférában 2012-ben a foglalkoztatás stagnálása várható, 2013-tól azonban már nagyobb ütemű bővülést feltételez a program. Az idén a vállalkozások jövedelmezőségük fenntartása, és így költségeik csökkentése érdekében előreláthatólag nem hajtanak végre nagyobb bővítést a teljes munkaidős állományban, inkább jelenlegi alkalmazottaikat igyekeznek megtartani, illetve munkaerő-szükségletüket részmunkaidős munkavállalókkal kielégíteni. Jövőre viszont a várható magasabb gazdasági növekedés, a belső és külső kereslet emelkedése a termelés és ebből következően - bár némi késleltetéssel - a foglalkoztatás bővülését vonja maga után.
A közszférában a közmunkaprogramok bővítésével 2012-ben összességében 4,3 százalékos, 2013-ban pedig 5,4 százalékos
növekedés valósulhat meg.
Nemzetgazdasági szinten a versenyszféra mérsékeltebb, illetve a közszféra - átmenetileg - magasabb létszámbővülésének eredményeként a foglalkoztatottak száma (a 15-64 éves korosztályban) 2012-ben 1,2 százalékkal, 2013-ban pedig 2,2 százalékkal emelkedik.
A laza munkapiaci kondíciók ellenére a versenyszféra bruttó átlagkeresetei a minimálbéremelés és a nettó keresetek szinten tartásához szükséges bérkompenzációs rendszer, valamint ezek tovagyűrűző hatásának eredményeként jelentősen nőnek a következő években: 2012-ben 6,7 százalékkal, 2013-ban 3,9 százalékkal - áll a dokumentumban.
A program a bevételnövelő, illetve kiadáscsökkentő intézkedések arányát 2012-ben 42-58 százalékban, 2013-ban pedig 47-53 százalékban határozza meg.
Forrás: MTI |
STOP
A tervben szereplő konvergenciaprogramot és a Nemzeti Reform Programot a kormány hétfőn elküldte az Európai Bizottságnak - közölte az államtitkár.
Cséfalvay Zoltán kiemelte: a tervben szereplő egyenlegjavító intézkedések lehetővé teszik azt, hogy idén 2,5, jövőre pedig 2,2 százalékon tartsa az ország a GDP-arányos államháztartási hiányt. Ennek eredményeképpen az ország nemcsak a túlzottdeficit-eljárás alól kerülhet ki, hanem a kohéziós forrásokat sem függesztik fel a gyakorlatban.
Ezek az eredmények önmagukban is gyorsítják az Európai Unióval (EU) és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatandó tárgyalásokat, mivel Magyarország bizonyítja, hogy képes stabil államháztartási viszonyokat teremteni, és ezeket strukturális eszközökkel is fenn tudja tartani - tette hozzá.
Cséfalvay Zoltán elmondta, hogy az új terv az államadósság csökkentését is tartalmazza, így a jelenlegi 80,6 százalékról 2015-re 73 százalék alá csökken az államadósság a Széll Kálmán Terv második részében foglalt intézkedések megvalósulása esetén.
Hozzáfűzte, hogy az európai lassulás a magyar gazdaságra is kihat, ezért az idei és a jövő évi hiánycél tartása érdekében egyenlegjavító intézkedéseket is tartalmaz a terv. Az államtitkár közlése szerint 2012-ben 155, 2013-ban pedig további 455 milliárd forint értékben vannak a tervben egyenlegjavító intézkedések.
Az államtitkár elmondta, hogy a kiadáscsökkentő intézkedések terén már látszanak az elindított reformok hozadékai, a bevételi oldalon pedig a kivetett új adóknál az a kormány filozófiája, hogy a jövedelmet terhelő adók csökkentésével párhuzamosan növeli a forgalmat terhelő adókat. Cséfalvay Zoltán kiemelte, hogy közgazdaságilag ez az az adóstruktúra, amely a legkevésbé gátolja a gazdasági növekedést.
Az államtitkár elmondta, hogy a távközlési szolgáltatási adót 2012 nyarától vezetik be, mértéke megkezdett percenként, és elküldött sms-enként 2 forint lesz, és a távközlési szolgáltatásokat igénybe vevőkre vetik ki. Cséfalvay Zoltán szólt arról is, hogy ugyancsak idén nyártól lép életbe a mezőgazdasági fordított áfa. Elmondta: az egységes biztosítási adó három adónem (pénzügyi szervezetek különadója, baleseti adó, tűzvédelmi járulék) összevonásával jön létre, és 2013-tól vezetik be.
Kérdésre válaszolva Cséfalvay Zoltán kifejtette: az adók kivetésénél alapvető szempont volt, hogy széles adóbázison alacsony kulcsú új adók jelenjenek meg, továbbá azokat a fogyasztásra, és a forgalomra vessék ki.
