Svájci-magyar üzletemberből szír mágnás

2016. július 19. 08:57 2016. júl. 19. 08:57

Regényekbe illő az a jellem(vissza)fejlődés, amin a Zsolnay többségi tulajdonosa és felesége ment át az elmúlt években. Már ha ezt a jellemet az önkormányzat rajzolja.

Anélkül, hogy bő lére eresztenénk, álljon itt két mondat, ugyanabból a tollból, ugyanarról az önkormányzati portálról, a pecsma.hu-ról:

„A héten szentesítik azt a szerződést, amely alapján a szír származású svájci-magyar, svájci órák értékesítésével foglalkozó üzletember, Bachar Najari többségi részesedést szerez a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-ben.” - 2013.02.12

„A dolgozók véleménye szerint éhbéréért, óránként bruttó 639 és 742 forint között dolgoztatta a szír mágnás a patinás pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra rengeteg munkavállalóját.” – 2016.07.12.

Az önkormányzati portál szintén 2013-ban csodás csajos interjúval kínálta meg az akkor még üzletember, ma már mágnás feleségét, Cséplő Petrát is.

Itt inkább csak a felvezetésből és a kérdésekből idéznénk:

"Minden sikeres férfi mögött egy okos nő áll – tartják."

"Biztosan őrült romantikus volt a lánykérés és a nagy nap."

"Azt csicseregték a madarak, hogy meghatározó szereped volt abban, hogy Bachar Najari megvette a Zsolnay-gyárat."

"Habár megtehetnéd, hogy az egész életedet szépségszalonokban relaxálva töltöd, mégsem ezt választottad. Miért döntöttél a dolgos hétköznapok mellett?"

Ma már talán nem így hangoznának ezek a kérdések. A leheletnyit megromlott viszonyra utal egy 2016 júliusi idézet:

„A szír mágnás felesége, Cséplő Petra egyébként korábban lapunknak többek között úgy reagált egy másik ügyben a vádakra, hogy “én meg leírom egy másik újságban, hogy a PécsMa.hu összes újságírója homoszexuális és azért írnak ilyeneket férjemről, mert nem volt kapható. Érti? Ez ugyanolyan valóságtartalmú állítás, nem?”

Ezzel persze nem is volna baj, csak valahogy a finom átmenet hiányzik. Így kicsit olyan, mintha a vitatott tőkeapport, az órahamisítási ügy, a munkaügyi támogatással kapcsolatos problémák meg a többi gond nem szép lassan záporozott volna a Zsolnayra, hanem pár hónapja tonnás nehezékként egyszerre érkezett volna a cég portájára. Pedig pontosan tudjuk, hogy nem így volt, csak mintha a városvezetés és a velük szükségszerűen mindig egyetértők akartak volna a végsőkig hinni ebben az egészben.

Így múlik a mundér becsülete, gyorsan és pontosan.

Mondjuk ebben a témában az egyik nagy kedvencünk a pécsi napsütésben nyugodt lelkiismerettel sétáló Najari. Akivel nyilván egyszerű volt spontán összefutni a napsütötte belvárosban. Aztán persze azóta kiderült: nincs összefüggés a baranyai megyeszékhelyen mért napsütéses órák száma és az órahamisítási ügyben emelt vád megalapozottsága között.

Azért bájos volt ez is.