Gyorsítás a lejtőn - "Az embereket boldoggá kéne tenni, nem gazdaggá"
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
1/10
Az a makrogazdasági modell, amelyet ma működtetünk, nem Istentől való, tehát meg lehet változtatni - fogalmazott Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet igazgatója azon a szerda délutáni beszélgetésen, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nagytermében rendeztek a fenntartható gazdaságról és társadalomról.
Zsúfolásig telt a terem öltönyös és szemüveges tudósokkal azon az egész napos szerdai konferencián, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nagytermében rendeztek a fenntartható gazdaság és társadalom kérdéseiről.
Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet igazgatója előadásában a fenntarthatóság három követelményéről beszélt: a szociális igazságosságról, a holisztikus szemléletről és az erkölcsi kérdésekről. A szakember szerint a legnagyobb probléma az, hogy a társadalom rossz utasítást ad a gazdaságnak azzal, hogy folyamatos növekedést szeretne elérni.
"Az a makrogazdasági modell, amit ma működtetünk nem Istentől való, tehát meg lehet változtatni" - hangsúlyozta Gyulai, hozzátéve, hogy a kapitalizmus nem összeegyeztethető a fenntarthatósággal. A szakember szerint most "nem arról szól a történet", hogy lehet-e egyáltalán növekedni, hiszen a rendszer rugalmassági határait már régóta túlléptük.
"A zöld gazdaság is csak azt jelenti, hogy a lejtőn lefelé gyorsítunk" - mutatott rá az Ökológiai Intézet igazgatója, aki szerint az összeomlás elkerülhetetlen. A megújuló energiáról azt mondta: "az is csak egy nonszensz", majd emlékeztetett, hogy az emberek igényeinek növekedése és a túlnépesedés együtt okozzák a bajt. "A jólét helyett végre a jóllétre kéne koncentrálnunk" - mondta zárásként a szakértő.
Vége a világgazdaságnak?
Kerekes Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint vége annak a világnak, amit eddig éltünk, hiszen szűkében vagyunk az erőforrásoknak. A szakértő Paul Krugman Nobel-díjas amerikai közgazdászt idézve elmondta, sokak szerint Európa hamarosan "öngyilkos lesz", ami talán túlzott a pesszimizmus. Kerekes kifejtette, hogy az anyagi jólét valóban nőtt az utóbbi évtizedekben, közben rengeteg lett a depressziós ember. Az oktató egyetértett Krugmannal abban, hogy növelni kellene az inflációt, "máskülönben vége a világgazdaságnak".
A zöld gazdaság koncepciójáról úgy fogalmazott, szerinte az úgynevezett szigorú fenntarthatóság nem, a gyenge viszont reális cél lehet. Kerekes Sándor kifejtette, csak az emberi erőforrás korlátlan, ezért egy olyan gazdaság kéne, amiben az embert használjuk. "Az utóbbi évtizedekben a népesség nagy része Ázsiában született és Indiában, akik közül mintegy másfél milliárd lépett be a munkaerőpiacra" - mutatott rá az egyetemi oktató, aki az unió kapcsán megjegyezte, a politikusok itt nem szívesen beszélnek a fenntarthatóságról. A szakember végszóként úgy fogalmazott: "az embereket boldoggá kéne tenni, nem gazdaggá".
Barna helyett zöld gazdaságot
A beszélgetésen Kaderják Péter a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) igazgatója elmondta, a 30-as évek gazdasági válsága hasonló volt a mostanihoz, de az akkori a megoldás a barna gazdaság volt, ami fegyverkezést jelentett. "Ma egy zöld gazdasági megoldás kellene, ami sokkal szimpatikusabb" - mondta, hozzátéve, hogy ugyanakkor nem lehet növekedésellenes a gazdaság, hiszen a növekvő népesség igényli ezt.
A szakember hangsúlyozta, hogy a szűkösség keretei között kell megtalálni a jólétet, amihez egyre kisebb energiafelhasználásra van szükség. Szerinte azonban a kérdés globálisan jelenleg az, hogy sokkal több energiafelhasználás mellett, hogyan lehet kevesebb a széndioxid kibocsátás. A globális klímavédelmi megállapodásról azt mondta: nem sok esély van rá.
Az Európai Unióban szintén nagy kihívás ez, hiszen 2015-re a térség lesz a legnagyobb olajimportőr - fogalmazott Kaderják, aki Magyarország kapcsán kifejtette, hogy a nemzeti energiastratégiából egyelőre nem világos, hogy a kormány hol és milyen formában szeretne támogatást adni. A REKK igazgatója végül megjegyezte, hazáknak nem feltétlenül az uniós célok elérésére kéne törekedni, hanem a szénhidrogénimport csökkentésére.
