Kegyvesztett lett, mert nem akar alkotmánybíró lenni?

Fura helyzet állt elő, egy ízig-vérig fideszes „káder” kitért egy olyan tisztség elvállalása elől, amire a NER-kormány köreiben mindenki más alázatosan igent mondott volna. Pedig az, hogy Trócsányi László korábbi igazságügyi minisztert, a Magyar Jogász Egylet elnökét szemelték ki Sulyok Tamás megüresedő helyére, látszólagosan bonyolult közjogi megoldásnak tűnt. Ő már 2007 februárja és 2010 októbere között volt egyszer alkotmánybíró, az ismételt jelölését csak a 2012-ben módosított, az „újrázást” bizonyos feltételekkel megengedő alkotmánybírósági törvény tette volna lehetővé. Egy másik kizáró szabály alól is mentesülhetett volna, nevezetesen, hogy nem lehet alkotmánybíró, aki a megválasztása napját megelőző négy éven belül kormánytag, valamely párt vezető tisztségviselője, vagy politikai és szakmai felső vezető volt. Trócsányi ez alatt a léc alatt is átfért volna: több mint négy és fél évvel korábban volt kormánytag, így ez a tilalom sem vonatkozott volna rá.

Miután „bokros egyetemi kötelezettségeire” hivatkozva hárította el a jelölést, a kormányhoz közelálló egyházi körökben úgy látták, le kell venni bizonyos terheket a munkában bizonyára megfáradt Trócsányi rektor vállairól. Munkahelye, a Károli Gáspár Egyetem fenntartója, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnökségi Tanácsa április 15.-i ülésén úgy döntött, hogy átalakítja az egyetem vezetési struktúráját, és ismét kancellárt nevez ki az intézménybe. Erről kérdeztük Vastagh Pál, korábbi igazságügyi minisztert, aki az Általános Vállalkozási Főiskola egykori rektoraként jól ismeri a felsőoktatásban dolgozó vezetők helyzetét is.

Mi motiválhatta a Református Egyház Zsinatának Elnökségi Tanácsát egy ilyen döntés meghozatalában?
 

Kívülről csak találgatni lehet. Mindössze egyetlen magyarázatot látok: alapvetően akarták meggyengíteni a rektor pozícióját.

Lehet ez a váratlan átszervezés egyfajta kormányzati rosszallás jele? 

Őszintén szólva, erre választ csak a kormányzati körökhöz közelállók tudnának adni. Ha volt egy olyan kormányzati elképzelés, hogy Sulyok helyét neki szánják, de ő ezt mégis udvariasan elhárítja, az ilyesmit nem szokták NER körökben jó szívvel tudomásul venni.

Mit gondol az egyetem döntéséről? Valamiféle bizalomvesztés, hogy ismét visszaültették a helyére a Trócsányi kinevezésekor felmentett kancellárt?

Maga a felsőoktatási törvény, amelyet az Orbán-kormány 2012-ben hozott, a kancellári intézményt csak az állami fenntartású intézményeknél tette kötelezővé, ilyen egyetem, főiskola ma már csak négy működik az országban. Az alapítványi, egyházi kézben lévő egyetemekre, főiskolákra a törvény nem vonatkozott, de nem is tiltotta. Az Európai Parlamentből hazajött egykori minisztert 2022-ben nevezték ki rektornak, s ezzel egyidőben mentette fel a tulajdonos a korábban ott dolgozó kancellárt: Ez akkor kétségtelenül a rektor iránti megkülönböztetett bizalomnak szólt. 

Tehát vannak olyan felsőoktatási intézmények, ahol vannak kancellárok és olyanok is, ahol nincsenek…

A törvény kizárólag az állami fenntartásúak egyetemek, főiskolák esetében írta elő kötelezően a kancellári pozíciót. Gyakorlatilag az intézmények pénzügyi vezetőivé tették őket. Feladatkörüket a rektoroktól vették el, akik innentől csak oktatási és tudományos ügyekben dönthettek önállóan. A Károlin is ez a rendszer működött egészen Trócsányi László érkezéséig. Ha ebből a szempontból nézzük az ott elfogadott „szerkezet-váltást”, úgy tűnhet, mintha ezzel be akarnák határolni a rektor tevékenységét. Innentől kezdve az intézmény működtetéséért ismét a korábbi kancellárt tették felelőssé. 

Ezzel a rektor intézkedési lehetőségei csorbultak.

Jelentős mértékben. Mint említettem, olyan széles jogosítványai vannak a kancellárnak, amelyek szinte az intézmény teljhatalmú urává teszik. Az ő hatáskörében hozott minden döntést a rektornak tudomásul kell vennie, ha nem értenek egyet, a rektor legfeljebb csak a fenntartóhoz fordulhat kifogással.