Kötelezővé tenné a kormány a középiskolai felvételit
Ők döntenék el, hogy melyik állami iskolába hány gyereket lehet felvenni. A tavaly felmerült, de most újra felmelegített tervezetet 2019-től indítanák felmenő rendszerben. A PDSZ szerint ez hosszabb távon tanárok kirúgásához is vezethet, miközben az esélyegyenlőséget sem erősíti.
Felmelegítették a tavalyi ötletet
Kötelező középiskolai felvételi bevezetésén töri a fejét a kormány: az ötlet már tavaly is felmerült, de most Palkovics László oktatási államtitkár melegítette föl egy szombathelyi rendezvényen - olvasható az eduline.hu cikkében.
A tervek szerint 2019-től, párhuzamosan az új Nemzeti alaptanterv (NAT) bevezetésével jönne a középiskolai kötelező felvételi, felmenő rendszerben.
"Az elképzelés szerint a rendszer hasonlóan működne mint a felsőoktatás esetében, tehát központilag megszabnák, hogy hány diák vehető fel egy évben gimnáziumba, mennyi szakgimnáziumba és mennyi szakközépiskolába" - olvasható a cikkben.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az ötlet tavalyi felmerülésekor is tiltakozott, Mendrey László elnök úgy vélekedett, a felvételik szigorítása várható, aminek az a célja, hogy kevesebben jussanak be a középiskolákba, ami kevesebb diákot, osztályt, intézményt és pedagógust eredményezne. Vagyis hosszabb távon elbocsátások jöhetnének.
Ugyanakkor felvételi most is létezik, aki gimnáziumba akar menni, annak matematikából és magyarból kell központi teszteket írnia.
Nem az esélyegyenlőséget növelné a középiskolai keretszám
Nagy Erzsébet, a PDSZ pécsi ügyvivője szerint a tervezet rendkívül veszélyes és belátható következményei lesznek.
Nagy a Pécsi STOP-nak elmondta, a keretszám ötletével több baj is van:
"Ez nem olyan, mint a felsőoktatási keretszám, ugyanis a gyerekek életükben egyszer lépnek ki végleg az általános iskola kapuján, tehát ha a választott iskolatípus keretszámába nem férnek bele, akkor az az egész életükre kihat;
a felvételi keretszám a nem állami intézményeket hozná helyzetbe, felgyorsulna az egyházi intézmények térnyerése a közoktatásban annak ellenére, hogy nincs olyan mérési eredmény, amely azt igazolná, hogy a lakosság körében nőtt volna egyes vallások gyakorlása, vagy a világnézetileg elkötelezett oktatás iránti igény.
A gyermekük jövőjét biztosítani szándékozó szülők azonban gyakran tapasztalják, hogy ehhez egyre inkább a nem állami, leginkább az egyházi intézményeken keresztül vezet csak út, nemcsak a jobb működési feltételek miatt, hanem már csak azért is, mert lassan elfogynak az elérhető állami iskolák. A keretszámmal nem is kell további állami intézményeket átadni, anélkül is lehet államilag korlátozni az oda járó tanulók számát"
- fogalmazta meg a PDSZ pécsi ügyvivője.
Nagy Erzsébet leszögezte: ezek miatt ellenzi a PDSZ a tervezetet, amit rendkívül károsnak és minden szakmaiságot nélkülözőnek tartanak.
