Tóth újabb gázóriás ellen nyert pert
A másodfokú ítélet után a Kúria is a pécsi politikusnak, Tóth Bertalannak adott igazat, így újabb nagy magyar gázkereskedő cég lesz kénytelen kiadni adatokat, így közelebb kerülhetünk ahhoz: miért volt Magyarországon drágább a gáz a korábbi években. Pedig a társaság tényleg mindent megtett, hogy titkolózzon.
„Nem titkolózhat tovább az állam, újabb gáztitkok kerülhetnek nyilvánosságra, miután tegnap a Kúria pontot tett egy két és fél éve indított közérdekű adatigénylési ügyem végére" – írta csütörtökön Tóth Bertalan Facebook-oldalán.
A MET Zrt. után a Magyar Földgázkereskedő Zrt-t (MFGK) citálta bíróság elé az MSZP parlamenti frakcióvezetője. Mint írta, az adatigénylés teljesítése alapján ismét kiderülhet valami abból, hogy mennyit nyerészkedett a kormány a családoknak eladott gázon. Mint ismert, 2016-ban ez családonként átlagosan 22 ezer forint volt.
Kiderülhet, hogy a 2011-2015 közötti időszakban miért volt magas az ipari felhasználóknak értékesített földgáz ára Magyarországon a régió más országaihoz képest.
Ehhez persze az kell, hogy az MFGK betartsa a jogerős és végrehajtható bírósági ítéletet, a lehető legrövidebb határidőn belül kiadja az eddig titkolt közérdekű adatokat – így Tóth.
Az MFGK – korábbi nevén E.ON Földgáz Trade Zrt. (EFT) – 2013. október 1-jétől az MVM-csoport része, előtte 2006-tól az E.ON Ruhrgas International GmbH tulajdonában állt. Az MFGK a legnagyobb magyarországi földgázkereskedő, amely jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek minősül a Magyar Energia Hivatal határozata szerint. Ez a cég látja el földgázzal közvetve az összes háztartási fogyasztót.
Az MFGK 2013. október 1. után mintegy 95%-os piaci részesedéssel rendelkezett az egyetemes szolgáltatók ellátását szolgáló nagykereskedelemben és 60-65%-os piaci részesedéssel a versenypiaci nagykereskedelemben. Míg korábban erre nem volt példa, állami tulajdonba kerülése után három alkalommal összesen 40 millió forintra bírságolta az MFGK-t a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatszolgáltatási kötelezettség megszegése miatt. Tóth is ezek után fordult a céghez adatigénylésével, majd a bírósághoz annak elmaradása után.
Az adatigénylés teljesítésével a pécsi politikus újabb lépéssel kerülhet közelebb ahhoz, hogy a 2011-2015 közötti időszakban miért volt magas az ipari felhasználóknak értékesített földgáz ára Magyarországon a régió más országaihoz képest. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy a kormány feltehetően mesterségesen elzárta a piaci szereplők elől az olcsóbb nyugati forrásokat, és csak a „kiválasztottakat” engedte oda, de az adatok után lehet majd erről többet tudni. Tény, hogy 2013 óta az európai nagykereskedelmi földgázárak 50%-kal csökkentek, a kőolaj ára 2014 óta mintegy 50-60%-kal alacsonyabb szintre került, a szabályozott hazai árak ugyanakkor három és fél éve nem változtak – vajon miért?
Az MFGK mindent megpróbált. Az adatigénylés teljesítését először részben arra hivatkozva kívánta megtagadni, hogy nem rendelkezik az igényelt adatokkal, vagyis azzal, hogy kitől, mikor, hol, milyen áron és mennyi gázt vásárolt. (Muhhhhahahahaha!! – a szerk.)
Az MFGK a másodfokú eljárásban indítványt tett az eljáró tanács kizárására is (ennek ma amúgy is nagy divatja van), egyebek mellett azzal az indoklással, hogy „az elmúlt évek tapasztalatai alapján az MVM cégcsoportba tartozó társaságok közérdekű adatkiadási pereiben a Fővárosi Ítélőtábla egy másik tanácsa járt el”. Aztán ez sem jött be.
Hamarosan az is kiderülhet, legalább részben: miért titkolja az MFGK, hogy 2013-ban és 2014-ben kitől, milyen áron és mennyi földgázt tudott vásárolni.
