Szerbiában fogadni is lehet a vasárnapi választások győzteseire
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiwcímlapsztori
1/10
Szerbiában a magán fogadóirodák nagy része is beszállt a választási hadjáratba: az irodákban arra lehet fogadni, hogy egy adott jelölt támogatottsága hány százalékos lesz. Találat esetén a fogadó a befizetett száz dinárjáért 185 dinárt kap vissza. Eddig legtöbben a Szerb Haladó Párt (SNS) győzelmére fogadtak.
Elemzők a kampány végén megállapították: ez volt az első alkalom, hogy a pártok kevesebbet beszéltek saját magukról, sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek arra, hogy a vetélytársaikat lejárassák.
A korábbi választásokat szerény marketingtevékenység előzte meg. Ezúttal a pártok az összes lehetőséggel éltek: plakátok, rádiós és televíziós reklámok özöne zúdult a választókra. Tele voltak az autóutak és a települések utcái falragaszokkal és óriásplakátokkal. Az 52 napos kampány végét az jelezte, hogy az összefirkált falragaszokat és óriásplakátokat már nem pótolták, ottmaradtak a rájuk firkált velős véleményekkel együtt.
A pártok főleg a televízióra összpontosítottak. Kisfilmek és zenés betétek váltogatták egymást a képernyőn, sőt voltak olyan jelöltek is, akik maguk zenéltek és énekeltek. Színészek és énekesek ekkora tömege is most először jelent meg a pártok rendezvényein. A költségeket firtató kérdésekre a pártok "magukat meg nem nevező támogatókra" hivatkoztak.
Új szabály, hogy a választások után egy hónappal hivatalosan el kell számolni a szponzori és kampánypénzekkel, egy köztársasági bizottság nézi át a zárszámadásokat.
A jelöltek kevesebbet használták a facebookot vagy a twittert kampánycélokra. Internetes oldalakon és a pártok honlapján olvasói leveleknek álcázott ellenpropagandával éltek, de a sok azonos cím többször lebuktatta őket.
Ugyancsak idei szabály, hogy az elnökjelöltek csak úgy igényelhettek a költségvetésből pénzt a kampányra, ha előtte letétbe helyezték az összeget (lehetett értékpapírban is), vagy arányos értékű ingatlant kínáltak fedezetként. A támogatás 50 millió dinár (447 ezer euró) volt. Ha a jelölt nem éri el az 1 százalékos támogatottságot, akkor vissza kell fizetnie a pénzt, s automatikusan elveszti a letétet. A szigorítás célja az, hogy a komoly szándék nélküli - csak a pénzre áhítozó - elnökjelölteket elrettentsék az indulástól.
A népképviselőkről szóló törvény tavalyi módosítása szerint idén a jelöltek 33 százalékának nőnek kellett lennie, s olyan helyen kellett szerepelnie, hogy reális esélye legyen a parlamentbe jutásra.
Utolsó alkalommal használják a többszöri szavazás lehetőségét kizáró foszforeszkáló oldatot: ezzel befújják annak a mutatóujját, aki már szavazott. A következő választáson ez már nem lesz.
Az újságok összegyűjtötték a kampányban elhangzott legvadabb ígéreteket. Az első helyezett az a közép-szerbiai jelölt lett, aki győzelme esetére egy elefántot ígért városának, "legalább erről leszünk ismertek" felkiáltással.
Forrás: MTI |
STOP
Elemzők a kampány végén megállapították: ez volt az első alkalom, hogy a pártok kevesebbet beszéltek saját magukról, sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek arra, hogy a vetélytársaikat lejárassák.
A korábbi választásokat szerény marketingtevékenység előzte meg. Ezúttal a pártok az összes lehetőséggel éltek: plakátok, rádiós és televíziós reklámok özöne zúdult a választókra. Tele voltak az autóutak és a települések utcái falragaszokkal és óriásplakátokkal. Az 52 napos kampány végét az jelezte, hogy az összefirkált falragaszokat és óriásplakátokat már nem pótolták, ottmaradtak a rájuk firkált velős véleményekkel együtt.
A pártok főleg a televízióra összpontosítottak. Kisfilmek és zenés betétek váltogatták egymást a képernyőn, sőt voltak olyan jelöltek is, akik maguk zenéltek és énekeltek. Színészek és énekesek ekkora tömege is most először jelent meg a pártok rendezvényein. A költségeket firtató kérdésekre a pártok "magukat meg nem nevező támogatókra" hivatkoztak.
Új szabály, hogy a választások után egy hónappal hivatalosan el kell számolni a szponzori és kampánypénzekkel, egy köztársasági bizottság nézi át a zárszámadásokat.
A jelöltek kevesebbet használták a facebookot vagy a twittert kampánycélokra. Internetes oldalakon és a pártok honlapján olvasói leveleknek álcázott ellenpropagandával éltek, de a sok azonos cím többször lebuktatta őket.
Ugyancsak idei szabály, hogy az elnökjelöltek csak úgy igényelhettek a költségvetésből pénzt a kampányra, ha előtte letétbe helyezték az összeget (lehetett értékpapírban is), vagy arányos értékű ingatlant kínáltak fedezetként. A támogatás 50 millió dinár (447 ezer euró) volt. Ha a jelölt nem éri el az 1 százalékos támogatottságot, akkor vissza kell fizetnie a pénzt, s automatikusan elveszti a letétet. A szigorítás célja az, hogy a komoly szándék nélküli - csak a pénzre áhítozó - elnökjelölteket elrettentsék az indulástól.
A népképviselőkről szóló törvény tavalyi módosítása szerint idén a jelöltek 33 százalékának nőnek kellett lennie, s olyan helyen kellett szerepelnie, hogy reális esélye legyen a parlamentbe jutásra.
Utolsó alkalommal használják a többszöri szavazás lehetőségét kizáró foszforeszkáló oldatot: ezzel befújják annak a mutatóujját, aki már szavazott. A következő választáson ez már nem lesz.
Az újságok összegyűjtötték a kampányban elhangzott legvadabb ígéreteket. Az első helyezett az a közép-szerbiai jelölt lett, aki győzelme esetére egy elefántot ígért városának, "legalább erről leszünk ismertek" felkiáltással.
Forrás: MTI |
STOP
címkék
Szerbia, választásHa tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
a rovat további hírei
Szerdán is zavargások voltak Stockholm elővárosaiban
Martin Schulz helyreigazítást kért, amely meg is jelent
Terroristatámadás? Megöltek szerdán Londonban egy brit katonát
Ha a szeretőd férje elől menekülsz, ne felejtsd el hívni a tűzoltókat - Videó
Hegymászók eltűnése: ha mentésre indul, a serpa is életveszélyt vállal
Mesterházy Lipcsében: már csak papíron demokrácia Magyarország
Orbán: a magyar kormánynak nincs vitája a német kancellárral
