Megemlékezést tartottak a "hideg napok" áldozatai emlékére Újvidéken
Az egyén, de a társadalom ereje is a megbocsátásban rejlik, mindemellett nem szabad elfelejteni a történteket, hogy azok ne ismétlődhessenek meg - hangsúlyozta Tomislav Nikolic szerb elnök az 1942-es razzia, az úgynevezett "hideg napok" 75. évfordulója alkalmából tartott újvidéki megemlékezésen hétfőn.
Az áldozatoknak állított emlékműnél, a Duna-parton álló, Család nevet viselő szoborcsoportnál tartott beszédében a köztársasági elnök kiemelte: a 75 éve szerzett sebeket "megbocsátással, megbékéléssel, valamint azzal az őszinte elhivatottsággal kell gyógyítani, hogy a gonoszság és a téboly nem ismétlődik meg".
Tomislav Nikolic hozzátette: mindenkinek meg kell tennie minden tőle telhetőt, hogy hozzájáruljon a népek közötti megbékéléshez. Emlékeztetett arra, hogy 2013 júniusában Áder János magyar államfővel közösen hajtott fejet Csúrogon a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzett magyar és szerb áldozatok emlékműveinél, ami jelentősen hozzájárult a két nép közötti megbékélési folyamathoz.
"Megbocsátottunk egymásnak, de felejteni nem tudunk, és nem is szabad, hogy felejtsünk" - szögezte le, majd úgy folytatta: "a múltat nem tudjuk megváltoztatni, de a jelent és jövőt az értelemre akarjuk építeni, amely együttműködésre hív". Hangsúlyozta, hogy nem létezik a kollektív bűnösség, hanem egyéni felelősség, egyéni bűnösség van.
Milos Vucevic, Újvidék polgármestere felhívta a figyelmet arra, hogy a 75 évvel ezelőtti események legfőbb tanulsága, hogy a fasizmus, a nácizmus és a szélsőséges eszmék ellen mindenáron küzdeni kell.
A megemlékezésen római katolikus, zsidó és szerb ortodox imát mondtak az áldozatokért, majd a családtagok, valamint magyar, zsidó és szerb politikusok és diplomaták koszorút helyeztek el a szoborcsoportnál, amelynek a részét képezi 66 bronzlap az áldozatok neveivel, illetve a 75 évvel ezelőtti események szerb és héber nyelvű leírása is.
1942. január 21. és 23. között a magyar honvédség tagjai egy, eredetileg a szerb partizánok ellen indított razzia folytatásaként ártatlan újvidéki lakosokat végeztek ki. Az áldozatok főleg szerb, zsidó és roma nemzetiségűek voltak.
Az újvidéki mészárlás során a szerb történészek szerint három nap alatt több mint 1300 helyi lakost gyilkoltak meg a magyar csendőrök. A fő felelősöket a háború után Magyarország kiadta a Josip Broz Tito vezette Jugoszláviának, ahol háborús bűnösökként kivégezték őket.
