A demokrata, aki bontja a demokráciát - olvasói levél Orbán Viktorról
Olvasói levél érkezett szerkesztőségünkbe, melyben a levél írója Orbán Viktor miniszterelnök sikerességének kérdését járja körbe.
A levél szerzője oldalakon keresztül keresi a miniszterelnök sikerességének titkát. Kitér népszerűségének csökkenésére (januárban ez a Medián szerint 36 százalékponton állt), de csodálkozik azon, hogy még így is a második legnépszerűbb politikusnak számít, holott "szívós, kitartó munkával sikerült neki az országot a szakadék szélére kormányozni, majd' minden társadalmi csoport helyzetén rontani, a demokratikus vívmányokat rombolni." Kitér elvi következetességére is, hiszen "a párttitkár apuka KISZ-titkár fia nagy utat tett meg 22 év alatt", azaz: "harcos ateistából ("csuhások térdre, imához!") hirtelen "hívő" lett, született reformátusból (kis csapat) gyakorlati katolikus (nagy csapat).", mint ahogy pártja is a "a Liberális Internacionálé kis csapatából az Európai Néppárt nagy csapatába vezetve jobboldali konzervatívvá" vált.
Bár ugyan 1,6 millió fő fordult el a Fidesztől (Medián, Századvég, Szonda-Ipsos, Tárki adatai alapján), még mindig másfél millió biztos szavazója lehet, akik a levél írója szerint "elsősorban Orbán Viktor miatt hűségesek". "Ennyi szellemi fogyatékos lenne az országban? Nem hiszem" - teszi hozzá a szerző.
Személyiségének és külcsínének elemzésében eljut arra a következtetésre, hogy "nem éppen egy Adonisz. Mégis, Fideszes tömegrendezvények felvételein nem egyszer láthattuk, hogy a színpadon, s a tömegben fiatal nők is csillogó szemekkel, átszellemült arccal csápolnak neki." A miniszterelnök szónoki képességeit is górcső alá veszi, de nem ért egyet azzal a közkedvelt vélekedéssel, amely kiváló prókátornak tartja. "Mások által megírt, jellegzetes orrhangján, az erőlködéstől sokszor fejhangra váltva elmondott, felolvasott beszédei hemzsegnek az áldakota közmondásoktól, közhelyektől."
Azt a tényt sem érti a levél írója, hogy hogyan volt képes a Fidesz egységesnek mutatni magát az elmúlt 22 évben, miközben a politikai élet számtalan pártot látott megszületni, felemelkedni, széthullani és megsemmisülni. Fodor Gábor, és két másik képviselőtársának az SZDSZ-be történő 1993-as átlépésén túl "nincs egyetlen lázadó, egyetlen dezertőr sem", aki elhagyta volna a pártot. Mindezt azzal magyarázza, hogy "hatalma a Fideszben korlátlan, minden kérdésben ő dönt, büntet vagy jutalmaz, egyedül tőle függ, hogy valaki kegyvesztett lesz vagy kedvenc."
A miniszterelnök hibái (székház-eladástól kezdve hosszú az említhető sor) ellenére sem vesztett presztízséből, noha a "sokak által "kisfiúsnak" mondott mosoly csak felvett álarc", hiszen "személyiségében kódolva van a diktátor. Vak, aki ezt nem látja."
Hitelességének kérdése is felmerült a szerzőben, elég itt csak híres mondatára gondolni a közelmúltból: "ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok". Megosztotta a hazai, és az erdélyi magyarságot is, valamint "hosszú évek óta nyomasztó balliberális médiatúlsúlyról beszél, miközben - a közszolgálatiakat is beleértve - majd' mindet megszerezték, a hiteles, mértéktartó médiumok egy kézen megszámolhatók." Hitelességét olyannyira elveszítette, hogy a szerző szerint "nem véletlen, hogy a Handelsblatt ismételten "a nap Pinokkiója" nem éppen hízelgő címet adományozta neki".
A levél írója művének végén kitér még az ellenzéki pártokra, melyeknek véleménye szerint "nem kéne egyebet tenniük, mint O. V. korábbi nyilatkozatait idézni, és azokat jelen szavaival, tetteivel nap mint nap szembesíteni, mert ezek homlokegyenest ellenkezőek. Nem teszik. Ehelyett egymással vannak elfoglalva, veszekednek, szakadnak, frakcióalapítást akadályoznak."
Szerző: B.L. | egyéb írások a szerzőtől » | Forrás: Pécsi Stop |
STOP
A Vélemény rovatban megjelenő írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A STOP fenntartja magának a kéziratok rövidítésének és szerkesztésének jogát.