A pénzügyi tranzakciós illetékről elmondta, hogy annak alapja a lakossági és vállalati banki pénzforgalom lesz, így ide tartozik az átutalás, a pénzfelvétel, a kártyás fizetés, a vállalatok átutalásai és postai forgalmai. Az illeték mértéke egy ezrelék lesz - fűzte hozzá.
Tartható a hiánycél, a GDP jövőre 1,6 százalékkal nő
A kormány elküldte hétfőn Brüsszelbe a Széll Kálmán Terv 2.0 programját, amelynek része a konvergenciaprogram és a Nemzeti Reform Program. Ezzel a kabinet eleget tesz az Európai Tanács ajánlásának, így az ország 8 év után először kerülhet ki a túlzottdeficit-eljárás alól; az idén és jövőre is teljesíthető a hiánycél - közölte a nemzetgazdasági tárca az MTI-vel.
A Széll Kálmán Terv 2.0 intézkedései 2012-ben további 150 milliárd forinttal, 2013-ban pedig 600 milliárd forinttal javítják a költségvetés egyenlegét. Ezzel Magyarország 2012-ben a GDP 2 százalékát, 2013-ban a GDP 4 százalékát elérő strukturális egyensúlyjavító programot hajt végre - áll a közleményben. A tárca szerint az első és a második Széll Kálmán Tervnek köszönhetően biztonságosan teljesíthető 2012-ben a 2,5 százalékos, 2013-ban pedig a 2,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány, ennek eredményeként pedig tovább csökken az államadósság mértéke.
A bruttó hazai termék az idei 0,1 százalék után jövőre 1,6, 2014-ben és 2015-ben egyaránt 2,5 százalékkal nő a konvergenciaprogramban szereplő makrogazdasági prognózis szerint. A kabinet azzal számol, hogy a háztartások fogyasztása az idén 1,4 százalékkal esik vissza, majd jövőre 0,7 százalékkal nő, 2014-ben és 2015-ben pedig 2,6 százalékkal emelkedik, a beruházások az idei 2,3 százalékos csökkenés után jövőre 0,3, 2014-ben és 2015-ben 3,5-3,5 százalékkal nőnek. A munkanélküliségi ráta a prognózis szerint folyamatosan csökken: 2012-ben 10,9, 2013-ban 10,3, 2014-ben 9,5, 2015-ben pedig 8,9 százalék lesz.
A fogyasztói árak az idén 5,2 százalékkal nőnek, jövőre 4,2 százalékkal, 2014-re és 2015-re pedig egyaránt 3,0 százalékos inflációval számol az anyag.
A külső finanszírozási képesség a kormány számításai szerint az idén a GDP 6,6 százaléka, jövőre és 2014-ben 7,3, majd 2015-ben 6,4 százaléka lesz.
Az anyag rögzíti: annak érdekében, hogy a költségvetési hiánycélok teljesíthetősége mind a nemzetközi szervezetek, mind a pénzügyi piaci szereplők szemében megkérdőjelezhetetlen legyen, a kormány az általa legvalószínűbbnek tartott makrogazdasági pályánál alacsonyabb, konzervatív növekedési pályát jelölt ki a konvergenciaprogram alappályájaként.
A programban szereplő deficitpálya és a gazdaság ciklikus pozíciójára vonatkozó feltételezések alapján az államháztartás strukturális egyenlege már 2013-ban jóval túlteljesíti a középtávú költségvetési célkitűzést (GDP arányosan 1,5 százalékos strukturális hiány) és 2014-2015-ben kissé tovább javul. A strukturális hiány, amely a költségvetési egyenleget a gazdasági cikluson kívül az azt befolyásoló egyszeri és átmeneti tételekkel is korrigálja, az idei GDP-arányos 1,8 százalékról jövőre 1,0 százalékra csökken, 2015-re 0,8 százalékra mérséklődik.
A kormany.hu oldalon közzétett dokumentum szerint az egyszeri tételek tavaly még a GDP 9,4 százalékával javították az egyenleget, az idén hatásuk 0,8, majd az azt követő évben 0,2 százalék lesz, 2014-ben és 2015-ben pedig egyáltalán nem lesz.
A kormányzati szektor többlete tavaly a GDP 4,3 százaléka volt, az idén a hiány 2,5 százalék lesz, jövőre 2,2, 2014-ben 1,9, 2015-ben pedig 1,5 százalék.
A dokumentum szerint a nyugdíjrendszer átalakításából származó egyszeri bevételek túlnyomó részének az államadósság csökkentésére fordításával trendforduló következett be az adósságmutató esetében is: 2011-ben csökkenő pályára állt az adósságráta. A program szerint a maastrichti adósság GDP-arányosan közel 1 százalékponttal, 80,6 százalékra csökkent 2010 végéhez képest, de ha eltekintünk az államadósság alakulását nagymértékben befolyásoló, átmeneti árfolyamingadozástól, akkor az adósságcsökkenés mértéke közel 6 százalékpontra tehető.
