Még mindig nem tudni, mi történt a KGB börtönében - Wallenberg-hét Moszkvában
A magyar zsidók ezreit megmentő svéd diplomata emlékének, tevékenységének szentelt hétfői konferenciát az Orosz Tudományos Akadémián rendezték meg. A "Raoul Wallenberg, a 20. századi emberbarát" címmel tartott tanácskozás az oroszországi svéd és a magyar, valamint az izraeli nagykövetség segítségével jött létre.
A konferencián részt vett Szita Szabolcs történész, a Holokauszt Emlékközpont vezetője, aki eredeti dokumentumokat mutatott be Wallenberg magyarországi embermentő tevékenységével kapcsolatban. Segítői, munkatársai, az általa megmentett zsidó emberek fényképeit, a svéd menlevelek és a zsidóság elpusztítását igazoló náci dokumentumok fotóit. Szita Szabolcs az MTI-nek nyilatkozva előremutatónak, hasznosnak tartotta a moszkvai konferenciát, amelyen tartalmi vita folyt.
Krausz Tamás történész példaszerűnek nevezte a moszkvai konferenciát, amelyen a "Holokauszt: régi igazságok és új mítoszok" címmel tartott előadást. "Mindenki őszintén elmondhatja, amit gondol, nincsenek politikai reflexek. A kutatók a holokauszt emlékezetének kultúrájáról beszéltek azokban az országokban, ahol a Wallenberg-ügy fontos" - emelte ki az ELTE professzora.
Alekszandr Kuznyecov, az orosz külügyminisztérium történelmi- és dokumentációs főosztályának vezetője az MTI kérdésére hangsúlyozta: évtizedek óta együttműködnek a svéd kollégákkal, hogy véglegesen tisztázzák Raoul Wallenberg sorsát attól kezdve, hogy szovjet fogságba esett, és a Szovjetunióba került. Azt is, hogy mi történt vele a KGB börtönében. Sajnos a hatalmas munka, az archívumokban folytatott kutatások, és a sok-sok szemtanú kikérdezése ellenére sem kaptak választ arra, mi is történt valójában.
Elmondta, hogy nemrég oldották fel a svédországi orosz nagykövetség és az orosz külügyminisztérium közötti levelezés titkosságát. Lehetségesnek tartotta, hogy a diplomáciai levelezésben található információk bővítik ismereteiket, de úgy vélte, azok aligha válaszolnak a legfontosabb kérdésre, hogy miért történt mindez. "Számomra a legfontosabb, hogy megőrizzük Wallenberg emlékét, civil hőstettét, mert ez ma nagyon aktuális Európában" - mondta az orosz külügyminisztérium képviselője.
A moszkvai Wallenberg-hét, amely a svéd diplomata életéről szóló kiállítást, filmvetítéseket és tanároknak tartott szemináriumot is magában foglal, orosz, svéd, magyar, német, izraeli és amerikai közreműködéssel zajlik Moszkvában.
Forrás: MTI |
STOP
A konferencián részt vett Szita Szabolcs történész, a Holokauszt Emlékközpont vezetője, aki eredeti dokumentumokat mutatott be Wallenberg magyarországi embermentő tevékenységével kapcsolatban. Segítői, munkatársai, az általa megmentett zsidó emberek fényképeit, a svéd menlevelek és a zsidóság elpusztítását igazoló náci dokumentumok fotóit. Szita Szabolcs az MTI-nek nyilatkozva előremutatónak, hasznosnak tartotta a moszkvai konferenciát, amelyen tartalmi vita folyt.
Krausz Tamás történész példaszerűnek nevezte a moszkvai konferenciát, amelyen a "Holokauszt: régi igazságok és új mítoszok" címmel tartott előadást. "Mindenki őszintén elmondhatja, amit gondol, nincsenek politikai reflexek. A kutatók a holokauszt emlékezetének kultúrájáról beszéltek azokban az országokban, ahol a Wallenberg-ügy fontos" - emelte ki az ELTE professzora.
Alekszandr Kuznyecov, az orosz külügyminisztérium történelmi- és dokumentációs főosztályának vezetője az MTI kérdésére hangsúlyozta: évtizedek óta együttműködnek a svéd kollégákkal, hogy véglegesen tisztázzák Raoul Wallenberg sorsát attól kezdve, hogy szovjet fogságba esett, és a Szovjetunióba került. Azt is, hogy mi történt vele a KGB börtönében. Sajnos a hatalmas munka, az archívumokban folytatott kutatások, és a sok-sok szemtanú kikérdezése ellenére sem kaptak választ arra, mi is történt valójában.
Elmondta, hogy nemrég oldották fel a svédországi orosz nagykövetség és az orosz külügyminisztérium közötti levelezés titkosságát. Lehetségesnek tartotta, hogy a diplomáciai levelezésben található információk bővítik ismereteiket, de úgy vélte, azok aligha válaszolnak a legfontosabb kérdésre, hogy miért történt mindez. "Számomra a legfontosabb, hogy megőrizzük Wallenberg emlékét, civil hőstettét, mert ez ma nagyon aktuális Európában" - mondta az orosz külügyminisztérium képviselője.
A moszkvai Wallenberg-hét, amely a svéd diplomata életéről szóló kiállítást, filmvetítéseket és tanároknak tartott szemináriumot is magában foglal, orosz, svéd, magyar, német, izraeli és amerikai közreműködéssel zajlik Moszkvában.
Forrás: MTI |
címkék
Wallenberg, Moszkva, KGBHa tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
a rovat további hírei
Az EP elé kerül a szlovák állampolgárságtól megfosztott magyarok ügye
Méltatlankodás a meghallgatáson: "Én nem hazudtam, uram!"
Döntött a román legfőbb ügyészség: Ponta nem követett el bűncselekményt
Történelmi szavazás a brit parlament alsóházában
Észak-koreai fogság: megverték a kapitányt, elrabolták az élelmiszert és üzemanyagot
Két serpa segíthet a bajba jutott magyar hegymászókon
27-ről csökkentsék 5 százalékra: a lengyel példát ajánlják a szocialisták