Szerző: Klopfstein-László Kornél | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
Zsúfolásig telt a terem öltönyös és szemüveges tudósokkal azon az egész napos szerdai konferencián, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nagytermében rendeztek a fenntartható gazdaság és társadalom kérdéseiről.
Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet igazgatója előadásában a fenntarthatóság három követelményéről beszélt: a szociális igazságosságról, a holisztikus szemléletről és az erkölcsi kérdésekről. A szakember szerint a legnagyobb probléma az, hogy a társadalom rossz utasítást ad a gazdaságnak azzal, hogy folyamatos növekedést szeretne elérni.
"Az a makrogazdasági modell, amit ma működtetünk nem Istentől való, tehát meg lehet változtatni" - hangsúlyozta Gyulai, hozzátéve, hogy a kapitalizmus nem összeegyeztethető a fenntarthatósággal. A szakember szerint most "nem arról szól a történet", hogy lehet-e egyáltalán növekedni, hiszen a rendszer rugalmassági határait már régóta túlléptük.
"A zöld gazdaság is csak azt jelenti, hogy a lejtőn lefelé gyorsítunk" - mutatott rá az Ökológiai Intézet igazgatója, aki szerint az összeomlás elkerülhetetlen. A megújuló energiáról azt mondta: "az is csak egy nonszensz", majd emlékeztetett, hogy az emberek igényeinek növekedése és a túlnépesedés együtt okozzák a bajt. "A jólét helyett végre a jóllétre kéne koncentrálnunk" - mondta zárásként a szakértő.
Vége a világgazdaságnak?
Kerekes Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint vége annak a világnak, amit eddig éltünk, hiszen szűkében vagyunk az erőforrásoknak. A szakértő Paul Krugman Nobel-díjas amerikai közgazdászt idézve elmondta, sokak szerint Európa hamarosan "öngyilkos lesz", ami talán túlzott a pesszimizmus. Kerekes kifejtette, hogy az anyagi jólét valóban nőtt az utóbbi évtizedekben, közben rengeteg lett a depressziós ember. Az oktató egyetértett Krugmannal abban, hogy növelni kellene az inflációt, "máskülönben vége a világgazdaságnak".
A zöld gazdaság koncepciójáról úgy fogalmazott, szerinte az úgynevezett szigorú fenntarthatóság nem, a gyenge viszont reális cél lehet. Kerekes Sándor kifejtette, csak az emberi erőforrás korlátlan, ezért egy olyan gazdaság kéne, amiben az embert használjuk. "Az utóbbi évtizedekben a népesség nagy része Ázsiában született és Indiában, akik közül mintegy másfél milliárd lépett be a munkaerőpiacra" - mutatott rá az egyetemi oktató, aki az unió kapcsán megjegyezte, a politikusok itt nem szívesen beszélnek a fenntarthatóságról. A szakember végszóként úgy fogalmazott: "az embereket boldoggá kéne tenni, nem gazdaggá".
Barna helyett zöld gazdaságot
A beszélgetésen Kaderják Péter a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) igazgatója elmondta, a 30-as évek gazdasági válsága hasonló volt a mostanihoz, de az akkori a megoldás a barna gazdaság volt, ami fegyverkezést jelentett. "Ma egy zöld gazdasági megoldás kellene, ami sokkal szimpatikusabb" - mondta, hozzátéve, hogy ugyanakkor nem lehet növekedésellenes a gazdaság, hiszen a növekvő népesség igényli ezt.
A szakember hangsúlyozta, hogy a szűkösség keretei között kell megtalálni a jólétet, amihez egyre kisebb energiafelhasználásra van szükség. Szerinte azonban a kérdés globálisan jelenleg az, hogy sokkal több energiafelhasználás mellett, hogyan lehet kevesebb a széndioxid kibocsátás. A globális klímavédelmi megállapodásról azt mondta: nem sok esély van rá.
Az Európai Unióban szintén nagy kihívás ez, hiszen 2015-re a térség lesz a legnagyobb olajimportőr - fogalmazott Kaderják, aki Magyarország kapcsán kifejtette, hogy a nemzeti energiastratégiából egyelőre nem világos, hogy a kormány hol és milyen formában szeretne támogatást adni. A REKK igazgatója végül megjegyezte, hazáknak nem feltétlenül az uniós célok elérésére kéne törekedni, hanem a szénhidrogénimport csökkentésére.
Szerző: Klopfstein-László Kornél | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
címkék
gazdaság, növekesés, fenntartható fejlődésHa tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
a rovat további hírei
Óriási káosz közeleg
Kevesebbet fogyasztunk, mégis többe kerül
Az OTP van a középpontban
Ez lehet Hévíz második legnagyobb durranása
Súlyos milliárdokat bukott az FHB-csoport
Ez még nem az a kánaán, amiről Orbán beszél
Május 21. éjfél a határidő, utána bírságolnak
