MSZP: „Közpénzről nem szokás bemondás alapján dönteni”

2017. január 28. 10:43 2017. jan. 28. 10:43

Számos kínos kérdés merül fel az MSZP komlói szervezete szerint a 10 millió forintért megvett bányászati eszközök kapcsán, a baloldal a polgármester felelősségét feszegeti.

2012. február 2-án döntött a képviselő testület, hogy az úgynevezett IPA pályázati program keretében Belisce városával közös pályázatot nyújtunk be a „Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program” keretében. Ekkor még csak tervként került előtérbe egy olyan bemutatóhely kialakítása, ahol a bányászathoz kapcsolódó eszközöket állítanánk ki – írja közleményében az MSZP komlói szervezete. Mint írják, az önrész 3 000 euró, legfeljebb egymillió forint lett volna.

2014. januárjában kapott az önkormányzat értesítést arról – tudták meg a képviselők a 2014. 02.14-i ülésen -, hogy a pályázat támogatásban részesült. A szocialisták azt írták: a 2014 júniusi testületi ülésen kaptak tájékoztatást arról, hogy a „bányászati eszközök helyreállítása, felületkezelése, szállítása, helyszínen történő elhelyezése, rögzítése” 11,6 millió forint, melyet a pályázat biztosított.

„Erről szólt a testületi ülésen a polgármester tájékoztatása, de kellett további 10 millió forint az „egyéb építési” munkálatokra. Ekkor merült fel a jelenlegi emlékmű gondolata, terve. Még ezt is támogattuk, (nem volt jobb, nem volt más) ráadásul a polgármester megnyilvánulásai alapján ma Komlón bányászati kérdést nem támogatni szinte hazaárulásnak számít. A polgármester által minden esetben magasztos bányászati lózunggal tálalt bányászati kérdések az emberek lelkiismeretére hatva érnek el olyan hatást, amiből úgy érzed, elárulod őseid, a volt bányászokat, ha ellenük teszel, jelen esetben nemmel szavazol. Pedig lássuk be a létrejött emlékművel szakmailag a hozzáértők részéről mindenkinek (vagy a legtöbb embernek) csak baja, kritikája van. A lényeg: támogattuk még ezt a plusz 10 millió forintos igényt is. Azért lássuk be az eredetileg tervezett bemutatóhely és a létrejött emlékmű között jelentős különbség van. Evés közben jön meg az étvágy” – áll a közleményben.

A bomba igazán akkor robbant, amikor a 2016 novemberi rendkívüli testületi ülésen a bányászati eszközök állítólagos tulajdonosa, Hoffmann György 10 millió forint kért Komló önkormányzatától az ingyenes használatba átadott bányászati eszközökért, melyek esetében a pályázatban kikötött határidő 2024-ben jár le.

„Mi az oka annak, hogy a polgármester annyira szívén viselte ezt az ügyet, hogy rendkívüli testületi ülésen kellett dönteni olyan 10 millió forint kifizetéséről, aminek az alapja egyáltalán nem tisztázott? Ahol mi szocik részt sem tudtunk venni (gondolom nagy örömére a polgármesternek, hiszen a testületi üléseken javarészt a mi hozzászólásainkat lehet hallani), mert a rendkívüli testületi ülés időpontja ad-hoc jellegű, igazodni hozzá lehetetlen” – tették fel a kérdést a szocialisták.

Szerintük ugyanis a mai komlói gyakorlat az, hogy a polgármester egyre több rendkívüli ülést tart, amelyeket 1-1 sürgős ügy tárgyalása mellett olyan napirendi pontokkal tölt fel, amik igazán tárgyalhatóak lennének a következő, rendes testületi ülésen is. Így nem ritka, hogy elmaradnak a rendes testületi ülések, mert „nincs mit megtárgyalni”. Ez volt a baloldali képviselők szerint a helyzet a bányászati eszközök értékesítésével is.

A szocialisták közleményükben kifejtették: a kérdésben eddig csak Hoffmann György nem szólalt meg, így egyoldalú információkkal rendelkeznek. Nem ismerik a használatba adási szerződés tartalmát: ki adta át és meddig, milyen feltételekkel a városnak az eszközöket?

„Ki gondolt arra, hogy beépítenek, majd 10 év múlva, a határidő lejártával kiszednek bányászati eszközöket egy beépített emlékműből? Valóban 10 évre kapta a város használatba a bányászati eszközöket, hiszen korábban ingyenesen bárki megtekinthette azokat a Komló-Mecsekjánosiban létrehozott emlékparkban? Mi, illetve ki generálta az eszközök áruba bocsátását akkor, amikor tulajdonlási kérdések is felmerülnek? Hoffmann György vagy a Hídépító Vállalat a tulajdonos? Kinek és hogyan került a tulajdonába? Az érték megállapításánál milyen szempontokat vettek figyelembe?” – sorjáznak a kényes kérdések.

A polgármester állítása szerint „az eszközök értéke egzakt módon szinte meghatározhatatlan” – a baloldal szerint azért illett volna legalább megpróbálni, hiszen közpénzről nem szokás bemondás alapján dönteni.