Orbán szereti a vörösszőnyeges fogadtatást, a kínaiak meg az önös érdekeik érvényesítését

Jövő szerdán – Sulyok Tamás köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök meghívására –   Budapestre érkezik a kínai elnök. Hszi Csin-ping személyében húsz év után látogat el Magyarországra kínai államfő. Hszi Csin-ping 2019 óta először utazik Európába, azon belül Magyarország mellett Franciaországba és Szerbiába látogat.

Az MTI jelentése szerint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy minapi rendezvényen a kínai-magyar kapcsolatokról szólva, előrevetítette, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal jövő nyárra elkészülhet, a fejlesztések öt logisztikai, vasúti és töltőhálózat-fejlesztéssel folytatódhatnak, amiknek részleteiről hamarosan a miniszterelnök tájékoztat. A kormány azt is szeretné, hogy újabb belföldi projektek kerüljenek a társfinanszírozású beruházások listájára. Könnyen lehet, hogy a vasúti fejlesztések között lesz az a nagy részben magasvasút, amely Liszt Ferenc Repülőteret köti össze Budapesttel.

Egy másik MTI tudósításból pedig azt tudhattuk meg, hogy a kínai államfő látogatásán több kétoldalú egyezményt is aláírnak. Erről Gong Tao, Kína magyarországi nagykövete beszélt. Mint mondta, az elmúlt években Hszi Csin-ping és Orbán Viktor vezetésével Kína és Magyarország átfogó stratégiai partnerséget alakított ki. Az „Egy övezet, egy út” kínai kezdeményezés (amelyből utolsó nyugati nagy mohikánként már Giorgia Meloni kormányfő Olaszországa is kilépett – a szerk.) egybeesett a magyar kormány keleti nyitás politikájával, és ennek keretében – állította – mindkét fél érdekelt az együttműködés elmélyítésében, újabb beruházásokban, amelyek kiterjednek az infrastruktúrára, érintik a telekommunikációt, a vegyipart, valamint a megújuló energia mellett az elektromosjármű-ipart. Pikáns módon, a nagykövet megfogalmazta Kína elvárásait is a magyar soros uniós elnökség felé (!). Azt, hogy a magyar fél Kínával szemben racionális és pragmatikus politikára törekszik majd, és erre ösztönzi az EU többi államát. 

De vajon miért nyomul ennyire Kína Magyarországon? Miért jó ez a nagyhatalomnak? És mi lehet az oka annak, hogy Orbán ennyire behódol Pekingnek? Nem a vezetők találkozóiról van szó, hiszen a kínai nyitás politikáját anno még a szocialista-liberális kormány indította el, de ami ma van, az már nem nyitás, hanem gyarmatként való felajánlkozás. Odze Györgyöt kérdeztük, aki diplomataként több évet is eltöltött az ázsiai országban.

Éppen ezért személyes tapasztalatból emlékezett vissza arra, hogy mindez 2002 körül kezdődött, amikor Medgyessy Péter – negyven év után első magyar kormányfőként – meghívást kapott a pekingi vezetéstől. Utána Gyurcsány Ferenc kétszer is járt Kínában, ahol komoly politikai tárgyalásokat folytatott, nem pénzt tarhált, hanem a politikai együttműködést erősítette a világhatalom Kínával – idézte fel. 

Ami a kínai elnök mostani látogatását illeti: a kiegyensúlyozottságra törekvés jegyében – és a szokásoknak megfelelően – mostani európai útja alkalmából is több országot felkeres.

Hogy Orbánnak miért érdeke ez a fajta szoros Kína-barátság? Odze szerint ennek az okát a politikus személyében kell keresni. A személyes eleme éppen ő, aki mára teljesen elszigetelődött az európai politikai világtól, s az atlanti partnerei sem találkoznak vele szívesen, ám keleten, s Kínában is vörös szőnyegen fogadják. Orbán pedig szeret a saját fényében tündökölni. Különben is az őt ott fogadó keleti légkör tükrözi az ő világképét, nem véletlenül mondta egyszer, hogy „ezek a mi barátaink”.  Arról nem szólva, hogy a mai rossz magyar gazdasági helyzetben a magyar kormánynak szüksége van pénzre, s Kínától ezt is várja Orbán.