Összhangban az alaptörvény és a magyar gazdaság stabilitásáról szóló törvény követelményeivel, az államadósság GDP-hez viszonyított aránya folyamatosan csökkenve 73 százalék alá kerül 2015-ig.
Bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedések
Az államháztartás pozícióját a tervek szerint jövőre 567-665 milliárd forinttal javító intézkedések közül a legnagyobb tétel a 0,1 százalékos, maximum 30 ezer forintos pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése, amelytől 130-228 milliárd forint bevételt vár a kormány - áll a Széll Kálmán Terv 2.0 részeként hétfőn Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogramban.
A dokumentum szerint az új adónem gyakorlatilag forgalmi típusú adó. Előnye, hogy rendkívül széles adóalapot terhel, így alacsony kulcs mellett is jelentős költségvetési bevételt eredményez.
Az adónem mind jellegében, mind mértékében hasonló az Európai Bizottság által javasolt pénzügyi tranzakciós adóhoz. Egyes tevékenységek külföldre kiszervezésének elkerülése érdekében ugyanakkor az adónem bevezetésekor figyelmet fordítanak arra, hogy az minél kevésbé mobil adóalapot terheljen. Az adó így alapvetően lakossági és vállalati banki, illetve postai tranzakciókra (így a készpénzfelvételre és -befizetésre, a gazdasági szereplők banki átutalásaira, a csoportos beszedésekre, a bankkártyás vásárlásokra és a postai pénzforgalmi tranzakciókra) terjedne ki.
A különösen nagy értékű, könnyebben mobilizálható tranzakciók esetében szükséges az adó mértékének maximálása vagy annak degresszív kialakítása.
A dokumentum szerint további lehetséges, a bevételt növelő elem lehet, ha az adót sávosan, bizonyos értékhatár fölött 0,01 százalékos kulccsal vezetik be, illetve ha az elektronikus fizetések ösztönzése érdekében a készpénzfelvételi tranzakciók esetében magasabb kulcsot határoznak meg.
A bevételek növelését szolgálja a távközlési szolgáltatásokra kivetett, indirekt adó bevezetése. A 2012-es költségvetés egyensúlyának biztosítása érdekében az adónemet már az év közepétől bevezetik.
Az adó általánosan minden megkezdett perc és elküldött SMS/MMS után 2 forint. Az adónem bevezetése 2012-ben a várakozások szerint 30 milliárd forint, 2013-tól 52 milliárd forint többletbevételt eredményez éves szinten.
Az eredeti terveknek megfelelően 2012-ben kivezetik az energiaszektorra 2010-ben kivetett ágazati különadót, amelyből a költségvetésnek tavaly 99,0 milliárd forint bevétele származott.
A jelenlegi 8 százaléknál magasabb, 16 százalékos kulccsal továbbra is fennmarad ugyanakkor az energiaellátók 2009-ben bevezetett jövedelemadója, amelyet a társasági adóétól csak kismértékben eltérő alapra vetítenek ki. Az adóalap szélesítése érdekében az adónemet egyes további közműszolgáltatásokra is kiterjesztik. Az adóalap szélesítését jelenti az ágazati különadók megszűnése is, hiszen annak összegével az adóalap korábban csökkenthető volt. Az adónem ilyen formában való fenntartása a kormány várakozásai szerint 55 milliárd forint többletbevételt eredményez az adónem megszüntetésével számoló korábbi forgatókönyvhöz képest.
Bár a pénzügyi szervezetek különadóját a kormány eredeti szándékai szerint 2014-re kivezetik, egy, a biztosításokra kivetett adó hosszú távú fenntartását számos EU-tagország példája és a biztosítási szektor áfa-mentességéből fakadó gazdaságtorzító hatások egyaránt indokolják.
A kormány szándékai szerint ezért a biztosítókra jelenleg kivetett három adónem (pénzügyi szervezetek különadója, baleseti adó, tűzvédelmi hozzájárulás) kiváltására új, egységes biztosítási adót vezetnek be.
Az új adó kialakítása során figyelembe veszi a kormány a más európai országokban alkalmazott, biztosításokat terhelő adók jellemző gyakorlatát és mértékét, így eltérő mértékű adót vetnek ki a különböző típusú biztosításokra.
Az új adó alól mentesülnek az életbiztosítások, amellyel a kormány elsősorban az öngondoskodást és a hosszú távú megtakarításokat kívánja ösztönözni. A vagyoni és balesetbiztosítások esetében 10 százalékos, a casco biztosítások esetében 15 százalékos kulcsot kívánnak meghatározni, míg a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás esetében - a baleseti adó beépítésével - 30 százalékos kulcsot vezetnek be. Az átalakításból - a különadó mértékének megfelezésével számoló alap forgatókönyvhöz képest - 15 milliárd forint többletbevételre számít a kormány.
