Grafikus ennyit még nem tett a sportéletért
Ráfintorgott a sors Gyárfás Tamásra, a Magyar Úszó Szövetség elnökére. Ne szerénykedjünk: ledarálta két cuki kabalafigura. Pedig hányan próbálták előttük...
Jó, ez olyan, mint az utolsó kupica pálinka, mindig az a hibás, mindig attól rúgunk be, mindig attól vagyunk másnaposak, mindig „na azt már nem kellett volna”.
Így van ez Gyárfás Tamással is. 23 évig kősziklaként állt a magyar úszóélet élén. Nem mozdult, nem fogott rajta sem időjárás, sem kormányváltás.
Aztán tavaly összeakasztotta a bajszát a megállíthatatlan sikergyáros Hosszú Katinkával. És akkor elkezdett dőlni a fekália. Egyre többen álltak az úszónő mellé, egyre több panasz és vád hullott az elnökre, előbb sikeres sportolók, majd az úszóélet mind több szereplője mondta azt, hogy elég.
Ám Gyárfás nem mozdult.
Aztán jött a kabalabotrány 2.0. Itt most nem a figurákkal volt a baj, mint a korábbi vak komondorral, vagy mifenével, azok nagyon is cukik, és szerencsére túlélték Gyárfást. Hanem az, hogy a tervező tudta nélkül, merő hanyagságból az egyiket egy vizet fröcskölő szexuális játékról nevezték el.
Így esett, hogy a művészet – valahol akaratán kívül - igazságot tett, a cukiság győzött, mint egy Barbie-filmben. Sokan akarták meneszteni az elnököt, de nem ment, végül lerúgta két bájosan mosolygó figura, akiknek alkotójukkal együtt még csak nem is ez volt a szándéka.
Na, ez most nem azt jelenti, hogy a fideszes elit holnap garantáltan egy minden porcikájában alkalmas embert ültet Gyárfás helyére. De azért mégis csak valami.
