Mire a keresztény értékrendhez értek volna, kiküldték az újságírókat
címlapsztori
1/10
Úgy beszélgetett egymással az Európai Unió (EU) jövőjéről Martonyi János magyar és Franco Frattini egykori olasz külügyminiszter hétfő délután Budapesten, hogy a szervezők - a korrekt tájékoztatás jegyében - mintegy fél óra után hazaküldték az újságírókat.
Kissé parttalan és a sajtó számára meglehetősen rövid beszélgetést rendezett hétfő kora délután a Nézőpont Intézet a fővárosi Gerbeaud Házban. Annak ellenére, hogy a rendezvény meghívottjai, Franco Frattini és Martonyi János tekintélyes szakemberek, viszonylag keveset tudtunk meg az előre meghirdetett témákról.
Bár a beharangozóban még az szerepelt, hogy a beszélgetésen a két külügyi vezető értékeli majd "a keresztény értékrendek politikai szerepét", a francia elnökválasztást, illetve az Európai Unió jövőjét, ebből leginkább az utóbbi valósult meg - az is csak részben.
A kerekasztal-beszélgetésen Franco Frattini mindenekelőtt leszögezte, hogy Európában jelenleg nem csak gazdasági, de politikai válságról kell beszélnünk. A szakértő a problémák között főleg az Európai Parlament (EP) lassú reakcióidejét, a görög válság kezelését, valamint a közös kormányzás gyengeségét emelte ki.
"A válság megmutatta számunkra, hogy erősebb kormányzásra és még több unióra van szükség" - hangsúlyozta Frattini, hozzátéve, hogy a közös fizetőeszköz jövője csakis a politikai közösség erősítésével lehetséges. Az egykori olasz külügyminiszter kiemelte, hogy az uniós polgároknak világos perspektívát kell nyújtani, aminek épp az ellenkezője történt Görögországban. Szerinte ugyanis a nácik bejutása a görög Országgyűlésbe szintén az unió rossz reakciója miatt lehetséges.
Franco Frattini ezután a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta a válság kezelésében, majd elrettentő példaként azt az esetet említette, amikor Franciaország lezárta határait az Olaszország felől érkező tunéziai menekültek előtt. A külügyi szakember szerint állandóan pénzügyi paktumokról és megszorításokról van szó, miközben a munkaerőpiacot kellene rugalmasabbá tennünk, illetve valahogyan felpörgetni a gazdaságot.
Az identitás kérdése
Martonyi János magyar külügyminiszter hangsúlyozta, hogy nem szeretne vitába szállni Frattinivel, ezért inkább kérdéseket tesz fel. Amin szerinte mindenképp el kell gondolkoznunk az az, hogy vajon a gazdaság megmentheti-e a gazdaságot. A szakember szerint ehhez nagyobb legitimációra és több időre van szüksége az uniónak, amiből jelenleg nincsen.
A külügyminiszter úgy vélte, hogy egy lefelé tartó spirálba kerültünk és nem tudunk kijönni belőle. Ennek a megoldása csak az lehet, ha kollektivizáljuk az országok államadósságát - fogalmazott Martonyi. Hozzátette, sokan mégis megkérdőjelezik, hogy együtt erősebbek vagyunk-e, mint külön, ez pedig egy alapkérdés. A Frattini által említett szolidaritásról azt mondta, bár az integrációt folytatnunk kell, nagyon fontos megnézni, hogy megmaradt-e az identitásunk.
Martonyi szerint "mi nyugatiak csak intézményekben tudunk gondolkodni", miközben ebben a speciális esetben nem biztos, hogy ez a legjárhatóbb út. "Azt kell használnunk, amink van, de sokkal jobban, mint eddig" - foglalta össze végül a nagy igazságot a politikus.
Vihar a ház körül
A közönség kérdésére válaszolva Frattini elmondta, a görög választások eredményességén múlik az, hogy az unió "meglátja-e a fényt az alagút végén". Ha nem lesz egy olyan kormány, amely képes megegyezni az EU-val, akkor nagy lesz a káosz és a válság még tovább fog mélyülni. A volt miniszter rámutatott, bár sokat kritizálja az uniót, ettől még nem gondolja magát EU-ellenesnek.
Egy másik felvetésre Martonyi János azt mondta, intézményi szinten az Európai Unió nagyjából rendben van, "amit nem láttunk előre, az a válság, erre ugyanis nem voltunk felkészülve. A kérdés most az, hogy a házunk tényleg kibírja-e a viharokat". A magyar külügyminiszter szerint nem szabad hagynunk, hogy a hatalom technokraták kezébe kerüljön, hiszen ők nem tudnak felelősen dönteni és nincsen legitimációjuk sem.
