Pécsre érkeznek a Mucha-remekek
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
1/10
Július végétől augusztus végéig a világhírű plakátművész, Alfonz Mucha elemzései, rajzai és festményei lesznek láthatóak a Pécsi Galériában. A kiállítás megnyitóján a gyűjtő Zdenĕk Třimal is részt vesz.
Július 30-án nyit a múlt század egyik leghíresebb plakátművészének, Alfonz Mucha-nak a kiállítása a Pécsi Galériában, amelyet egészen augusztus 26-ig lehet megtekinteni. Míg 2010-ben a művész plakátjain volt leginkább a hangsúly pécsi "bemutatkozásán", az idei évben a krétával és ceruzával készített rajzait, festményeit és elemzéseit lehet majd látogatni, melyek egy cseh műgyűjtő, Zdenek Trimal kollekciójából származnak.
Gamus Árpád, a Zsolnay Örökségkezelő Nkht. képzőművészeti divízióvezetője kérdésünkre elmondta, hogy maga a kiállítás 250 millió forintra van biztosítva, és a pécsi tárlat után a Távol-Keletre fog költözni szinte az egész Mucha-életmű két évre, tehát emiatt is érdemes a főképp érdekességeket, toll-, szén- és ceruzarajzokat megtekinteni a baranyai megyeszékhelyen.
A divízióvezető hozzátette, az igazi különlegességek a szombaton nyitó tárlatban a következők lesznek: Mucha 1932-ben készült Eliska című képe, melyet eddig összesen négyszer mutattak be a nagyközönségnek. De megtekinthető lesz Mucha fölfedezőjének, Sarah Bernhardt-nak egy eredeti kisalakos portrérajza is, melyet egészen véletlenül vettek észre a grafikus egy másik képének hátulján. Pár iparművészeti anyag is szerepel a tárlatban, ilyenek például a hajcsatok, melyeket Mucha tervezett és kivitelezett.
Gamus Árpád hozzátette, a kiállítás első napján, 26-án már este hét órától nyitva lesz este tíz óráig, magán a megnyitón pedig a magángyűjtő Zdenek Trimal is részt vesz.
A kiállításra 1000, illetve diákoknak és nyugdíjasoknak 500 forintba kerül a belépő, június 30. és augusztus 26. között a keddi nap kivételével minden nap délelőtt 10 órától este 18 óráig várja a látogatókat a Széchenyi téri Pécsi Galéria.
Mucha és a világsikert hozó plakátjai
Alfonz Mucha az Európát és Észak-Amerikát egyaránt elérő - és tájegységenként máshogyan nevezett - szecessziós stílus leghíresebb grafikusa (bár ő maga sosem tartotta magát szecessziós művésznek), tanulmányait pedig ugyanabban a müncheni Képzőművészeti Akadémián végezte el 1885-ben, ahol számos magyar festő is megfordult, többek között a nagybányai művésztelepet létrehozó Hollósy Simon is.
Mucha életében az áttörés már Párizsban következett be 1894-ben, mikor a "Gismonda" című színdarab plakátját festette meg a kor ünnepelt színésznőjével, Sarah Bernhardt-tal. Munkásságáért 1901-ben megkapta a Francia Becsületrend lovagi fokozatát, számos színház felkérése készített előadásplakátokat, valamint bankok részvényeinek és váltóinak grafikai munkáit végezte. 1904 és 1906 között az USA-ba utazott, majd Prágában telepedett le. Leghosszabb ideig készült műve azonban nem plakát, hanem a pánszlávizmus eszméit hirdető 20 monumentális festmény, a Szláv eposz.
1939-ben a bevonuló német csapatokkal érkező Gestapo-sok elfogták régebbi szabadkőműves tagsága miatt, majd nem sokkal később a fogságban tüdőgyulladásban halt meg. Emlékét ma számos műve mellett a prágai Mucha-múzeum is őrzi.
