Százak tüntettek Pécs főterén

Nem érintette meg a forradalmi hevület a demokrácia pécsi barátait, vagy nem nagy tömegben. Az eredetileg két vonalon indult, majd egyesült szervezésű rendezvény, a vasárnap esti ellenzéki-civil megmozdulás nem fogja alapjaiban megrengetni a NER-t, hogy miért voltak csak ennyien, talán sose tudjuk meg.

Az első felszólaló Székhelyi József színművész volt. Elmesélte: a Sztálin-szobor tövében állt, amikor arról 1956-ban leverték a betűket. Pesti srácként kicsit meglepte, hogy kocsival már nem lehet behajtani a pécsi Széchenyi térre, de tankkal igen. A színész a magyar irodalom hazafias verseiből készített mashuppal készült az alkalomra Kis magyar összes, alkalmi ruhában címmel.

Heindl Péter, az egyik szervező konkrét javaslattal állt a színpadra. Kétfordulós választás mellett érvelt, mint mondta, ez egy első, rendszerváltó, és egy második, demokratikus fordulót jelent. Az előkészületek megkezdésére buzdított a pécsi civil aktivista.

Katona Andrea, a Széchenyi Könyvtár volt vezetője egy játékhoz hasonlította a NER-t, ahol a Takarékoskodj nevűben csak kevesen vehetnek részt, ahol a játékország játékminiszterelnöke csak a bólogató játékkutyáknak ad pozíciókat.

Vágó Gábor elmondta: csak egy lehetőségünk van, hogy visszaszerezzük a pártállamtól a szabadságunkat: rendszert és kormányt kell egyszerre váltanunk.

Besence polgármestere, Ignácz József arról beszélt, hogy a vidéki kis falvakban állandóan küzdenek a boldogulásért, a boldogságért, és azt reméli, szavukat a városokban is meghallják.

A Népszabadság újságíróinak levelét Detre Imola olvasta fel. Ebből egyebek mellett kiderült: a gazdaságinak beállított döntést a lap megszüntetéséről nem az volt. Igaz, a korábbi tulajdonos döntése a 3-400 millióval drágább saját nyomda használatáról és a saját, botrányosan rosszul és több pénzért dolgozó terjesztői rendszer komoly veszteségeket termelt. A levél a legnagyobb baranyai napilap önállóságának megszűnésének veszélyét is megemlítette.

Tóth Bertalan, az MSZP parlamenti frakcióvezetője szerint ugyanúgy küzdünk az elnyomás ellen és a sajtószabadságért, mint 60 éve. - Az elnyomó hatalom megérett arra, hogy elzavarjuk, az országot meg kell menteni ettől a rémálomtól – mondta Tóth. A politikus kiemelte: miközben az oda vezető utat latolgatjuk, beszélnünk kell az emberek problémáiról, arról, hogy milyen megoldást lehet nekik kínálni, milyen egészségügyet a mostani helyett, milyen oktatási rendszert. Mint mondta: volt már beszélgetés arról, hogy milyen módon lehet megdönteni Orbán rendszerét, de mostantól az ilyen alkalmakon beszélni kell arról is, hogy Pécsen egy ház lebontására a legbüszkébb a Fidesz, miközben a Zsolnay eltűnik. - Győzzük le Orbán Viktort, de lássák a magyar emberek, hogy milyen Magyarországot képzelünk el – mondta Tóth.

Miközben a szocialisták parlamenti frakcióvezető-helyettese, Szakács László emelkedett szólásra, megkezdődött a csapatkivonás Pécs főteréről: elvontatták az itt állomásozó páncéltörő ágyút. A tank maradt. Szakács szerint viszont 1956 nem arra tanít minket, hogy tankkal ünnepeljük, ahogy Pécsen is tették. A hatalom csak a félelemkeltésből és az uszításból ért. – Akkor mi legyünk azok, akik békét akarnak, és szeretik a szabadságot, a demokráciát – mondta Szakács. – Lesz még magyar köztársaság, ezért fogjuk őket leváltani.

Kunszt Márta (DK) a szabadságért és a sajtószabadságért vívott korábbi harcokról és arról beszélt: úgy tűnik, minden generációnak újra és újra meg kell küzdeni a polgári értékekért, a demokráciáért. Azt latolgatta: lesz-e most is elég legény a gáton, mert eddig, amikor lopták a hazát, mindig volt.

A Liberálisok nevében Szent-Iványi István beszélt, egyebek mellett arról, hogy az ország oligarchái milyen tengeri nyaralókban vagy ibizai kokaindiszkókban pihenik ki az egész éves lopás fáradalmait. Szólt arról is, 9000 milliárd forint támogatást kapott az ország az uniótól, ami nem nagyon látszik.

Mint mondta: a hatalom egyre inkább elutasítja a nyugati értékeket és hajbókol a keleti despoták előtt. – Mintha elfeledkeztek volna róla, hogy 1849-ben és 1956-ban is egy keleti zsarnokság tiporta el a magyar szabadságért vívott küzdelmeket – mondta. – Putyin büszkén vállalja ennek a Szovjetúniónak az örökségét, Oroszország agresszív terjeszkedő politikája ma is fenyegetés Magyarország számára.

Barabás Richárd, a PM elnökségi tagja arról szólt: milyen szomorú, hogy ilyen megosztottak vagyunk. Ha az év többi napján veszekszünk is, az ünnepeken nem kellene. Barabás szerint a 2006-os események miatt családok gyűlölték meg egymást. – Egy dolgot kell mondanunk: sajnáljuk! – mondta a PM politikusa. – Sajnáljuk, mert egy autoriter rendszer lett a vége.

Végül valaki, aki nem mutatkozott be, a Kétfarkú Kutya Párt nevében szólalt fel. Mint mondta, tévednek, akik napjainkat 1956-tal állítják párhuzamban. Az akkori hatalom államosította sokak vagyonát, ma pedig nem ez történik. Akkor mindenhol mindenféle ellenforradalmárokat láttak, ma pedig csak Soros György pénzel.