Milliók lettek bűnbakok - ma a szavazófülkében tiltakoznak
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
1/10
Miután minden ötödik francia a szélsőjobbra szavazott az áprilisi elnökválasztás első fordulóján, a muszlim bevándorlók kérdése elemi erővel tört felszínre a közbeszédben. Míg a többség szerint az iszlám nem fér össze az európai értékekkel, a BBC által megkérdezett szakértők és aktivisták szerint semmi sem zárja ki a kettős identitást.
Ouissem Satouri-nak nincs kétsége afelől, hogy kicsoda: muszlim és francia is egyben. "Itt ülünk egy francia kávézóban, francia ruhákat viselve, francia könyvek vannak a táskámban, soha nem kérdezem meg magamtól, hogy francia vagyok-e" - magyarázza az egyetemista Satouri, akinek szülei még Tunéziában születtek.
Bár Franciaországban él a legnagyobb muszlim közösség Európában, a kettős identitás kérdése mégis csak az utóbbi időben került előtérbe, főként a közelgő elnökválasztás második fordulója miatt. Noha sok francia politikus beszél úgy a muszlimokról, mint bevándorlókról, a legtöbben - ahogy Satouri is - már az országban születtek és ott is nőttek fel.
Nem segíti a kérdés megoldását, hogy a szélsőjobboldali Nemzeti Front rekord mennyiségű szavazatot kapott a voksolás első fordulójában, miután a pártelnök, Marine Le Pen politikai kérdéssé emelte a muszlimok étkezési szokásait. Nem beszélve arról, hogy tavaly vezették be a burka (egész testet elfedő muzulmán női külső viselet - szerk.) viselésének tilalmát és csak néhány héttel vagyunk a toulouse-i gyilkosságok után, amit egy francia muszlim követett el.
Nem csoda tehát, hogy sok muzulmán kirekesztve érzi magát a többségi társadalomból. Habár Le Pen végül nem került be az elnökválasztás második fordulójába, Nicolas Sarkozy jelenlegi elnök bevándorlásellenes beszédeivel szinte azon nyomban "lecsapott" a szélsőjobboldali szavazókra. "Úgy érezzük, hogy ki vagyunk rekeszteve a vitából, stigmatizálva vagyunk" - fogalmazott ennek kapcsán Satouri, aki egyébként politológiát tanul Párizsban.
Olaj a tűzre
A mintegy 4,7 millió Franciországban élő muzulmán többsége szerint nehéz a beilleszkedés - mutat rá Louisa Zanoun bevándorlási szakértő, aki hozzáteszi, hogy "nagyon nehéz munkát találniuk, mert egyszerűen nem bíznak bennük. Ez áthatja a mindennapjaikat is, főként pedig a hatóságokkal való érintkezést". A rendőrök közül ugyanis sokan úgy gondolják, hogy "azok az emberek" a vallásuk és az értékrendszerük miatt nem képesek beilleszkedni - hangsúlyozza a szakértő.
A francia állam egyébként évszázadok óta agresszíven ragaszkodik a vallás kizárásához a közszférából, annak ellenére, hogy Zanoun szerint a mostani légkör tökéletes ellentétben áll a köztársaság alapelveivel, mivel az "eredetileg a befogadásra lett kitalálva". Mára ebből annyi maradt meg, hogy amennyiben a nemzethez szeretnél tartozni, akkor fel kell adnod a vallásodat és a kultúrádat - teszi hozzá a szakember, aki szerint ezt sokan meg is teszik.
"Csak olaj a tűzre az elnökválasztás közelsége" - mondja Zanoun, kiemelve, hogy a muzulmán közösség még jobban kirekesztve érzi magát azóta, hogy a voksolás első körében minden ötödik francia a szélsőjobboldalra szavazott.
Csak a terrorizmus jön át
A Párizstól mindössze fél órára, a szegénynegyedben élő Samir Mihi muszlim aktivista elárulta: meglepődött, amikor meghallotta a Nemzeti Front választási eredményeit. "A válság időszakában persze mindenki bűnbak után kutat" - mondja, hozzátéve, hogy "a bűnbak nyilván a bevándorló lesz".
Sok francia szerint ugyanis az ország válságban van: a munkanélküliség 10 százalék körüli, a közös fizetőeszköz, az euró pedig látványosan romlik az egész kontinensre kiterjedő államadóssági problémák miatt. A tetejébe ott volt még a toulouse-i mészárlás is, melyben egy algériai felmenőkkel rendelkező férfi megölt három katonát, egy rabbit és három zsidó kisiskolást.
Samir Mihi ugyanakkor kritikus a gyilkosságok "tálalásával", illetve a bevándorlókról szóló közbeszéddel kapcsolatban. "A legtöbb ember közülük nem is ismeri az iszlám vallást. Annyit tudnak mindössze, ami a médiából átjön: a terrorizmus. Ez az, ami sok embert megijeszt és azt gondolják, hogy a köztársasági értékek nem összeegyeztethetők a muzulmán hittel" - fogalmaz az aktivista.
Mihi egyébként Algériában született, később azonban Franciaországba jött szüleivel, ugyanakkor nem gondolja, hogy bevándorló lenne. Franciának érzi magát és szavazni is fog vasárnap, annak ellenére, hogy Sarkozy és Hollande sem tett érte semmit mint francia vagy mint muszlim állampolgár. Ezért is tervezi, hogy üresen adja le a szavazólapot. A kérdésre, hogy miért teszi ezt, egy tökéletesen francia választ ad: "mert jogomban áll".
