Csendes, napsütötte lobbi parti
Tizenhetedik alkalommal rendezték meg a Szentlőrinci Lobbi Partit. Sokan sok mindent mondanak róla, szerintem például kicsit sem baj, ha nem tapossák egymás tyúkszemét a tömegesen lobbizni vágyók, de azért volt, akiknek feltűnt a hiánya.
És volt, akiknek a jelenléte. A Népszava például elképesztő méretű standdal hívta fel magára a figyelmet, ezzel előkelő helyet vívtak ki maguknak a sajtóorgánumok közül. A megye legnagyobb lapja, az Új Dunántúli Napló szerényen húzódott meg a Fidesz Magyar Polgári Szövetség sátrának tőszomszédságában, ami azért egy derűs gesztus volt a szervezők részéről. Szentlőrinc polgármestere 120 standról beszélt, biztos volt is annyi, az időjárás is kegyes volt, mégsem volt tömeg. Ezt divat pár éve a rendezvény szemére vetni, de nekem személy szerint az ég világon semmi bajom nincs ezzel. Aki akart, ott volt, és biztosan nem taposták össze, és gond nélkül tudott beszélni, akivel akart.
Illetve nem biztos, hogy mindenki ott volt, aki akart. Valamilyen furcsa módon a nagy baranyai állami cégek, akik korábban állandó résztvevők voltak, az idei rendezvénytől távolmaradtak, nem tudni, miért.
A pártok közül a DK, az MSZP és a már említett Fidesz képviseltette magát. Az előző kettőnél volt is mozgás, ám váratlan módon a kormánypárt sátra alatt mindig akadálytalanul járt a szél.
Hiába vártuk például a párt prominenseit, sem Páva Zsolttal, sem Csizi vagy Hoppál Péterrel nem lehetett találkozni, ők még nyilván a csütörtök pécsi közgyűlés fáradtságát heverték ki.
