Követendő példa? - tüntetések miatt mondott le a kormányfő
címlapsztori
1/10
A hetek óta tartó demonstrációs hullám miatt hétfőn lemondott Emil Boc román miniszterelnök. A kormányfő szerint a lépésre azért volt szükség, hogy ezzel is "enyhüljön a politikai és társadalmi feszültség" az országban. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint korai azt latolgatni, hogy marad-e a jelenlegi kormánykoalíció Romániában.
Háromhetes tüntetéssorozatot követően hétfőn bejelentette lemondását a Emil Boc román miniszterelnök. A délelőtt összehívott rendkívüli kormányülés után Boc úgy fogalmazott, a kabinet azért mondott le, mert szerintük "ez most a fontos politikai döntések pillanata".
Noha a román gazdaság tavaly növekedésnek indult (2,5 százalékkal nőtt a GDP), a kormánynak egy több mint három hete húzódó demonstrációs hullámmal kellett szembenéznie a megszorítások miatt.
A kabinet egyébként korábban 25 százalékos bércsökkentést hajtott végre a közszférában, majd befagyasztotta a nyugdíjakat is. Nem beszélve arról, hogy az általános forgalmi adót 24 százalékra emelte abban az országban, amelyet az Európai Unió második legszegényebb nemzeteként tartanak számon. A miniszterelnök szerint a lépésekre azért volt szükség, hogy megkapják a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) igényelt hitel következő részletét, mintegy 20 milliárd eurót.
Emil Boc pártja, a Demokrata-liberális Párt (PDL) az elmúlt két évben elveszítette választótáborának a felét. Az utcai tiltakozások után pedig az alakulat támogatottsága 15 százalékra zuhant vissza a decemberben mért 20 százalékról. Emiatt a pártelnök-kormányfő viszonya az alakulat több befolyásos vezetőjével megromlott.
A 45 éves kormányfő korábban a sajtónak nyilatkozva azt mondta, pártja a válság kellős közepén nem a népszerűségi versenyben szeretne részt venni, hanem igyekszik megmenteni az országot. "Tudom, hogy kemény döntéseket kellett hozni, de ennek meglesz a gyümölcse" - szögezte le akkor Emil Boc.
Nem elkötelezett
A romániai országgyűlési választásokat egyébként eredetileg novemberre írták ki, de szakértők szerint az események fényében akár nyárig is elhúzódhat a voksolás. Traian Basescu köztársasági elnök idő közben az eddigi igazságügyi minisztert, Catalin Predoiut jelölte meg ideiglenes kormányfőnek.
A döntés szokatlannak számít Romániában, ahol korábban az átmeneti kormányzást az új vezetés hivatalba lépéséig a távozó miniszterelnök látta el. Az ideiglenesség időszaka a 2009-es kormányválság idején 71 napig tartott. Ekkor a bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott első Boc-kormány után Emil Boc vezette az ideiglenes kabinetet is.
Catalin Predoiu egyébként a Boc-kormány politikailag nem elkötelezett tagja. Korábban Calin Popescu Tariceanu liberális kormányában is igazságügy-miniszteri posztot töltött be.
Jönnek a technokraták?
A hétfői lépést megelőző tüntetések először a palesztin származású Raed Arafat, az egészségügyi minisztérium államtitkár-helyettesének lemondása miatt törtek ki, hamarosan azonban a korrupció és a megszorítások elleni tiltakozásba csaptak át.
A közvéleménykutatások szerint jelenleg a Victor Ponta által vezetett baloldali Szociálliberális Unió (USL) nyerné a parlamenti választásokat. A politikus már a múlt héten azt javasolta, hogy Romániában - Spanyolországhoz hasonlóan - írjanak ki előrehozott választásokat, illetve hogy olasz mintára egy technokrata kormány vegye át az irányítást.
Hozzátette, szerinte a következő vezetésnek is folytatnia kell a kormány eddigi politikáját, vagyis ragaszkodni az IMF 25 milliárd eurós készenléti hitelmegállapodáshoz. Ponta megjegyezte, a megszorításokat szerinte csak fokozatosan lehet bevezetni.
Marad a koalíció?
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint korai azt latolgatni, hogy marad-e a jelenlegi kormánykoalíció Romániában, hiszen egyelőre nem lehet tudni, ki lesz a következő miniszterelnök.
A kormányülésről távozó magyar politikus újságírói kérdésre elmondta, hogy a lemondás Emil Boc miniszterelnök személyes döntése volt. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ támogatná-e egy független miniszterelnök kormányát, Kelemen Hunor kételyeit fejezte ki, hogy egy technokrata kormányfőnek sikerülne megszereznie a többség támogatását a parlamentben. Hozzátette, hogy egyeztetések következnek a koalíción belül, a parlamenti pártok körében, és a pártok Traian Basescu államfővel is tárgyalnak. Ezt követően dől el, hogy miként alakul a romániai belpolitikai helyzet.
Az RMDSZ 2009 karácsonya óta tagja a romániai kormánykoalíciónak. Markó Béla miniszterelnök-helyettesi tisztséget töltött be a Boc-kabinetben, melyben Kelemen Hunor a kulturális, Borbély László a környezetvédelmi, Ritli László pedig az egészségügyi tárcát vezette.