A levél szerzője oldalakon keresztül keresi a miniszterelnök sikerességének titkát. Kitér népszerűségének csökkenésére (januárban ez a Medián szerint 36 százalékponton állt), de csodálkozik azon, hogy még így is a második legnépszerűbb politikusnak számít, holott "szívós, kitartó munkával sikerült neki az országot a szakadék szélére kormányozni, majd' minden társadalmi csoport helyzetén rontani, a demokratikus vívmányokat rombolni." Kitér elvi következetességére is, hiszen "a párttitkár apuka KISZ-titkár fia nagy utat tett meg 22 év alatt", azaz: "harcos ateistából ("csuhások térdre, imához!") hirtelen "hívő" lett, született reformátusból (kis csapat) gyakorlati katolikus (nagy csapat).", mint ahogy pártja is a "a Liberális Internacionálé kis csapatából az Európai Néppárt nagy csapatába vezetve jobboldali konzervatívvá" vált.
Bár ugyan 1,6 millió fő fordult el a Fidesztől (Medián, Századvég, Szonda-Ipsos, Tárki adatai alapján), még mindig másfél millió biztos szavazója lehet, akik a levél írója szerint "elsősorban Orbán Viktor miatt hűségesek". "Ennyi szellemi fogyatékos lenne az országban? Nem hiszem" - teszi hozzá a szerző.
Személyiségének és külcsínének elemzésében eljut arra a következtetésre, hogy "nem éppen egy Adonisz. Mégis, Fideszes tömegrendezvények felvételein nem egyszer láthattuk, hogy a színpadon, s a tömegben fiatal nők is csillogó szemekkel, átszellemült arccal csápolnak neki." A miniszterelnök szónoki képességeit is górcső alá veszi, de nem ért egyet azzal a közkedvelt vélekedéssel, amely kiváló prókátornak tartja. "Mások által megírt, jellegzetes orrhangján, az erőlködéstől sokszor fejhangra váltva elmondott, felolvasott beszédei hemzsegnek az áldakota közmondásoktól, közhelyektől."
Azt a tényt sem érti a levél írója, hogy hogyan volt képes a Fidesz egységesnek mutatni magát az elmúlt 22 évben, miközben a politikai élet számtalan pártot látott megszületni, felemelkedni, széthullani és megsemmisülni. Fodor Gábor, és két másik képviselőtársának az SZDSZ-be történő 1993-as átlépésén túl "nincs egyetlen lázadó, egyetlen dezertőr sem", aki elhagyta volna a pártot. Mindezt azzal magyarázza, hogy "hatalma a Fideszben korlátlan, minden kérdésben ő dönt, büntet vagy jutalmaz, egyedül tőle függ, hogy valaki kegyvesztett lesz vagy kedvenc."
A miniszterelnök hibái (székház-eladástól kezdve hosszú az említhető sor) ellenére sem vesztett presztízséből, noha a "sokak által "kisfiúsnak" mondott mosoly csak felvett álarc", hiszen "személyiségében kódolva van a diktátor. Vak, aki ezt nem látja."
Hitelességének kérdése is felmerült a szerzőben, elég itt csak híres mondatára gondolni a közelmúltból: "ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok". Megosztotta a hazai, és az erdélyi magyarságot is, valamint "hosszú évek óta nyomasztó balliberális médiatúlsúlyról beszél, miközben - a közszolgálatiakat is beleértve - majd' mindet megszerezték, a hiteles, mértéktartó médiumok egy kézen megszámolhatók." Hitelességét olyannyira elveszítette, hogy a szerző szerint "nem véletlen, hogy a Handelsblatt ismételten "a nap Pinokkiója" nem éppen hízelgő címet adományozta neki".
A levél írója művének végén kitér még az ellenzéki pártokra, melyeknek véleménye szerint "nem kéne egyebet tenniük, mint O. V. korábbi nyilatkozatait idézni, és azokat jelen szavaival, tetteivel nap mint nap szembesíteni, mert ezek homlokegyenest ellenkezőek. Nem teszik. Ehelyett egymással vannak elfoglalva, veszekednek, szakadnak, frakcióalapítást akadályoznak."
Szerző: B.L. | egyéb írások a szerzőtől » | Forrás: Pécsi Stop |
A Vélemény rovatban megjelenő írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A STOP fenntartja magának a kéziratok rövidítésének és szerkesztésének jogát.
címkék
Orbán Viktor, demokrata, miniszterelnök, kormányzás, Fidesz, SZDSZHa tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
a rovat további hírei
Száműzött Fidesz-muszkli, kivégzett női kosárlabda - alja egy hét volt
Orbán a kegyencekkel erős, de egy kis rádiótól fél
Brit tudósok felfedezték a hülyeséggént Magyarországon!
Te, sötétben bujkáló vízóraleolvasó-gátló, reszkess!
A szabadesésben lévő tesztváros - ünnepeljük együtt Páva Zsoltot!
A kegyvesztett fideszes nagykutyától Simicska újabb nagy dobásáig
Orbán Viktor esete az országot felzabáló kisgömböcökkel