Téved a kormány, a pedagógushiány valós enyhítésére kevés a béremelés 1. rész

A magyar közoktatás – ahogy a felsőoktatás is – úgy járt, mint az a béka, amelyiket bedobnak egy fazék hideg vízbe, meggyújtják alatta gázt, és szép lassan elkezdik a vizet forralni. Mire pedig a víz felforr, az egyre melegebb vízből a béka már nem tud kiugrani, mert a fazékra ráborították a tetőt. 

Tegyük hozzá, a béka nem saját jószántából ugrott a fazékba, és a mai magyar oktatás a helyzetét és a helyét a miniszterelnöknek köszönheti, aki úgy döntött, hogy Magyarország a tudásalapú társadalom helyett inkább munkaalapú társadalmat épít. Tizennégy éve építgeti is, miközben az ország szélsebesen veszít a versenyképességéből, eladósodott, sikerült magát leküzdenie az unióban az utolsó előtti helyre, csak Bulgária van mögötte. A magyarok egészségi állapota szintén az utolsó előtti helyen landolt, pedig az nagy mértékben összefügg a versenyképességgel. És ha még ez sem elég, a Transparency International (TI) a világ 180 országát rangsoroló Korrupció Érzékelési Indexe (CPI) szerint hazánk korrupciós helyzete a tavalyi évben sem javult, sőt: már második éve hazánk az Európai Unió tagállamainak sereghajtója. 

Hogy ennek mi köze az oktatáshoz? Pusztán annyi, hogy azok a szerencsétlen kis békák, akik ma akár a közoktatás, akár a felsőoktatás diákjai, olyan 10-15 év múlva fognak ráébredni, egyfolytában forralták alattuk a vizet, és már semmiképp nem tudnak kiugrani abból a bizonyos fazékból, hiába is akarnának. Lemaradtak a világtól.

Ki fog holnap tanítani?

Abban, hogy mekkora a pedagógushiány, eltérő álláspontot képviselnek a szakemberek, szakmai szervezetek, a PSZ és a PDSZ, valamint  az oktatásirányítás. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a Klikk TV Tíz című műsorában  arról beszélt, hogy súlyosbodik a pedagógus-hiány, a kormány által elindított fordulat pedig a XIX. századi szintre viszi vissza a közoktatást: fizetős alapon képezik az elitet, a többieknek marad a betanított munkás szerepe. Egyébként 9000 visszafoglalkoztatott nyugdíjas tartja fenn az oktatási rendszert és ötször annyian mennek el nyugdíjba, mint amennyi napjainkban az utánpótlás. Nahalka István oktatáskutató egy korábbi tanulmánya alapján azt is tudjuk, hogy ténylegesen 30 ezer pedagógus hiányzik az oktatásból. Szerinte a kormány szokásos reakciója a számok kétségbevonása, a probléma relativizálása, holott jobb lenne, ha a tevékenységüket a reális tényekhez igazítanák, hiszen az egyre nagyobb pedagógushiány az oktatás egyre nagyobb minőségromlásához vezet. Ennek a negatív következménye pedig az, hogy olyan diákok kerülnek ki az iskolákból, akik a munkaerőpiacon sem fognak tudni helytállni. Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár és Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára szerint viszont nincs rendszerszintű hiány, a tanárok létszáma a Fidesz kormányzása alatt nem csökkent jobban, mint a tanulólétszám. Csakhogy a hétköznapi tapasztalatok ennek ellentmondanak, hiszen az iskolába járó diákok szülei – de a média jóvoltából a többiek is – folyamatosan értesülhetnek az iskolák kétségbeesett megoldási próbálkozásairól, megfelelő szakképzettség nélkül tartott vagy elmaradt órákról, csoport- és osztályösszevonásokról. Az oktatási kormányzat ezzel szemben győzelmi propagandát folytat, folyamatosan arról beszél, hogy a pedagógusok több évi várakozás után végre megkapott béremelése meghozta az eredményét. Maruzsa Zoltán egy nemzetközi tudományos konferencián nemrég arról beszélt, hogy az elmúlt években meghozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően, egyre vonzóbb a tanári pálya, az elmúlt öt esztendőben több olyan változás történt a köznevelésben, amelyek vonzóbbá és hatékonyabbá tették a pedagógusképzést és utánpótlást. Szerinte ennek eredményeként a korábbiaknál jóval többen jelentkeznek a pályára, s az idén több mint 17 ezren első helyen jelöltek meg tanárképző intézményeket.

Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform (CKP) munkatársa utána is számolt, és megállapította bár nőtt a pedagógusképzésre jelentkezők száma, de a korábbiaknál is kevesebben vannak köztük a nappali képzésben első diplomájuk megszerzésére jelentkező fiatalok. Az évente a nyugdíjkorhatárt elérő 7-8000 pedagógus pótlására messze nem elegendő az első helyen nappali képzésre jelentkező 3700 fiatal – akiknek többsége nem is fog belépni az oktatásba. 

Maruzsa Zoltán azt emelte ki, hogy a felsőoktatási felvételi jelentkezéseken a második legnépszerűbb terület lett a pedagógusképzés. Minden szakon több a jelentkező, több az óvodapedagógus, a gyógypedagógus, a tanító és a tanár, beleértve a természettudományos területet is. Juhász Ágnes azonban arra figyelmeztet, bár a számok ezt mutatják, de érdemes megnézni a részleteket is.

Ahogy írja, „Az első helyes jelentkezésekben az emelkedés valóban nagyon jelentős, csaknem 1/3-os! Ha pedig a tavalyelőttihez viszonyítjuk, még jelentősebb: két év alatt kétszeresére nőtt ez a szám! Ráadásul az idei évben ez az emelkedés a felsőoktatásba jelentkezők összlétszámának csökkenése mellett következett be.

Az eredmény nem ennyire látványos, ha nem a legrosszabb 2022-es, hanem a csökkenést megelőző 2019-es adatokkal hasonlítjuk össze: akkor ugyanis 14 ezren jelentkeztek pedagógusképzésre, nagyjából ugyanannyian, mint most a felsőoktatásba.

Azt egyértelműen kimondhatjuk, hogy az emelkedés oka nem az, hogy az érettségi után továbbtanulók között népszerűbbé vált volna a pedagógus pálya. Osztatlan tanárképzésre – tehát előképzettség nélkül valamilyen szakos tanárnak – első helyen ugyanolyan kevesen jelentkeztek, mint tavaly: 1700 fő. Alapképzésre – vagyis csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus, tanító, gyógypedagógus, konduktor képzésre az idén összesen 2300-an jelentkeztek nappali munkarendben a tavalyi 2500-zal szemben, közülük 300-an csecsemő- és kisgyermekgondozóként kívánnak továbbtanulni. Tehát a köznevelési és szakképzési – óvodai, iskolai, szakszolgálati – munkára jogosító pedagógus helyekre összesen 3700-an jelentkeztek első helyen.

Bár ezek szerint az idén a nappali képzésre jelentkezők száma nemhogy nem nőtt, hanem kismértékben csökkent, azt el kell ismernünk, hogy tavaly valóban növekedett valamennyire a továbbtanulók körében is a pedagógusképzésre első helyen jelentkezők száma. Arányuk azonban a továbbtanulásra jelentkezők között tavaly sem nőtt, hiszen 2022-ről 2023-ra a felsőoktatásba jelentkezők összlétszáma negyedével emelkedett annak köszönhetően, hogy eltörölték a kötelező emelt szintű érettségit. A pedagógusképzésre jelentkezők számának növekedése az alapképzéseknél átlagos mértékű, a tanárképzésnél annál lényegesen alacsonyabb volt. Abból is látszik, hogy az emelkedést a könnyítés okozhatta, hogy 2023-ban a korábbiaknál jóval többen voltak, akik nem a jelentkezés évében, hanem egy évvel előtte érettségiztek. Akik tehát az érettségi évében emelt szintű vizsga hiányában nem tudtak továbbtanulni, azok közül sokan egy évvel később kihasználták a megnyíló lehetőséget.