Szerző: Klopfstein-László Kornél | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
Ouissem Satouri-nak nincs kétsége afelől, hogy kicsoda: muszlim és francia is egyben. "Itt ülünk egy francia kávézóban, francia ruhákat viselve, francia könyvek vannak a táskámban, soha nem kérdezem meg magamtól, hogy francia vagyok-e" - magyarázza az egyetemista Satouri, akinek szülei még Tunéziában születtek.
Bár Franciaországban él a legnagyobb muszlim közösség Európában, a kettős identitás kérdése mégis csak az utóbbi időben került előtérbe, főként a közelgő elnökválasztás második fordulója miatt. Noha sok francia politikus beszél úgy a muszlimokról, mint bevándorlókról, a legtöbben - ahogy Satouri is - már az országban születtek és ott is nőttek fel.
Nem segíti a kérdés megoldását, hogy a szélsőjobboldali Nemzeti Front rekord mennyiségű szavazatot kapott a voksolás első fordulójában, miután a pártelnök, Marine Le Pen politikai kérdéssé emelte a muszlimok étkezési szokásait. Nem beszélve arról, hogy tavaly vezették be a burka (egész testet elfedő muzulmán női külső viselet - szerk.) viselésének tilalmát és csak néhány héttel vagyunk a toulouse-i gyilkosságok után, amit egy francia muszlim követett el.
Nem csoda tehát, hogy sok muzulmán kirekesztve érzi magát a többségi társadalomból. Habár Le Pen végül nem került be az elnökválasztás második fordulójába, Nicolas Sarkozy jelenlegi elnök bevándorlásellenes beszédeivel szinte azon nyomban "lecsapott" a szélsőjobboldali szavazókra. "Úgy érezzük, hogy ki vagyunk rekeszteve a vitából, stigmatizálva vagyunk" - fogalmazott ennek kapcsán Satouri, aki egyébként politológiát tanul Párizsban.
Olaj a tűzre
A mintegy 4,7 millió Franciországban élő muzulmán többsége szerint nehéz a beilleszkedés - mutat rá Louisa Zanoun bevándorlási szakértő, aki hozzáteszi, hogy "nagyon nehéz munkát találniuk, mert egyszerűen nem bíznak bennük. Ez áthatja a mindennapjaikat is, főként pedig a hatóságokkal való érintkezést". A rendőrök közül ugyanis sokan úgy gondolják, hogy "azok az emberek" a vallásuk és az értékrendszerük miatt nem képesek beilleszkedni - hangsúlyozza a szakértő.
A francia állam egyébként évszázadok óta agresszíven ragaszkodik a vallás kizárásához a közszférából, annak ellenére, hogy Zanoun szerint a mostani légkör tökéletes ellentétben áll a köztársaság alapelveivel, mivel az "eredetileg a befogadásra lett kitalálva". Mára ebből annyi maradt meg, hogy amennyiben a nemzethez szeretnél tartozni, akkor fel kell adnod a vallásodat és a kultúrádat - teszi hozzá a szakember, aki szerint ezt sokan meg is teszik.
"Csak olaj a tűzre az elnökválasztás közelsége" - mondja Zanoun, kiemelve, hogy a muzulmán közösség még jobban kirekesztve érzi magát azóta, hogy a voksolás első körében minden ötödik francia a szélsőjobboldalra szavazott.
Csak a terrorizmus jön át
A Párizstól mindössze fél órára, a szegénynegyedben élő Samir Mihi muszlim aktivista elárulta: meglepődött, amikor meghallotta a Nemzeti Front választási eredményeit. "A válság időszakában persze mindenki bűnbak után kutat" - mondja, hozzátéve, hogy "a bűnbak nyilván a bevándorló lesz".
Sok francia szerint ugyanis az ország válságban van: a munkanélküliség 10 százalék körüli, a közös fizetőeszköz, az euró pedig látványosan romlik az egész kontinensre kiterjedő államadóssági problémák miatt. A tetejébe ott volt még a toulouse-i mészárlás is, melyben egy algériai felmenőkkel rendelkező férfi megölt három katonát, egy rabbit és három zsidó kisiskolást.
Samir Mihi ugyanakkor kritikus a gyilkosságok "tálalásával", illetve a bevándorlókról szóló közbeszéddel kapcsolatban. "A legtöbb ember közülük nem is ismeri az iszlám vallást. Annyit tudnak mindössze, ami a médiából átjön: a terrorizmus. Ez az, ami sok embert megijeszt és azt gondolják, hogy a köztársasági értékek nem összeegyeztethetők a muzulmán hittel" - fogalmaz az aktivista.
Mihi egyébként Algériában született, később azonban Franciaországba jött szüleivel, ugyanakkor nem gondolja, hogy bevándorló lenne. Franciának érzi magát és szavazni is fog vasárnap, annak ellenére, hogy Sarkozy és Hollande sem tett érte semmit mint francia vagy mint muszlim állampolgár. Ezért is tervezi, hogy üresen adja le a szavazólapot. A kérdésre, hogy miért teszi ezt, egy tökéletesen francia választ ad: "mert jogomban áll".
Szerző: Klopfstein-László Kornél | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
címkék
Franciaország, elnökválasztás, muszlimok, bevándorlókHa tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
a rovat további hírei
Sokkal nagyobb a tornádó pusztítása, mint gondolták?
Nincs hír Erőss Zsoltékról
Az EP elé kerül a szlovák állampolgárságtól megfosztott magyarok ügye
Méltatlankodás a meghallgatáson: "Én nem hazudtam, uram!"
Döntött a román legfőbb ügyészség: Ponta nem követett el bűncselekményt
Történelmi szavazás a brit parlament alsóházában
Észak-koreai fogság: megverték a kapitányt, elrabolták az élelmiszert és üzemanyagot
