Ligeti Miklós: ha a kormány akarta volna, akkor lenne ereje az Integritás Hatóságnak

Kell-e sajnálni az Integritás Hatóságot, amiért nem képes ellátni feladatát? – tettük fel a kérdést Ligeti Miklósnak. Nem az Integritás Hatóságot (IH) kell sajnálni, hanem a magyar embereket, mert ha az IH-t olyan eszközökkel és felhatalmazásokkal látták volna el, olyan hatásköröket, lehetőségeket kapott volna, amelyek birtokában tényleg meg tudná fogni a korrupciónak azokat a tipikus formáit, amelyeket a hatalom maga hoz létre, védelmébe vesz, illetve, amelyekből profitál, akkor a magyar emberek zsebében sokkal több pénz maradna – válaszolta. A Transparency International Magyarország jogi igazgatója hozzátette: akkor ugyanis kevesebbet lopnának el belőle a NER- képviselői és azok kegyeltjei, valamint az európai uniós források is megindultak volna Magyarországra, nyilván olyan formában, hogy azok sem a „nerenceket” és az arisztokráciát gazdagítanák, hanem a magyar emberek jólétét szolgálnák. 

A szakember szerint, ehhez szükség lenne a korrupcióval szembeni igaz, őszinte elköteleződésre, meg elszánásra, hogy a korrupció elleni küzdelmet rátermett és megfelelő eszközök birtokában lévő személyekre, szervezetekre bízzák. Természetesen ehelyett a kormány úgy hozta létre az Integritás Hatóságot, hogy kettes alára optimalizált. Éppen át akart csúszni a vizsgán és egy olyan hatóságot teremtett, amely bár zászlóshajóként van eladva, de – ahogy a TI Magyarország a legutóbbi éves jelentésében fogalmazott – ennek a zászlóshajónak se vitorlái nincsenek, sem hajócsavar nincs alatta. 

Biró Ferenc Brüsszelben mutatta be az intézmény éves jelentését, és elmondta, hogy az Integritás Hatóság nem tudja ellátni a feladatát, hogy feltárja az uniós pénzügyi támogatások szabálytalan felhasználását. Mennyire volt jó ötlet ezt az Európai Parlamenttel is közölnie, és miért most, egy évvel a működésének kezdete után tette? Most adott hangot ennek nyilvánosan, de az első pillanattól kezdve tudni lehetett, hogy ez így van – felelte Ligeti Miklós. „Annak idején ránéztünk a jogszabály-tervezetre és megmondtuk, hogy az úgy nem lesz megfelelő. A TI-Magyarország a kezdetektől jelzi, hogy a hatáskörök szűkössége súlyos problémákhoz vezet. Gyakorlatilag több kérdést vet fel ez a szabályozás, mint amennyit megválaszol. A korrupció-ellenes munkacsoport tagjaként ezzel is tisztában vagyunk, hiszen az IH beszámolt a munkacsoportnak, hogy például a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adathozzáférés és az állami adatbázisok megismerhetősége körében már korábban tettek módosító, hatáskörbővítő javaslatokat és felvetéseket a kormánynak, ezek azonban mindeddig eredménytelenek maradtak. Ez a megalakulásuk óta folyamatos törekvés, aminek most nemzetközi sajtótájékoztató keretében is hangot adtak.” 

Azzal, hogy ezt Brüsszelben mondták el, lehet nyomást gyakorolni a magyar kormányra? Ligeti Miklós szerint nagyon fontos és helyénvaló lépés volt kivinni ezt a problémát a szűkös magyar nyilvánosság, illetve a magyar kormánnyal folytatott meddő, a kormány oldaláról sehová sem vezető tárgyalások keretei közül. Nyilvánvalóan az IH-n és az egész jogállamiság folyamaton elsősorban Brüsszel tartja rajta a kezét és a szemét, tehát lehet remélni, hogy ez így hatékonyabb érdekérvényesítés a magyar kormánnyal szemben – mutatott rá. „Mi is a korrupcióellenes munkacsoport tagjaként tapasztaljuk, hogy az a magyar kormány, amelyik egyébként akár órák alatt lepörget fontos törvényekkel kapcsolatos komoly módosításokat, amelyek sokezer ember életét érintik, azt játssza velünk, hogy képtelen normaszöveget készíteni arra, hogy mondjuk a korrupcióellenes munkacsoportnak legyen saját költségvetése, a civil tagoknak legyen helyettesíthetősége. Hónapok óta sehova nem vezető egyeztetéseket tartunk a lehetséges törvénytervezeti szövegekről, de az a kormány, amelyik egyébként képes egyeztetés és megfontolás nélkül a parlamenten átverni bármilyen összetettségű jogszabály-szövegeket, érdekes módon, ebből a témából nem tud törvényjavaslatot készíteni” – fogalmazta meg aggályát a jogi igazgató.

Nyilván ennek oka, hogy a kormányzat részéről hiányzik ehhez a politikai akarat – folytatta érvelését és megjegyezte: értelemszerűen lehet abban bízni, hogyha már más nem, akkor az Európai Bizottság lép ebben az ügyben. Mert az Integritás Hatóság jelenleg önmaga nem tud nyomozni. Megvizsgálja, hogy például mi történik a lombkoronasétányokkal, megállapítja, hogy valószínűleg szabálytalan és tesz egy feljelentést. De ezt megteheti a Transparency International Magyarország és bármelyik magyar állampolgár is. Az IH nem tud a jelenlegi jogosultságainak birtokában közelebb vinni a megoldáshoz, ami nagyon komoly probléma. Gyakorlatilag koncepciójában más típusú jogszabályra lenne szükség, olyanra, amelynek birtokában az Integritás Hatóság önjogon képes vizsgálatokat végezni. A kormány, ha azt szerette volna, hogy erre lehetősége legyen az IH-nak, akkor eleve ilyenre tervezi a törvényt, de nekik az kellett, hogy még véletlenül se legyen ereje az Integritás Hatóságnak – magyarázta Ligeti Miklós.