Szerző: Klopfstein-László Kornél | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
Háromhetes tüntetéssorozatot követően hétfőn bejelentette lemondását a Emil Boc román miniszterelnök. A délelőtt összehívott rendkívüli kormányülés után Boc úgy fogalmazott, a kabinet azért mondott le, mert szerintük "ez most a fontos politikai döntések pillanata".
Noha a román gazdaság tavaly növekedésnek indult (2,5 százalékkal nőtt a GDP), a kormánynak egy több mint három hete húzódó demonstrációs hullámmal kellett szembenéznie a megszorítások miatt.
A kabinet egyébként korábban 25 százalékos bércsökkentést hajtott végre a közszférában, majd befagyasztotta a nyugdíjakat is. Nem beszélve arról, hogy az általános forgalmi adót 24 százalékra emelte abban az országban, amelyet az Európai Unió második legszegényebb nemzeteként tartanak számon. A miniszterelnök szerint a lépésekre azért volt szükség, hogy megkapják a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) igényelt hitel következő részletét, mintegy 20 milliárd eurót.
Emil Boc pártja, a Demokrata-liberális Párt (PDL) az elmúlt két évben elveszítette választótáborának a felét. Az utcai tiltakozások után pedig az alakulat támogatottsága 15 százalékra zuhant vissza a decemberben mért 20 százalékról. Emiatt a pártelnök-kormányfő viszonya az alakulat több befolyásos vezetőjével megromlott.
A 45 éves kormányfő korábban a sajtónak nyilatkozva azt mondta, pártja a válság kellős közepén nem a népszerűségi versenyben szeretne részt venni, hanem igyekszik megmenteni az országot. "Tudom, hogy kemény döntéseket kellett hozni, de ennek meglesz a gyümölcse" - szögezte le akkor Emil Boc.
Nem elkötelezett
A romániai országgyűlési választásokat egyébként eredetileg novemberre írták ki, de szakértők szerint az események fényében akár nyárig is elhúzódhat a voksolás. Traian Basescu köztársasági elnök idő közben az eddigi igazságügyi minisztert, Catalin Predoiut jelölte meg ideiglenes kormányfőnek.
A döntés szokatlannak számít Romániában, ahol korábban az átmeneti kormányzást az új vezetés hivatalba lépéséig a távozó miniszterelnök látta el. Az ideiglenesség időszaka a 2009-es kormányválság idején 71 napig tartott. Ekkor a bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott első Boc-kormány után Emil Boc vezette az ideiglenes kabinetet is.
Catalin Predoiu egyébként a Boc-kormány politikailag nem elkötelezett tagja. Korábban Calin Popescu Tariceanu liberális kormányában is igazságügy-miniszteri posztot töltött be.
Jönnek a technokraták?
A hétfői lépést megelőző tüntetések először a palesztin származású Raed Arafat, az egészségügyi minisztérium államtitkár-helyettesének lemondása miatt törtek ki, hamarosan azonban a korrupció és a megszorítások elleni tiltakozásba csaptak át.
A közvéleménykutatások szerint jelenleg a Victor Ponta által vezetett baloldali Szociálliberális Unió (USL) nyerné a parlamenti választásokat. A politikus már a múlt héten azt javasolta, hogy Romániában - Spanyolországhoz hasonlóan - írjanak ki előrehozott választásokat, illetve hogy olasz mintára egy technokrata kormány vegye át az irányítást.
Hozzátette, szerinte a következő vezetésnek is folytatnia kell a kormány eddigi politikáját, vagyis ragaszkodni az IMF 25 milliárd eurós készenléti hitelmegállapodáshoz. Ponta megjegyezte, a megszorításokat szerinte csak fokozatosan lehet bevezetni.
Marad a koalíció?
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint korai azt latolgatni, hogy marad-e a jelenlegi kormánykoalíció Romániában, hiszen egyelőre nem lehet tudni, ki lesz a következő miniszterelnök.
A kormányülésről távozó magyar politikus újságírói kérdésre elmondta, hogy a lemondás Emil Boc miniszterelnök személyes döntése volt. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ támogatná-e egy független miniszterelnök kormányát, Kelemen Hunor kételyeit fejezte ki, hogy egy technokrata kormányfőnek sikerülne megszereznie a többség támogatását a parlamentben. Hozzátette, hogy egyeztetések következnek a koalíción belül, a parlamenti pártok körében, és a pártok Traian Basescu államfővel is tárgyalnak. Ezt követően dől el, hogy miként alakul a romániai belpolitikai helyzet.
Az RMDSZ 2009 karácsonya óta tagja a romániai kormánykoalíciónak. Markó Béla miniszterelnök-helyettesi tisztséget töltött be a Boc-kabinetben, melyben Kelemen Hunor a kulturális, Borbély László a környezetvédelmi, Ritli László pedig az egészségügyi tárcát vezette.
Szerző: Klopfstein-László Kornél | egyéb írások a szerzőtől » |
címkék
Románia, kormányválság, megszorítás, reformok, IMFHa tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
a rovat további hírei
Útlevelet kaphat a kínai jogvédő
Csaknem húszezer parkolási bírság egyetlen utcában
Kiverheti a biztosítékot a meleg párkereső show
Obama visszapattant a kongresszusról
Visszarángatták a neonáci diplomatát
Az orangutánok belepusztultak
Így nem szabad gyerekeket utaztatni a csomagtartóban - Videó