Bosszút állnak az angyalok
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiwcímlapsztori
1/10
Karen Blixen bűnügyi regényét, az Angyalok bosszúját jelentette meg a Polar Könyvek kiadó a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra időzítve. A könyvet az írónő álnéven írta, és "törvénytelen gyermekének" nevezte - mondta el a fordító, Kertész Judit.
Kertész Judit kiemelte: a dán írónő mindig is "történetmesélőnek" tartotta önmagát, így egyetlen regénye, az Angyalok bosszúja is kis történetek füzéréből áll össze. "Stílusában is fellelhetőek az elbeszéléseiben is alkalmazott stíluselemek, és ezt a történetet is visszahelyezi a 19. századi romantika korába" - jegyezte meg a fordító.
Az Angyalok bosszúja - amelyet szombat délután mutatnak be a könyvfesztiválon - Dánia német megszállása alatt született mintegy terápiaként. Kertész Júlia beszélt arról is, hogy a bűnügyi történetet Karen Blixen "önmaga szórakoztatására" álnéven írta. "Bár sokáig tiltakozott a szerzőség ellen, éppen a jellemző stíluselemek miatt a kritikusok elég hamar bebizonyították, hogy ő írta. Ekkor +törvénytelen gyermekének+ nevezte a regényt, feltehetően azért, mert a bűnügyi regény műfaját alacsonyabb rendűnek tartotta a magas irodalomnál" - fogalmazott a fordító. Kertész Judit elmondta: a dán alkotó szeretett álarc mögé bújni, több álneve is volt, ezek közül legismertebb az Isak Dinesen. "A Pierre Andrézel valószínűleg kitalált név, legalábbis semmilyen nyomát nem találtam annak, hogy létező személy lett volna. Valószínűleg azért francia, mert a regény nagyrészt Franciaországban játszódik" - tette hozzá.
"Két, különböző okból magára maradt angol lány egy Franciaországban élő skót pap házába kerül. Az idilli környezetben élő, jóságosnak látszó papról és feleségéről azonban kiderül, hogy nem azok, akiknek látszanak, jótékonykodásuk mögött sanda szándékok rejtőznek" - ismertette a történetet a fordító, hozzátéve, hogy amikor házaspár rájön, hogy nem leplezhetik tovább üzelmeiket, a lányok élete is veszélybe kerül. Kertész Judit kitért arra is, hogy a krimi mögött érzékletes történelmi hátteret ismerhet meg az olvasó, valamint méltatta a két eltérő karakterű lány lélektani jellemzését, a Blixenre jellemző "életbölcsességet és humort". Szerinte a cím a bosszúállás "szokásostól eltérő megnyilvánulására" utal, a jóságra, mint nem szándékos bosszúra.
Kertész Judit, aki egyetemistaként kezdte Blixen műveit fordítani, arról is beszélt, hogy a legfőbb nehézség főleg az írónő különleges nyelvezetének a visszaadása volt. "Meg kellett találni annak a stilizált nyelvnek a megfelelőjét, amely látszólag a 19. századi romantika nyelve, ki kellett keresni azt a hallatlan sok bibliai, irodalmi idézetet, amelyeket - mint amolyan korai posztmodern író - forrásmegadás nélkül ötvözött a szövegébe" - mutatott rá.
Arra a kérdésre, hogy Karen Blixen életművének magyar fogadtatását mennyiben befolyásolta a Távol Afrikától című romantikus film, a fordító azt felelte, hogy a film ráirányította a figyelmet erre "a világirodalmilag is jelentős" életműre. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a Babette lakomája című dán-francia film "gyönyörű és hű" ábrázolása az eredeti novellának.
A fordító arról is beszélt, hogy ezzel a kötettel majdnem teljessé vált a magyar nyelven kiadott Blixen-életmű: még fordításra vár egy Utolsó elbeszélések címmel kiadott kötet, egy fiatalkori színdarab és a hátrahagyott elbeszélések.