Ha pedig az idei és tavalyi adatokat a 2019-essel, vagyis az emelt szint kötelezősége előtti utolsó évvel hasonlítjuk össze, megdöbbentő a csökkenés: a 2019-es nappali jelentkezés másfélszer akkora volt, mint a mostani. Ha pedig csak a tanárképzést nézzük, még rosszabb a helyzet: 2019-ben kétszer annyian jelentkeztek nappali képzésben tanárnak, mint most!

Juhász Ágnes összefoglalva megállapítja: „a kormányzati intézkedések – az emelt szintű érettségi kötelezettségének eltörlése, az államilag finanszírozott helyek számának és körének növelése, az újfajta másoddiplomás képzési lehetőségek – hatására 2023-ban a teljes jelentkezésszám vonatkozásában megfordult a 2020 óta tartó csökkenési tendencia. Mindez azonban a továbbtanulni szándékozó fiatalok körében nem tudta ellensúlyozni a pedagóguspálya presztízsének csökkenését. Körükben a jelentkezőszám alig emelkedett a 2022-es minimum fölé, és messze elmarad a 2019-es értéktől.”

Növekszik a lemorzsolódás

A felvettek számát az államilag finanszírozott keretszámok határozzák meg. „Azt, hogy egy-egy intézmény egy-egy képzési területre összesen hány államilag finanszírozott hallgatót vehet fel, központilag határozzák meg. A pedagógusképzésnél az intézmények között elosztható keretszám tavaly is, az idén is kb. 15 ezer. (…) Ha feltételezzük, hogy a felvettek száma ebben az évben is nagyjából megegyezik majd az első helyes jelentkezőkével, akkor a csecsemő- és kisgyermekgondozókat nem számítva, nappali tagozaton 3700-an kezdik meg a képzést. Mire végeznek, a köznevelésben és a szakképzésben évente több mint kétszer ennyi, 8000 körüli pedagógus éri majd el a nyugdíjkorhatárt! Természetesen arra sem lehet számítani, hogy a felvettek legalább félig pótolják ezt a létszámcsökkenést: Ercse Krisztina, a CKP szóvivőjének kutatásai szerint A tanárok a kormányzat elhanyagolt, veszélyeztetett és bántalmazott gyerekei | G7 - Gazdasági sztorik érthetően a tanárképzést elkezdők mintegy 15-20 százaléka jutott el addig, hogy a gyakornoki idő után pedagógus I. kategóriában elkezdjen dolgozni. Ráadásul a minimum-pontszám eltörlésével sok olyan fiatalt is felvettek, aki nem tud megfelelni a követelményeknek, és ez a lemorzsolódás növekedéséhez vezet.

A mesterképzésre jelentkezők viszont szinte biztosan tanárként fognak dolgozni – túlnyomó többségük azonban eddig is ezt tette. Mégsem mondhatjuk, hogy képzésük felesleges: az, hogy az átképzésben résztvevők alsó és felső tagozaton, általánosban és középiskolában is taníthatnak majd, vagy szakjaik száma megnövekszik, a létszámhiányt ugyan nem enyhíti, de a rugalmasságot növeli. Valószínűleg hozzájárul ahhoz is, hogy csökkenjen a tanárhiány a természettudományos szakokon. A statisztikából látszik, hogy mesterképzésben fizika- vagy kémiatanár szakra 225 fő jelentkezett, szemben a nappali képzés 50 főjével, biológiai vagy földrajz szakra 460-an, matematikára 400-an – bár azt nem tudjuk, hogy ezek közül hányan tanulnak új szakot, és hányan akarják általános iskolai tanári diplomájukat középiskolaira változtatni.”