Szerző: Klopfstein-László Kornél | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
Kissé parttalan és a sajtó számára meglehetősen rövid beszélgetést rendezett hétfő kora délután a Nézőpont Intézet a fővárosi Gerbeaud Házban. Annak ellenére, hogy a rendezvény meghívottjai, Franco Frattini és Martonyi János tekintélyes szakemberek, viszonylag keveset tudtunk meg az előre meghirdetett témákról.
Bár a beharangozóban még az szerepelt, hogy a beszélgetésen a két külügyi vezető értékeli majd "a keresztény értékrendek politikai szerepét", a francia elnökválasztást, illetve az Európai Unió jövőjét, ebből leginkább az utóbbi valósult meg - az is csak részben.
A kerekasztal-beszélgetésen Franco Frattini mindenekelőtt leszögezte, hogy Európában jelenleg nem csak gazdasági, de politikai válságról kell beszélnünk. A szakértő a problémák között főleg az Európai Parlament (EP) lassú reakcióidejét, a görög válság kezelését, valamint a közös kormányzás gyengeségét emelte ki.
"A válság megmutatta számunkra, hogy erősebb kormányzásra és még több unióra van szükség" - hangsúlyozta Frattini, hozzátéve, hogy a közös fizetőeszköz jövője csakis a politikai közösség erősítésével lehetséges. Az egykori olasz külügyminiszter kiemelte, hogy az uniós polgároknak világos perspektívát kell nyújtani, aminek épp az ellenkezője történt Görögországban. Szerinte ugyanis a nácik bejutása a görög Országgyűlésbe szintén az unió rossz reakciója miatt lehetséges.
Franco Frattini ezután a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta a válság kezelésében, majd elrettentő példaként azt az esetet említette, amikor Franciaország lezárta határait az Olaszország felől érkező tunéziai menekültek előtt. A külügyi szakember szerint állandóan pénzügyi paktumokról és megszorításokról van szó, miközben a munkaerőpiacot kellene rugalmasabbá tennünk, illetve valahogyan felpörgetni a gazdaságot.
Az identitás kérdése
Martonyi János magyar külügyminiszter hangsúlyozta, hogy nem szeretne vitába szállni Frattinivel, ezért inkább kérdéseket tesz fel. Amin szerinte mindenképp el kell gondolkoznunk az az, hogy vajon a gazdaság megmentheti-e a gazdaságot. A szakember szerint ehhez nagyobb legitimációra és több időre van szüksége az uniónak, amiből jelenleg nincsen.
A külügyminiszter úgy vélte, hogy egy lefelé tartó spirálba kerültünk és nem tudunk kijönni belőle. Ennek a megoldása csak az lehet, ha kollektivizáljuk az országok államadósságát - fogalmazott Martonyi. Hozzátette, sokan mégis megkérdőjelezik, hogy együtt erősebbek vagyunk-e, mint külön, ez pedig egy alapkérdés. A Frattini által említett szolidaritásról azt mondta, bár az integrációt folytatnunk kell, nagyon fontos megnézni, hogy megmaradt-e az identitásunk.
Martonyi szerint "mi nyugatiak csak intézményekben tudunk gondolkodni", miközben ebben a speciális esetben nem biztos, hogy ez a legjárhatóbb út. "Azt kell használnunk, amink van, de sokkal jobban, mint eddig" - foglalta össze végül a nagy igazságot a politikus.
Vihar a ház körül
A közönség kérdésére válaszolva Frattini elmondta, a görög választások eredményességén múlik az, hogy az unió "meglátja-e a fényt az alagút végén". Ha nem lesz egy olyan kormány, amely képes megegyezni az EU-val, akkor nagy lesz a káosz és a válság még tovább fog mélyülni. A volt miniszter rámutatott, bár sokat kritizálja az uniót, ettől még nem gondolja magát EU-ellenesnek.
Egy másik felvetésre Martonyi János azt mondta, intézményi szinten az Európai Unió nagyjából rendben van, "amit nem láttunk előre, az a válság, erre ugyanis nem voltunk felkészülve. A kérdés most az, hogy a házunk tényleg kibírja-e a viharokat". A magyar külügyminiszter szerint nem szabad hagynunk, hogy a hatalom technokraták kezébe kerüljön, hiszen ők nem tudnak felelősen dönteni és nincsen legitimációjuk sem.
Szerző: Klopfstein-László Kornél | egyéb írások a szerzőtől » |
címkék
Martonyi János, magyar külügy, Franco Frattini, Európai UnióHa tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
a rovat további hírei
Szivárgás: hatalmas sugárdózis a fukusimai erőmű alatt
II. János Pál csodatétele: részletek még nincsenek, meglepetés lesz
Adatgyűjtés: a titkosszolgálat a terroristák elleni sikereire hivatkozik
A Freedom House térségünkről: Magyarország a "megszilárdult demokráciák" sorának végén
Markó Béla: Csonka demokratikus rendszer jött létre Romániában
Oroszország: Robbanások sorozata egy hadibázison
Magyar igény: árvíz esetén azonnali uniós beavatkozást, a szennyező fizet elvén