Ha nincs előrelépés, jogi lépéseket tesz a szakszervezet
Újabb sztrájkbizottsági egyeztetést tartott az EMMI és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a napokban. Messze még a megállapodás.
A minisztériumot Sipos Imre helyettes államtitkár és Lebanov József főosztályvezető képviselte, a PDSZ-t mások mellett Mendrey László elnök és Nagy Erzsébet, a szakszervezet pécsi ügyvezetője.
A PDSZ továbbra is azt kéri: a sztrájk miatti illetménylevonás megállapítása a sztrájkban résztvevők havi munkaidő-nyilvántartása alapján történjen. Csak abban az esetben kerüljön sor illetménylevonás, ha a sztrájk miatt nem teljesült a heti 32 óra, azaz havi 4,33-szor 32 óra kötött munkaidő. Ragaszkodik a szakszervezet ahhoz is, hogy a sztrájk időtartama alatt a biztosítotti jogviszony fennálljon, annak folyamatossága a sztrájkban való részvétel miatt ne szakadjon meg. Ám ezekben a kérdésekben a kormányoldal a legutóbbi, 2016. június 29-ei egyeztetéshez képest nem lépett előre.
Felmerült az illetmények bankszámlára utalásának elmaradt költségtérítése is, valamint a szakszervezeti és közalkalmazotti tanácsi munkaidő-kedvezmények kiadása. A PDSZ azt kérte a tárcától: hasson oda, hogy az irányítása alá tartozó KLIK-hez tartozó intézményekben foglalkoztatottaknak a munkáltató fizesse ki a Kúria 17/2013. számú munkaügyi elvi határozatában foglaltaknak megfelelően az évek óta elmaradt bankszámla-kezelési költségtérítést. Elhangzott az is: a PDSZ kész munkajogi pereket indítani a munkaidő-kedvezmények kiadásának megtagadása miatt.
A konkrét sztrájkkövetelések közül tárgyaltak egyebek mellett a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak illetményemeléséről, mivel nem valósult meg számos munkáltatónál a kétszer 35 ezer forintos egyszeri juttatás kifizetése. A szférában gyalázatosan alacsonyak a bérek, és óriási a bérfeszültség, a kormányoldal részéről nem hangzott el bérígéret.
Szóba került a pedagógusok munkaterhelésének csökkentése. A PDSZ pozitív elmozdulásnak tekinti, hogy azzal, hogy elismerik az osztályfőnökök, munkaközösség-vezetők, diákönkormányzatot segítő pedagógusok többletfeladatait. Amennyiben azonban ehhez nem kapcsolódik álláshelybővítés, a munkaterhek nem csökkennek, és a neveléssel, oktatással lekötött munkaidőbe történő beszámítás csak adminisztratív lesz.
A kormányoldal vitatta, hogy létszámbővítésre volna szükség, szerintük ez munkaszervezési probléma, amely az intézményvezetők felelőssége. A kötött munkaidő felett elrendelt többletmunkát azonban ki kell fizetni. A PDSZ átmeneti megoldásként elfogadná, hogy mindazoknak, akiknek a neveléssel, oktatással lekötött munkaideje a fenti rendeletmódosítás következtében nőtt meg, fizessék ki a többletórákat. Azért lehet ez csak átmeneti megoldás, mert továbbra is követeljük a közoktatási törvény szerinti kötött óraszámok visszaállítását, és többletmunka kifizetését. Azt is bejelentették, hogy amennyiben ez ügyben nem lesz elmozdulás, a PDSZ jogi lépéseket tesz.
Téma volt még a minősítési kötelezettség alóli mentesítés: a PDSZ kérte, hogy azok a pedagógusok, akik nyugdíjkorhatárt előtt hét éven belül érik el, jelentkeztek a részükre nem kötelezően előírt minősítésre, majd a portfóliójuk feltöltésének elmaradása miatt sikertelen minősítésről kaptak tanúsítványt – ez mintegy 1300 főt érint – minősítési eljárás nélkül kerülhessenek 2017-től a Pedagógus II. fokozatba.
„Amennyiben a soron következő ülésen nem lesz érdemi előrelépés, meglátásom szerint a PDSZ számára nem marad más lehetőség, mint a munkaidő-beosztás miatt munkaügyi ellenőrzést kezdeményezni, az egyenlő bánásmód megsértése miatt az illetékes hatósághoz fordulni, a pedagóguslétszámra vonatkozó rendelkezés megsértése miatt a kormányhivatalokhoz fordulni, és az elmaradt járandóságok, költségtérítések, a sztrájk miatti jogellenes levonások, a ki nem fizetett többletmunkák miatt bírósághoz fordulni, illetve ebben jogi segítséget nyújtani” - írta lapunkhoz eljuttatott levelében Nagy Erzsébet.
