Cenzúra: leállították az oktatást kritizáló diák felszólalását
Személyeskedésre hivatkozva több mondatrészt is kihúzatott egy kaposvári diákönkormányzati elnök beszédéből az Országos Diákparlament szakmai előkészítő bizottságának tagja. A gimnazista dilettáns államtitkárságról, a heti öt testnevelés feltételeinek hiányáról, az egyetemek állami férőhelyeinek állandó csökkentéséről és az oktatás problémáiról beszélt volna.
Nem mondhatta el teljes terjedelmében felszólalását a Munkácsy Mihály Gimnázium diákönkormányzatának elnöke a Somogy megyei diákparlament kaposvári városházán tartott ülésén.
A sonline.hu cikke szerint Bradánovics Bendegúz gimnazista a szövegéből csak az alábbi részt mondhatta el, ezután az Országos Diákparlament szakmai előkészítő bizottságának tagja, Rózsás Ildikó személyeskedésre hivatkozva leállíttatta.
"Tisztelt képviselők, delegáltak! Tisztelt Diákparlament! A jelenlegi oktatási rendszernek már az alapjaiban, alapelveiben található probléma, emiatt hatalmas gondokkal szembesülünk. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Kis értelmezés után a józan ész fennakad az „emberi erőforrások” szókapcsolaton. Személy szerint élből elutasítom, és rettentően sajnálatosnak tartom, hogy a jelenlegi rendszer valamiféle erőforrásnak tekinti a diákokat. A tanulók nem valami kibányászható barnakőszén, bauxit, nem valami önkényesen felhasználható erőforrás. Egy fejlett és jól működő oktatásban szükség van egy külön álló oktatásügyi minisztériumra, nem pedig egy működésképtelen, haldokló államtitkárságra. Jelen helyzetben úgy tűnik, hogy dilettánsok hasráütésszerűen, a diákokkal és tanárokkal konzultációt megtagadva irányítják és változtatgatják az oktatási rendszert." A felszólalás első része |
Rózsás a személyeskedő megjegyzések kihúzását kérte a szövegből, majd pár felszólalással később a gimnazista folytathatta - felhígított - mondanivalóját. Felszólalásának csak egy részére kapott válaszokat, de azok is semmitmondóak voltak.
Bradánovics a lapnak úgy nyilatkozott, szerinte nem volt szövegében semmi sértő, maximum csak a levezető elnöknek lehetett aggályos egy-két mondata. Előtte is többen fogalmaztak meg kritikákat a heti öt kötelező testnevelés hiányzó feltételei miatt, és az is elhangzott, hogy a három évvel ezelőtti diákparlament óta nem sok minden változott az oktatásban.
A gimnazistát az iskolájában a diákok megtapsolták később, és több tanár is gratulált neki, hogy ki mert állni értük. Igaz, azt is hozzátették - magyarázta Bradánovics Bendegúz a sonline.hu-nak -, hogy hivatalosan nem vállalják véleményüket.
"És igazából ez a borzasztó: elvileg a diákparlamentnek a demokrácia gyakorlása lenne az értelme, erre éppen annak egyik legalapvetőbb eleme, a szólásszabadság sérül" - tette hozzá a gimnazista.
A felszólalás második fele, a kiemelt részek azok, amelyeket a szerző kihúzott a beszédéből. "Ebben a kontextusban a dilettáns (nem hozzáértő) azért megfelelő fogalom, mert az előző tanévben történt megannyi diáksztrájk, pedagógussztrájk, tüntetés és egy Herman Ottó Gimnázium nyílt levél, viszont erre reakcióként nem érkezett semmi pozitív lépés az oktatási rendszert irányítóktól. Megszüntették az előrehozott érettségi vizsgát, amely könnyítette volna a diákok terheit. Csökkentik a férőhelyek számát az egyetemeken, főként az államilag finanszírozottat, pedig nem a középkorban élünk, ahol a tanulás kiváltság volt. A ponthatárokat évről-évre emelik, ezzel ellehetetlenítve sok diák jövőjét. Borzalmas, mikor iskolába menet korunkbeli fiatalokat látunk utcát söpörni, ezzel teljesen ellehetetlenítve a jövőjét és a szellemi fejlődését. Ez miatt szükséges visszaállítani a 18 életéves tankötelezettséget, hogy megakadályozzuk az éppen kialakuló tudatlan társadalmat. Az óraszámokat csökkenteni kell, mivel a diákok rettentő mértékig túl vannak terhelve. Túlterheltség miatt meg kell szüntetni a heti 5 testnevelést, mivel sok intézmény küzd jelenleg is a feltételek megteremtésével, valamint rettenetesen lefárasztja a diákokat is, ezáltal nem tudnak hatékonyan figyelni az órákon. Több nyelvoktatás szükséges, valamint ha kötelező a diplomához a középfokú nyelvvizsga, abban az esetben az állam teremtse meg rá a lehetőséget, hogy egy diák az állam finanszírozásából kapjon 2 lehetőséget a nyelvvizsga letételére. A tankönyvpiaci versenyt újra kell gondolni, mert nem minden esetben az állam által előnyben részesített tankönyvek a legjobbak. A kísérleti tankönyvek tanulhatatlanok és hibásak, ezért szigorúbb vizsgálatnak kell őket alávetni kiadás előtt. A készség tantárgyakat csak 9-10 évfolyamban kéne a tanterv részévé tenni, hogy a diákok 11-12 évfolyamban az érettségire összpontosíthassanak. A diákönkormányzatok jogkörét növelni kell egy demokratikusabb diákérdek képviselet létrejötte érdekében. Minden iskolában meg kell teremteni a tanításhoz szükséges körülményeket, eszközöket. Nem fordulhat elő, hogy egy intézményben nincs papír, kréta, nyomtatópatron. A felsorolt okokból teljes mértékben érthető, sőt tudatosnak tűnő a népbutítás, hogy ne legyenek a diákok gondolkodó, kreatív lények ,hanem bólogassanak az aktuális hatalom minden döntésére. Ez hosszú távon nem lesz életképes és teljes mértékben lezülleszti a társadalmunkat is. Klebelsberg Kunó forogna a sírjában, ha tudná mi történik jelenleg a nevével. Példát kéne vennünk a finn oktatási rendszerről és ki kell alakítanunk egy nyugatias, modern, 21. századi oktatási rendszert." Az idézetek a sonline.hu cikkéből származnak |
