Máig szedi áldozatait a mecseki uránbányászat
Közel 200 millió forintot fizetett ki tavaly a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. az uránbányászoknak baleseti járadékként és egyéb kártérítésként. A térités havonta mintegy 200-250 embernek jár, a volt uránosok közt kiugró a tüdőrák miatti halálozás.
A magyar állam a mai napig fizeti a mecseki uránbányászok baleseti járadékait és egyéb kártérítéseit - olvasható a Napi.hu cikkében. Eszerint tavaly 199,05 millió forintot fizetett ki a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. (BVH) az egykori uránbányászoknak baleseti járadékként és egyéb természetű kártérítésként. 2015-ben ez az összeg még 189 millió forint volt.
A cégen keresztül a magyar állam adja ezt a pénzt, éves szinten a havi kifizetések összegzése után adja át a költségvetésből a forrást az egykori uránbányászok támogatására.
A cikk szerint folyamatosan változik azoknak a száma, akik jogosultak baleseti járadékra, kártérítésre vagy keresetkiegészítésre a foglalkoztatás során elszenvedett egészségkárosodás miatt. Számukat a BVH ügyvezetője, Czémán Miklós a lapnak havonta, illetve évente 200-250 fő közé teszi.
A jogosultak közül ugyanakkor nem mindenki szenved valamilyen rákos megbetegedésben, az ügyvezető szerint szerteágazó, hogy kiknek és miért ítélik meg a támogatást. A támogatást kapók közé folyamatosan kerülnek be újabb volt uránbányászok, akiknél valamilyen uránbányászattal kapcsolatos betegséget diagnosztizáltak.
A cikk szerint tavaly nyár óta a BVH felel az "uránérc bánya hosszútávú környezeti kárelhárítás" elnevezésű programért (vagyis a rekultiválásért), erre tavaly 313,3 millió forintot kaptak a központi költségvetésből.
Az uránbányászok korábban haltak
Pár éve egy tanulmány foglalkozott az egykori uránbányászok egészségügyi állapotával, a követéses vizsgálatot 1998-2008 között végezték.
A vizsgálatokat az akkori Dél-dunántúli Regionális Foglalkozás-egészségügyi Központ, az Országos Közegészségügyi Központ intézetei - Országos Munkahigiéniés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI), Országos Frederic Joliot Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) - végezték, tanácsadó szervként az MTA Bányászati Ergonómiai és Bányaegészségügyi Osztályközi Tudományos Bizottság felügyelt. A kutatásban a felsoroltakon kívül a Mecsekérc Zrt. és a Mecsek-Öko Zrt. vettek részt.
Az érintett közel 11 ezer dolgozóból 4500 kereste fel az egészségügyi intézményeket 1998-2004 közt, 3500 fő vett részt a követéses vizsgálaton.
Sugárterhelés
A vizsgálatban felmérték, 1970-1997 közt (ekkor zárták be a kővágószőlősi uránbányát) 11 ezer személy dolgozott több mint két évet a mélyben. Egy 1974-es tanulmányt alapul véve felmérték a lehetséges sugárterhelést is. A tanulmány szerint egy év alatt 8 WLM (WLM: egy munkahónap alatt - kb. 170 órával számolva - adott egységű radioaktív bomlástermék koncentrációja a levegőben) sugárterhelés érte a dolgozókat.
Azaz egy 5 évet föld alatt dolgozó vájárt 40 WLM, míg egy 20 évet dolgozó uránbányászt akár 160 WLM-nyi sugárterhelés is érhetett.
A légzőszervi megbetegedés vezet az uránosok közt
A tanulmány vizsgálta az 1991-2004 közt az összes uránbányász körében tapasztalt betegséget, melyek megoszlása a következő volt:
tapasztaltak.
A maradék egy százalék "egyéb" besorolást kapott a tanulmányban.
Kiugró a tüdőrákban elhunyt uránosok száma a korcsoportjukban
A vizsgálat szerint 1981-2006 közt a magyarországi uránbányászok közül 362-en hunytak el tüdőrák miatt, közülük 213-an vájárként, 149-en más munkakörben dolgoztak.
1981-1989 között az országban körülbelül 8 százalék hunyt el tüdőrákban az 50-54 éves korosztályban, az uránbányászoknál ez 32 százalék volt.
1990-1999 között a 60-64 évesek korosztályában 12 százalék volt a tüdőrákban meghaltak száma, az uránosok körében ez 37 százalék volt.
2000-2006 között a 65-69 éves korosztályban 17 százalék körül volt a tüdőrák miatt elhunytak száma, az uránosoknál ebben a korcsoportban 25 százalék volt az emiatti halál.
1981-89 közt a tüdőrákban elhunytak átlagos életkora a következőképp alakult:
1990-99 közt az átlagos életkor így változott:
2000-2006 közt az alábbi adatokat állapították meg a tanulmány készítői:
A pár évvel ezelőtti tanulmány készítői megállapították - ahogy ez az adatokból is jól látszik -, hogy az uránbányászat jelentős egészségromboló hatással bírt, a tüdőrák kialakulása ennél a csoportnál sokkal magasabb volt, mint a korosztályuk más tagjainál, és a daganatos megbetegedések is nagyobb számban jelentkeztek náluk.