Benzinkutak: a sűrű fillérekbe fognak kapaszkodni

Kéthetente megnézik, hogy a szomszédos országok átlaga alatt marad-e a magyar ár, és ha úgy látják, hogy idehaza ismét többet kérnek az üzemanyagokért, mint a környező országokban, akkor a miniszter megint összevonja majd a szemöldökét. Annak mi lesz a következménye? Arról egyelőre nem beszélt a kormány ülése után. 

A 95-ös benzin átlagára az áprilisban látott csúcsához képest május első napjaira literenként 34 forinttal lett alacsonyabb, ami 5 százalékot meghaladó mérték, a dízel esetében a februári csúcshoz képest a csökkenés 54 forint, ami több mint 8 százalék. Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke április végén még úgy számolt, hogy egy „belengetett” 27 forintos árcsökkentés is veszteséges üzemelésre kényszerítheti a piaci szereplőket. 

Mit gondolnak a kiskutak tulajdonosai a jelenlegi árakról? „Annak örülünk, hogy nem történt kormányzati beavatkozás, ami ellátásbiztonsági szempontból mindenképpen jó hír” – bocsátja előre, majd hozzáteszi: a kőolaj ára a nemzetközi tőzsdéken csökken, ezért most a MOL-nak sem fáj talán annyira, hogy mérsékelnie kellett a kiskereskedelmi árrését. Amellett azonban nem tud elmenni szó nélkül, hogy miközben dicséretet várnak a kormánytól ezért a gesztusért, elvárják, hogy a partnerei szemet hunyjanak az elmúlt két évben „besöpört” sokmilliárdos nyeresége felett. 

Persze nem titok az sem, a MOL részvények nyereségének megvan a helye. A kormány ebből finanszírozza az alapítványokba kiszervezett felsőoktatási intézményeket, s a részvények tulajdonosai között a közgyűlés első soraiban a leggazdagabb NER-vállalkozók ülnek. 

A gyors engedékenység mögött pedig azt sejtik, hogy mint manapság Magyarországon sok minden más esetében is, kéz kezet mos alapon születnek döntések: a kormány kijárta, hogy továbbra is vezetéken érkezhessen a hazai finomítókba az orosz olaj, cserébe elvárta ezt a mostani gesztust. Órák alatt a kiskereskedelmi árrésének 4 százalékáról mondott le a zöld kúthálózat, miközben az előző két évben nagyon nehéz hónapokat kellett átélniük a kis családi vállalkozásoknak. „Sajnálatosnak tartjuk – Egri ezt a szót használja -, hogy a MOL ebben a helyzetben az első szóra fejet hajtott a kormánynak”, de amikor ők panaszkodtak az aránytalan árképzés miatt, tulajdonképpen meg sem hallgatták őket.

Most adott a helyzet. Amikor órák alatt 450 töltőállomásán egyszerre, egy időben 10 forinttal csökkentette az árait a legnagyobb kúthálózattal rendelkező kereskedő, minden piaci szereplőnek követnie kellett. A fogyasztó nem a kút színét nézi, amikor üzemanyagot vásáról, hanem egyedül csak az árakat.

Mit szólnak a hírtelen bevezetett árcsökkentési hullámhoz a külföldi tulajdonban lévő úgynevezett színes kutak gazdái? Ma még nem sokat lehet tudni, hogyan reagálnak majd a kormány „szelíd” nyomására. Valószínűleg megbékélnek a helyzettel és nem következik be ismét az árstop idején tapasztalt áruhiány. Ezek a nagy hálózatok ezer szálon kapcsolódnak a hazai nagykereskedőhöz, a MOL talán nyújt nekik valamiféle kompenzációt, jobb beszerzési árakat is.

Egri Gábor úgy gondolja, még sok minden történhet. Talán sikerül a kicsiknek elkerülniük a csődhelyzetet, azt sem lehet tudni, folytatódik-e és ha igen, milyen irányban az árak hullámvasútja. Ő is látja, hogy az ország költségvetése – finoman fogalmazva – labilis, a kormánynak minden bevételre szüksége van, gazdasági szakemberként mégis az állítja, általában javulna a helyzet, ha drasztikusan csökkentenék a fogyasztást terhelő adókat, és azzal a „mozdulattal” megemelnék a vállalkozások nyereségadóját. „Érthetetlen, hogy senkinek nem szúr szemet a MOL 1500 milliárdos, az OTP szintén két év alatt „besepert” 1300 milliárdnyi nyeresége”. Ide sorolja a biztosítókat is, miközben azon háborog, hogy a bérből és fizetésből élő lakosság zsebéből veszi ki a pénzt minden hatóság.

Egri meggyőződése, hogy a hazai üzemanyagellátás stabilitásának egyik kulcsa, ha túléli a korábbi anyagi megpróbáltatásokat a hazai, főleg vidéki, magánkézben lévő töltőállomások hálózata. „Ami minket illet, megpróbálunk majd versenyképes árakkal dolgozni. Összehívtunk egy rendkívüli közgyűlést, hogy rávegyük a tagjainkat, indítsunk mozgalmat a vevők megnyeréséért. Azt szeretnénk ezzel elérni, hogy a csökkenő kiskereskedelmi árrést nagyobb forgalommal tudjuk kompenzálni. A fogyasztók tudatosságára apelláljunk, győzzük meg az autósokat, hogy részesítsék előnyben a kisebb, olcsóbb benzinkutakat. Akkor talán a „sűrű fillérekből” megkereshetjük az állam tőlünk elvont forintjait” – avatta be a Hírklikk olvasót a szövetség terveibe.