A pedagógus diplomával rendelkezők számát az is emelheti, hogy a nem pedagógus képzésre járóknak az állam finanszírozza a szakjuknak megfelelő pedagógus végzettség párhuzamos megszerzését. Ez a lehetőség vagy húsz éven keresztül nem állt rendelkezésre. Arról nincs adat, hogy hányan éltek vele. A levelező alapképzésre jelentkezők összetételéről sincs információ. Nyilván sokan vannak köztük, akik az adott területen dolgoznak akár képesítés nélkül, akár olyan beosztásban, amelyikhez nem kell diploma. És sokan lehetnek olyanok is, akik csak a diplomás státusz megszerzése miatt jelentkeznek, vagy azért, hogy a magánszférában gyermekfelügyelőként, idősgondozóként jobban el tudjanak helyezkedni, esetleg saját gyermekeik neveléshez remélnek segítséget. Valószínű azonban, hogy olyanok is vannak köztük, akik a köznevelésben fognak elhelyezkedni, vagy legalábbis tanulásuk csökkenti a képesítés nélkül dolgozók számát.

Visszatérés a konzervatív gyökerekhez

Az államilag finanszírozott képzések keretszámát a tavalyihoz képest alaposan átcsoportosították Felsőoktatás: Épp a legnagyobb pedagógusképző egyetemtől vettek el 1500 férőhelyet - EDULINE.hu.  Az átcsoportosítás legnagyobb vesztese a három állami tulajdonban maradt egyetem, a BME (13 százalékra csökkent keretszámmal), az ELTE (60 százalék) és a Zeneművészeti Egyetem (60 százalék, illetve a Szegedi Tudományegyetem (50 százalék). A legnagyobb nyertes pedig a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (hatszoros keretszámot kapott), a Miskolci és az Óbudai Egyetem (2,5-szerest), a Magyar Agrártudományi Egyetem, a Széchenyi Egyetem és a Debreceni Egyetem (1,8-2-szerest). Kérdés, ez nem jár-e majd azzal, hogy a helyzetbe hozott felsőoktatási intézmények nem tudják feltölteni a keretszámokat, miközben a színvonalhoz ragaszkodó elhivatott jelentkezők nem fognak részt venni a képzésben.  

Ahogy Juhász Ágnes írja: „úgy tűnik, az átcsoportosítás egy nagyobb átalakítás első lépése. Azt már hivatalosan is tudni lehet, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanárképzés kezdődik 2025-ben – ráadásul itt alakítják ki a tanártovábbképzés módszertani alapjának és szakmai programjának kialakításáért felelős központot, illetve a tanártovábbképzés lebonyolításért felelős szervezési egységet is. Arról is olvashattunk – bár hivatalosan ezt nem jelentették be –, hogy készül a tanárképzés átalakításának koncepciója, és ebbe a munkába nem vonták be sem a legnagyobb tanárképzőket, sem a független szakértőket. Modellváltó és nem állami fenntartású egyetemek jelentkeztek be általános és középiskolákért, ami lehetőséget adhat számukra saját gyakorlóiskolák működtetésére. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem gyakorlóiskola-hálózatának kialakításáról már a parlamenthez benyújtott törvénytervezet is rendelkezik. Kormányhű szereplők meghirdették a visszatérést az oktatás konzervatív gyökereihez – ehhez nyilván a pedagógusképzésben sem támogathatók az ezzel ellentétes szemléletet képviselő intézmények.

Elmondhatjuk tehát, hogy bár történtek hatékony lépések a pedagógusképzésbe belépők számának növelésére, nem látszik remény a pedagógushiány valós enyhítésére és fennáll a minőség romlásának a veszélye is. A pedagógus pálya vonzerejének növeléséhez nem volt elegendő a béremelés. A pedagógusképzés szakmai vita nélkül bekövetkező átalakítása pedig azzal a veszéllyel jár, hogy a kevés pályára lépő pedagógus is egy korszerűtlen szemléletet visz majd tovább” – véli Juhász Ágnes.

(Folytatjuk)