Ismét megugrott az élelmiszerinflációs mutató – a mi kosarunk legalábbis ezt mutatja

Ugyan elgondolkodtunk azon, hogy az infláció határozott csökkenésének sok-sok hónapja után érdekes lehet-e az olvasóink számára a vágtató drágulás idején folytatott gyakorlatunk, hogy hónapról-hónapra a saját élelmiszerkosarunk alapján mi is kiszámoltuk, mennyivel nőttek az árak az adott időszakban (a módszertanunkról a cikk végén részletesen is beszámolunk). Végül úgy döntöttünk, hogy folytatjuk a gyakorlatot, nem kis részt azért, mert a szakértők váltig állítják, a lefelé tartó trend vissza fog fordulni, legkésőbb a júniusi választások után. (Erről a többi között itt, itt és itt olvashatnak bővebben.)  

Nos, nálunk már most elkezdett felfelé kúszni a mutató. Sőt, nem is kúszik, megugrott: a márciusi igen mérsékelt 5,6 százalék után ugyanis áprilisban csaknem a háromszorosát mértük. Ugyanakkor leszámítva egyetlen – nagyon furcsa – tételt, 10 százalék alatt maradt (9,8 százalékos volt) volna a mutató. Ez a tétel egy idényzöldség, a hazai spárga volt, amely döbbenetesen megdrágult tavalyhoz képest. Mezőgazdasági szakértők vélhetően a 167 százalékos drágulás egy részére tudnak magyarázatot adni, de a laikus számára érthetetlen egy ekkora eltérés. És hogy nem tévedésről van szó: e sorok írója nagy spárgarajongó, s minden év tavaszán hetente többször is kiszalad a piacra beszerezni a finomságot – az idén ott is hasonló nagyságrendű drágulást tapasztalt, mint az online boltban. 

A spárgán kívül volt egyébként más tétel is, aminek az ára érdekesen alakult – akár lefelé, akár felfelé nézzük. Összességében véve, pedig 29 termékből tizenhét drágult, nyolcnak csökkent az ára, a többié pedig nem változott. 

Forrás: saját gyűjtés

Furcsa módon, komolyan megugrott a fagyasztott zöldségek ára (ezt persze részben magyarázhatja a gyenge forint, illetve a magas energia- és üzemanyagárak), ugyanakkor többségében ma vagy ugyanannyiba vagy kevesebbe kerülnek a tejtermékek és a tojás, mint egy éve. Erős a gyanúnk, hogy a szállítók és a kiskereskedelem tavaly ezen próbált behozni kieső vagy plusz adó formájában kifizetendő összegeket, így most, a kormány nyomásának eleget téve, itt tudják a legkisebb vérveszteséggel megfogni az árakat.

Kíváncsian várjuk a Központi Statisztikai Hivatal április adatát (ezt majd május 10.-én teszik közzé), hogy náluk mit mértek erre a hónapra. S hogy folytatódik-e az a jó másfél éve zömében tapasztalható tendencia, miszerint párhuzamosan mozog a hivatalos és a mi élelmiszerinflációs mutatónk trendvonala.

Forrás: KSH és saját gyűjtés

Így mérünk ki

Mint a Hírklikk olvasói már megszokhatták, azóta, hogy az élelmiszerárak jó két évvel ezelőtti elszabadulása óta hónapról hónapra mi is közzétesszük a saját virtuális bevásárlókosarunk árváltozását. Az élelmiszer-kosarunk tartalma – az adatfelvétel módja miatt, technikai okkal magyarázhatóan – nem egyezik meg a megelőző havi kosaraink tartalmával: a cikk szerzője által kedvelt online élelmiszer „ábécé” felületén mód van visszanézni az egy évvel korábbi saját vásárlási számlákat, így a mostani tételeket össze lehet hasonlítani az egy évvel ezelőtti – esetünkben éppen a 2023. áprilisi – árakkal. Ám az egy évvel korábbi, éppen terítéken lévő hónapban nem feltétlenül ugyanazok a termékek kerültek a mi kosarunkba, mint most, így értelemszerűen a vásárlói kosaraink is eltérnek egymástól. Így a mi „inflációink” nem reprezentatív (már csak azért sem, mert a saját fogyasztásunkat és nem az átlagosat képviseli), nem tudományos, de mindenképpen iránymutatónak mondható. És az biztos, hogy mi ennyivel fizettünk többet az idén áprilisban ugyanazért a termékért (márka, kiszerelés, besorolás), mint egy évvel korábban.