Forrás: Pécsi STOP/ZSÖK |
STOP
Július 30-án nyit a múlt század egyik leghíresebb plakátművészének, Alfonz Mucha-nak a kiállítása a Pécsi Galériában, amelyet egészen augusztus 26-ig lehet megtekinteni. Míg 2010-ben a művész plakátjain volt leginkább a hangsúly pécsi "bemutatkozásán", az idei évben a krétával és ceruzával készített rajzait, festményeit és elemzéseit lehet majd látogatni, melyek egy cseh műgyűjtő, Zdenek Trimal kollekciójából származnak.
Gamus Árpád, a Zsolnay Örökségkezelő Nkht. képzőművészeti divízióvezetője kérdésünkre elmondta, hogy maga a kiállítás 250 millió forintra van biztosítva, és a pécsi tárlat után a Távol-Keletre fog költözni szinte az egész Mucha-életmű két évre, tehát emiatt is érdemes a főképp érdekességeket, toll-, szén- és ceruzarajzokat megtekinteni a baranyai megyeszékhelyen.
A divízióvezető hozzátette, az igazi különlegességek a szombaton nyitó tárlatban a következők lesznek: Mucha 1932-ben készült Eliska című képe, melyet eddig összesen négyszer mutattak be a nagyközönségnek. De megtekinthető lesz Mucha fölfedezőjének, Sarah Bernhardt-nak egy eredeti kisalakos portrérajza is, melyet egészen véletlenül vettek észre a grafikus egy másik képének hátulján. Pár iparművészeti anyag is szerepel a tárlatban, ilyenek például a hajcsatok, melyeket Mucha tervezett és kivitelezett.
Gamus Árpád hozzátette, a kiállítás első napján, 26-án már este hét órától nyitva lesz este tíz óráig, magán a megnyitón pedig a magángyűjtő Zdenek Trimal is részt vesz.
A kiállításra 1000, illetve diákoknak és nyugdíjasoknak 500 forintba kerül a belépő, június 30. és augusztus 26. között a keddi nap kivételével minden nap délelőtt 10 órától este 18 óráig várja a látogatókat a Széchenyi téri Pécsi Galéria.
Mucha és a világsikert hozó plakátjai
Alfonz Mucha az Európát és Észak-Amerikát egyaránt elérő - és tájegységenként máshogyan nevezett - szecessziós stílus leghíresebb grafikusa (bár ő maga sosem tartotta magát szecessziós művésznek), tanulmányait pedig ugyanabban a müncheni Képzőművészeti Akadémián végezte el 1885-ben, ahol számos magyar festő is megfordult, többek között a nagybányai művésztelepet létrehozó Hollósy Simon is.
Mucha életében az áttörés már Párizsban következett be 1894-ben, mikor a "Gismonda" című színdarab plakátját festette meg a kor ünnepelt színésznőjével, Sarah Bernhardt-tal. Munkásságáért 1901-ben megkapta a Francia Becsületrend lovagi fokozatát, számos színház felkérése készített előadásplakátokat, valamint bankok részvényeinek és váltóinak grafikai munkáit végezte. 1904 és 1906 között az USA-ba utazott, majd Prágában telepedett le. Leghosszabb ideig készült műve azonban nem plakát, hanem a pánszlávizmus eszméit hirdető 20 monumentális festmény, a Szláv eposz.
1939-ben a bevonuló német csapatokkal érkező Gestapo-sok elfogták régebbi szabadkőműves tagsága miatt, majd nem sokkal később a fogságban tüdőgyulladásban halt meg. Emlékét ma számos műve mellett a prágai Mucha-múzeum is őrzi.
Forrás: Pécsi STOP/ZSÖK |
STOP
címkék
Pécs, kiállítás, Alfons Mucha, Pécsi Galéria, Gamus ÁrpádHa tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
a rovat további hírei
Trafó - Béke van a vezetők között
Lazán átverték a fél világot
Boltokba kerül egy eddig ismeretlen Márai-regény
Trisztán és Izolda az Ódry Színpadon
Lásd, halld és tapintsd - újra
Rengeteg szokás kapcsolódik ehhez az időszakhoz
Az aktuálpolitika benne van