Forrás: MTI |
STOP
Kertész Judit kiemelte: a dán írónő mindig is "történetmesélőnek" tartotta önmagát, így egyetlen regénye, az Angyalok bosszúja is kis történetek füzéréből áll össze. "Stílusában is fellelhetőek az elbeszéléseiben is alkalmazott stíluselemek, és ezt a történetet is visszahelyezi a 19. századi romantika korába" - jegyezte meg a fordító.
Az Angyalok bosszúja - amelyet szombat délután mutatnak be a könyvfesztiválon - Dánia német megszállása alatt született mintegy terápiaként. Kertész Júlia beszélt arról is, hogy a bűnügyi történetet Karen Blixen "önmaga szórakoztatására" álnéven írta. "Bár sokáig tiltakozott a szerzőség ellen, éppen a jellemző stíluselemek miatt a kritikusok elég hamar bebizonyították, hogy ő írta. Ekkor +törvénytelen gyermekének+ nevezte a regényt, feltehetően azért, mert a bűnügyi regény műfaját alacsonyabb rendűnek tartotta a magas irodalomnál" - fogalmazott a fordító. Kertész Judit elmondta: a dán alkotó szeretett álarc mögé bújni, több álneve is volt, ezek közül legismertebb az Isak Dinesen. "A Pierre Andrézel valószínűleg kitalált név, legalábbis semmilyen nyomát nem találtam annak, hogy létező személy lett volna. Valószínűleg azért francia, mert a regény nagyrészt Franciaországban játszódik" - tette hozzá.
"Két, különböző okból magára maradt angol lány egy Franciaországban élő skót pap házába kerül. Az idilli környezetben élő, jóságosnak látszó papról és feleségéről azonban kiderül, hogy nem azok, akiknek látszanak, jótékonykodásuk mögött sanda szándékok rejtőznek" - ismertette a történetet a fordító, hozzátéve, hogy amikor házaspár rájön, hogy nem leplezhetik tovább üzelmeiket, a lányok élete is veszélybe kerül. Kertész Judit kitért arra is, hogy a krimi mögött érzékletes történelmi hátteret ismerhet meg az olvasó, valamint méltatta a két eltérő karakterű lány lélektani jellemzését, a Blixenre jellemző "életbölcsességet és humort". Szerinte a cím a bosszúállás "szokásostól eltérő megnyilvánulására" utal, a jóságra, mint nem szándékos bosszúra.
Kertész Judit, aki egyetemistaként kezdte Blixen műveit fordítani, arról is beszélt, hogy a legfőbb nehézség főleg az írónő különleges nyelvezetének a visszaadása volt. "Meg kellett találni annak a stilizált nyelvnek a megfelelőjét, amely látszólag a 19. századi romantika nyelve, ki kellett keresni azt a hallatlan sok bibliai, irodalmi idézetet, amelyeket - mint amolyan korai posztmodern író - forrásmegadás nélkül ötvözött a szövegébe" - mutatott rá.
Arra a kérdésre, hogy Karen Blixen életművének magyar fogadtatását mennyiben befolyásolta a Távol Afrikától című romantikus film, a fordító azt felelte, hogy a film ráirányította a figyelmet erre "a világirodalmilag is jelentős" életműre. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a Babette lakomája című dán-francia film "gyönyörű és hű" ábrázolása az eredeti novellának.
A fordító arról is beszélt, hogy ezzel a kötettel majdnem teljessé vált a magyar nyelven kiadott Blixen-életmű: még fordításra vár egy Utolsó elbeszélések címmel kiadott kötet, egy fiatalkori színdarab és a hátrahagyott elbeszélések.
Forrás: MTI |
STOP
Ha tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
a rovat további hírei
Elment a maffiózó: elhunyt James Gandolfini
Végképp eltörölni... - Plakátkiállítás a Centrális Galériában
Meghalt Fehér Kalap, a Farkasokkal táncoló lakotára fordítója
Manu Chao Budapestre jön
Földbe zárt világba visz a paksi múzeum a hétvégén
Több mint 15 millió forint gyűlt össze Nick Vujicic magyarországi előadásain
60 éves lett a táncművész