A kormány a fordított adózás bevezetését tervezi a gabona- és az olajosmag- és fehérjenövény szektorban. Az adócsalások jelentőségére és az érintett szektorok tevékenységének szezonalitására való tekintettel Magyarország a fordított adózást 2012. július 1-jétől kívánja alkalmazni, amit az Európai Bizottságnak küldött kérelemben is jelzett. A fordított áfa bevezetése kapcsán 10 milliárd forint eredményszemléletű többletbevételt vár a kormány 2012-ben, jövőre 15 milliárd forintot.
Az e-útdíjat 2013 közepétől indítanák, ebből 75 milliárd forint bevételt vár a kormány.
A dokumentum szerint az adórendszer egyszerűsítése miatt indokolt az adók számát ismét csökkenteni olyan közterhekkel, amelyek nem hoznak jelentős bevételt, ugyanakkor szignifikáns adminisztrációs terhet jelentenek. A korábban leírt intézkedések közül az adónemek számát csökkenti a szektorális különadó megszűnése.
A kormány szerint ugyancsak csökken az adónemek száma azáltal, hogy a tűzvédelmi hozzájárulás és a baleseti adó beolvad a biztosítási adóba. Megszüntetik a gyógyszertár szolidaritási díjat, a magánszemélyek 98 százalékos különadóját és a katasztrófavédelmi hozzájárulást, ezek összesen mintegy 2 milliárd forint kiesést okoznak.
A munkanélküliség az idén stagnál, jövőre indulhat a csökkenés
A munkanélküliség 2012-ben változatlanul 10,9 százalékon marad, 2013-tól pedig csökkenő tendenciát mutat. Jövőre 10,3 százalékra mérséklődik, és 2014-től csökkenhet 10 százalék alá a munkanélküliségi ráta - áll a Széll Kálmán Terv 2.0 program részeként hétfőn benyújtott konvergenciaprogramban.
A dokumentum 2014-re 9,5 százalékos, 2015-re 8,9 százalékos munkanélküliségi rátával számol.
A versenyszférában 2012-ben a foglalkoztatás stagnálása várható, 2013-tól azonban már nagyobb ütemű bővülést feltételez a program. Az idén a vállalkozások jövedelmezőségük fenntartása, és így költségeik csökkentése érdekében előreláthatólag nem hajtanak végre nagyobb bővítést a teljes munkaidős állományban, inkább jelenlegi alkalmazottaikat igyekeznek megtartani, illetve munkaerő-szükségletüket részmunkaidős munkavállalókkal kielégíteni. Jövőre viszont a várható magasabb gazdasági növekedés, a belső és külső kereslet emelkedése a termelés és ebből következően - bár némi késleltetéssel - a foglalkoztatás bővülését vonja maga után.
A közszférában a közmunkaprogramok bővítésével 2012-ben összességében 4,3 százalékos, 2013-ban pedig 5,4 százalékos
növekedés valósulhat meg.
Nemzetgazdasági szinten a versenyszféra mérsékeltebb, illetve a közszféra - átmenetileg - magasabb létszámbővülésének eredményeként a foglalkoztatottak száma (a 15-64 éves korosztályban) 2012-ben 1,2 százalékkal, 2013-ban pedig 2,2 százalékkal emelkedik.
A laza munkapiaci kondíciók ellenére a versenyszféra bruttó átlagkeresetei a minimálbéremelés és a nettó keresetek szinten tartásához szükséges bérkompenzációs rendszer, valamint ezek tovagyűrűző hatásának eredményeként jelentősen nőnek a következő években: 2012-ben 6,7 százalékkal, 2013-ban 3,9 százalékkal - áll a dokumentumban.
A program a bevételnövelő, illetve kiadáscsökkentő intézkedések arányát 2012-ben 42-58 százalékban, 2013-ban pedig 47-53 százalékban határozza meg.
Forrás: MTI |
STOP
címkék
Széll Kálmán Terv, konvergenciaprogram, adók, bevételnövelés, kiadáscsökkentésHa tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
a rovat további hírei
Megújul a digitális írástudás nemzetközi tanúsítványa
A trafiknyerteseket máris határidő szorítja
Orbán csapata a pezsgőt hűti? Megfojtottak egy országot, ne ünnepeljék
A második negyedévben 3752 ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a bankok
Londoni elemzők csekély visszaesés helyett csekély növekedést jósolnak
Rogán az EU-ra mutogat - közzétették a reklámadó-javaslatot
Korlátozza a méhgyilkos irtószerek használatát az EU
