Páva: példa nélküli volt a Mecseki Láthatatlanok ellenállása

2016. november 22. 15:42 2016. nov. 22. 15:42

Példa nélkül álló a Mecseki Láthatatlanok harca az 1956-os forradalomban, ugyanis ilyen hosszú ideig semelyik másik felkelőalakulat nem tartott ki - mondta el Páva Zsolt pécsi polgármester a harcosok emlékére felállított új szobor avatásán a Tettyén.

Iskolai osztály, hagyományőrzők, idősek és egy fúvószenekar tekinteteinek kereszttüzében avatták föl november 22-én a Mecseki Láthatatlanok Kuti László szobrászművész által készített emlékszobrát Pécsen a Tettyén.

Az eseményen először Németh János, a Pécsi Nemzeti Színház művésze Lovász Pál, a Janus Pannonius Irodalmi Társaság alapítójának Mecseki rapszódia - Pécs, 1956 őszutó című művéből adott elő részleteket.

Páva Zsolt pécsi polgármester az 1956-os forradalom ismertetésével kezdte beszédét: kiemelte, hogy bár Budapesten indult az egyetemisták, munkások részvételével, Pécsen már október 22-én megmozdultak a hallgatók. (Szegeden pedig már október 16-án beindult a forradalmi "erjedés" a MEFESZ megalakításával - a szerk.)

A forradalom menete hasonló volt mindenhol, munkástanácsok, nemzetőrség alakult, ám november 4. - és a szovjet megszálló csapatok beérkezése - után Pécsen úgy határozott több száz fiatal, hogy fölmennek a Mecsekbe - példamutatásból, reménykeltésből, hogy nincs még veszve a forradalom - magyarázta a polgármester az összegyűltek előtt.

A Tettye szimbolikus helyszíne a forradalom pécsi eseményeinek, nemcsak az itt folyt harcok miatt, hanem mert a megszállás miatti hírzárlatot itt tudták megtörni a felkelők és Pécs lakosai: itt cserélték az információkat, kaptak élelmiszert, lőszert a forradalmárok.

Két hétnyi harc és bujkálás után az ellenállók vezetője, Kubicza János fölmentette esküjük alól a csoport tagjait, akik közül többen átszöktek Jugoszláviába a szovjetek elől november 22-én, mások pedig hazaszöktek.

Páva Zsolt szerint, bár a csoportról a nyilvános közbeszédben sokáig nem lehetett hallani, Pécsen mégis tudták, kikről van szó, és a rendszerváltozás után egyre több történész állapította meg, hogy példa nélküli volt a Mecseki Láthatatlanok ellenállása a forradalomban.

A polgármester felszólalása után leleplezték a szobrot, majd a jelen lévő szervezetek - mint például a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége - képviselői megkoszorúzták az emlékművet, utánuk a közönség tagjai is leróhatták tiszteletüket.