Szellemi örökség lehet a nálunk is híres kékfestés

Öt ország kulturális vezetője közösen írta alá a kékfestés felterjesztését az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listára. Valami, amiben Baranya tényleg nagyhatalom. A maga egyetlen működő műhelyével.
 
 

Szellemi örökség lehet a nálunk is híres kékfestés

Öt ország kulturális vezetője közösen írta alá a kékfestés felterjesztését az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listára. Valami, amiben Baranya tényleg nagyhatalom. A maga egyetlen működő műhelyével.
 
 

Szellemi örökség lehet a nálunk is híres kékfestés

Öt ország kulturális vezetője közösen írta alá a kékfestés felterjesztését az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listára. Valami, amiben Baranya tényleg nagyhatalom. A maga egyetlen működő műhelyével.

A Szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt 2003-ban fogadta el az UNESCO közgyűlése, és 2016 őszéig 172 állam csatlakozott hozzá. Az egyezmény célja az élő közösségi gyakorlatok megőrzése, a kulturális sokszínűség kölcsönös elismerése, valamint a nem tárgyiasult és gyakran kihalással fenyegetett kifejezési formák jelentőségének tudatosítása, az ilyen örökség-elemek védelme. A védőintézkedések részeként a részes állam a területén található szellemi kulturális örökség-elemeket azonosítja és nyilvántartja, így hazánkban létrejött A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzéke – áll a Kultúráért Felelős Államtitkárság közleményében.

Magyarország már a második alkalommal vesz részt közös felterjesztésben, hiszen a Solymászat mint élő emberi örökség 18 országgal közösen szerepel a reprezentatív listán 2012 óta.

A kékfestés magyarországi hagyományát 2015-ben vették fel a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.

A festőmesterséget Európában a flamandok terjesztették el, akik már a 8. századtól gyakorolták. A legkorábbi festőcéh 1208-ban, Bécsben jött létre. Hazánkban először 1608-ban Lőcse, Eperjes, Igló és Késmárk társulásával kezdte meg működését. A kékfestés a 18. század végétől meghonosodó festőmesterség egyik speciális ágát a rezerv eljárású dúcnyomást és az indigóval történő textilfestést jelenti. A magyarországi kékfestés hagyományának képviselői a magyarországi kékfestőműhelyek, kutatók és kulturális intézmények.

A 20. század elején mintegy 400 műhely működött Magyarországon. A textilipar átalakulása, a gyárak megszaporodása a 20. század második felétől a kis műhelyek, manufaktúrák létét is bizonytalanná tette, így kevés műhely tudott talpon maradni. Az 1970-es években számuk már a harmincat sem érte el. Ma nyolc, berendezéssel együtt fellelhető műhelyből hat működik aktívan.

A kékfestés hagyományának öt országgal közös előterjesztését formai és szakmai értékelést követően az UNESCO Kormányközi Bizottsága fogja tárgyalni 2018 novemberében sorra kerülő ülésén.

Baranya igazán erősnek számít ebben a mezőnyben, pedig ma már itt is csak egyetlen műhely működik. Az azonban Sárdi Jánosé, a Népművészet Mesteréé, aki 1947-ben kezdett itt dolgozni, és ma valószínűleg a legismertebb élő kékfestő az országban. A nagynyárádi műhelyben ma unokája, Auth Andor dolgozik, a településen minden júliusban önálló fesztivált szentelnek a kékfestésnek.

 

 
Ha tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
 
 

Hirdetés

 

Hirdetés

 
 
 

Most

Hőmérséklet
18.9 °C

Szerda

Hőmérséklet
13 - 23 °C

Csütörtök

Hőmérséklet
16 - 28 °C

Péntek

Hőmérséklet
18 - 32 °C

Szombat

Hőmérséklet
19 - 33 °C
 

Ön szerint mi a gubanc az újabb fonódó hálózattal?

 
  • Hogy már megint tanulni kell az új menetrendet 
  • Hogy ez a menetrend is pár hónapig lesz végleges 
  • Hogy ha drágább lesz, és a városnak nincs rá pénze 
  • Hogy ha drágább lesz, de nekem nincs rá pénzem 
  • Hogy ha a sofőröknek végképp elegük lesz és gyalogolhatok 
  • Hogy már a szemöldököm fonódik ettől a hálózattól