EU: Görögországnak tartania kell magát pénzügyi vállalásaihoz
címlapsztori
1/10
Az Európai Unió azt várja az új görög kormány megalakulásától, hogy Athén teljesíti pénzügyi területen vállalt kötelezettségeit - derült ki uniós vezetők és a tagországok illetékeseinek csütörtöki közléseiből, de néhány nyilatkozatban annak megfontolása is megjelent, hogy Athén kapjon több időt programjának teljesítésére.
Miközben az euróövezeti pénzügyminiszterek (Eurócsoport) Luxembourgban kezdtek találkozót a görög választás utáni gazdasági helyzetről, José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök közleményben üdvözölte a voksolás eredményét, és hangoztatta: a széles körű parlamenti támogatást élvező kormány alakítását egyértelmű jelzésnek tartja arra, hogy Athén eltökélt kötelezettségeinek teljesítése és az euróövezetben maradás mellett.
Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az Eurócsoport elnöke kifejezte a csoport készségét a szoros együttműködésre az új görög kormányzattal.
Antonisz Szamarasz miniszterelnök jóformán rekordidő alatt megalakított kormánya csütörtökön tette le a hivatali esküt. Egy párttisztviselő közlése szerint az új kabinet egyebek között arra fog törekedni, hogy két évvel hosszabbítsák meg a pénzügyi segítség feltételeként szabott takarékossági program végrehajtásának határidejét. Ez pedig újabb támogatási igényt is jelenthet - egyes számítások máris 20 milliárd euróról szólnak.
A jelenleg érvényben lévő hitelmegállapodás értelmében Görögországnak 2014-ig a tavalyi 9,3 százalékról 2,1 százalékra kell csökkentenie GDP-arányos államháztartási hiányát a 130 milliárd eurós segélycsomagért cserébe, a megszorítások ugyanakkor súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járnak az öt éve recesszióban lévő és húsz százalék feletti munkanélküliséggel küzdő országban. A feltételek teljesítését a május 5-i sikertelen választásokat követő héthetes belpolitikai válság is hátráltatta.
A héten EU-s tisztviselők - köztük Juncker - már szükségesnek nevezték a hitelfeltételek részleges módosítását.
Ezt ugyanakkor csütörtökön még több euróövezeti ország elutasítani látszott. Mások mellett finn, holland és osztrák részről is olyan nyilatkozatokat tettek, amelyek szerint lehetőség szerint ragaszkodni kell az eredetileg kijelölt úthoz, a konszolidációs és reformprogramhoz.
Más nyilatkozók, például a francia Pierre Moscovici, egyértelműen jelezték, hogy lehetővé kell tenni Görögországnak, hogy az új körülmények között is megteremtse a fellendülés feltételeit. A német közlések szintén abba az irányba mutattak, hogy Berlin nem tartja kizártnak több idő biztosítását Athén számára.
Forrás: MTI |
STOP
Miközben az euróövezeti pénzügyminiszterek (Eurócsoport) Luxembourgban kezdtek találkozót a görög választás utáni gazdasági helyzetről, José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök közleményben üdvözölte a voksolás eredményét, és hangoztatta: a széles körű parlamenti támogatást élvező kormány alakítását egyértelmű jelzésnek tartja arra, hogy Athén eltökélt kötelezettségeinek teljesítése és az euróövezetben maradás mellett.
Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az Eurócsoport elnöke kifejezte a csoport készségét a szoros együttműködésre az új görög kormányzattal.
Antonisz Szamarasz miniszterelnök jóformán rekordidő alatt megalakított kormánya csütörtökön tette le a hivatali esküt. Egy párttisztviselő közlése szerint az új kabinet egyebek között arra fog törekedni, hogy két évvel hosszabbítsák meg a pénzügyi segítség feltételeként szabott takarékossági program végrehajtásának határidejét. Ez pedig újabb támogatási igényt is jelenthet - egyes számítások máris 20 milliárd euróról szólnak.
A jelenleg érvényben lévő hitelmegállapodás értelmében Görögországnak 2014-ig a tavalyi 9,3 százalékról 2,1 százalékra kell csökkentenie GDP-arányos államháztartási hiányát a 130 milliárd eurós segélycsomagért cserébe, a megszorítások ugyanakkor súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járnak az öt éve recesszióban lévő és húsz százalék feletti munkanélküliséggel küzdő országban. A feltételek teljesítését a május 5-i sikertelen választásokat követő héthetes belpolitikai válság is hátráltatta.
A héten EU-s tisztviselők - köztük Juncker - már szükségesnek nevezték a hitelfeltételek részleges módosítását.
Ezt ugyanakkor csütörtökön még több euróövezeti ország elutasítani látszott. Mások mellett finn, holland és osztrák részről is olyan nyilatkozatokat tettek, amelyek szerint lehetőség szerint ragaszkodni kell az eredetileg kijelölt úthoz, a konszolidációs és reformprogramhoz.
Más nyilatkozók, például a francia Pierre Moscovici, egyértelműen jelezték, hogy lehetővé kell tenni Görögországnak, hogy az új körülmények között is megteremtse a fellendülés feltételeit. A német közlések szintén abba az irányba mutattak, hogy Berlin nem tartja kizártnak több idő biztosítását Athén számára.
Forrás: MTI |
címkék
Görögország, EUHa tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
a rovat további hírei
Megyei választásokra készül az MKP
15-en kísérték Angela Merkelt Ferenc pápához
Semjén Csíksomlyón: "Meg fogunk maradni"
Martin Schulz helyreigazítást kért
Eldőlt: Közös jelöltet állít az ellenzék
Csíksomlyói búcsú - "A hitben kell keresni a koordinátákat"
Martonyi: Martin Schulznak bocsánatot kell kérnie