Ami pedig Kína motivációját illeti. Peking érdeke mindig is az volt, hogy a leggyengébb ponton behatoljon az EU-ba, elárassza a tagállamokat kínai szakemberekkel, kivigye a szaktudást, s megszerezze azokat a technikai vívmányokat, amelyeket később tovább tud fejleszteni. Közismert példaként említette Odze, hogy a kínai gyorsvasút-hálózat német találmányokra, újításokra, fejlesztésekre épül. Az akkoriban a Siemens gyárban dolgozók közül szemtanúi is vannak erre, olyanok, akik azt is látták, hogy a kínaiak „milyen alaposan megtekintették a sínpályák technikáját”. „A kínaiak mindig is igen sajátos módon sajátították el a külföldi országok technikáit” – fogalmazott – finoman – a szakértő.

A kínaiak további jellemzője, hogy mindig a könnyű ellenállást keresik – folytatta. A magyar kormánynak pedig szinte létérdeke kínai pénzhez, hitelekhez jutni, hiszen a magyar gazdaság mai helyzetében szinte lehetetlen feladat olcsó, jó kondíciójú hitelekhez jutni – fejtegette, hozzátéve: a kínaiak pedig ezt ki is használják. Az ő módszerük egyébként nem a hitelnyújtás, hanem az, hogy termékeket hoznak, látszólag gazdaságfejlesztést hajtanak végre, például az akkumulátorgyárak idetelepítésének a formájában. Ezek a beruházások azonban hosszútávon nem feltétlenül értelmes fejlesztések, azt sem látni, mi lesz húsz év múlva ezen technikák, technológiák sorsa, és akkor még nem beszéltünk a technikai és környezetvédelmi problémákról. A kínaiakra jellemző még az is, hogy ezekkel a beruházásokkal nagyon sok ottani alvállalkozó és szakember érkezik a fogadó országba. Nem véletlenül van ma már hét kínai várossal közvetlen repülőgép-összeköttetése Magyarországnak – mutatott rá a szakértő. Nem turisták akarnak ilyen nagy számban a szóban forgó hét városból ideutazni (vagy magyarok oda), szakértők, munkások fogják a járatokat kihasználni.

Odze előre borítékolja, hogy az olcsóbb munkaerőt keresve, nagyon sok szerb és román vendégmunkást is alkalmazni fognak a magyarországi kínai gyárak. Természetesen kőkemény kínai vezetés lesz a fejük felett. Még akkor is, ha magyar nevet fognak viselni a fedővállalkozások, mert majdnem mindegyik kínai irányítással és pénzzel működik majd – prognosztizálta.

„Sokéves helyi tapasztalatom alapján ki merem jelenteni, hogy a kínaiak mindig csak azt csinálják meg, amihez száz százalékos érdekük fűződik” – mondta. Aki valaha is tárgyalt már Kínában – akár üzleti úton, akár turistaként – az tapasztalhatta, hogy ők soha nem kötnek kompromisszumot, nem adnak engedményeket – ezért tartanak ott, ahol. „Ezért tanácsolom azoknak, akik barátkozni akarnak velük, hogy csak óvatosan, nagyon szemmel kell tartani őket – éppen ezért a magam szerény nyugdíjas diplomata-véleményemmel is óva intek mindenkit ettől” – szögezte le.

Vajon nem járul-e az elmúlt 14 évben, Orbán regnálása idején kialakult kiváló magyar-kínai barátság töretlen mélyüléséhez a korrupciós kötelék? – kérdeztük, hozzátéve: a kínaiakra sokan mondják, hogy a kultúrájuk része a korrupció, a regnáló magyar kormányról meg szintén ez az általános vélemény.  Ez nem is kérdés – mondta Odze, „én azonban a kínaiak esetében inkább a kenőpénz kifejezést használnám, ami – s ez tény – minden kínai adok-veszek ügyletben megjelenik, mégpedig nyíltan. Előre rögzítik azt, hogy mennyit kap az eladó és mennyit a vevő”. Példaként említette a koronavírus-járvány idején kötött lélegeztetőgép- és maszküzleteket. Amiről annak idején Szijjártó Péter drámai videóban számolt be, azt ecsetelve, hogy a pekingi repülőtéren késhegyig menő küzdelemben sikerült csak lélegeztetőgépeket vennie – ám utólag kiderült, hogy egy maláj ügynökkel tárgyalt róla...