Több rendészeti tárgyú törvényt módosítana az igazságügyi minisztérium javaslatcsomagja, viszont ha változatlan formában fogadja el ezt az országgyűlés, azzal megnyílhat a lehetőség a korlátlan hatósági megfigyelés előtt.

A minisztérium az új büntetőeljárásról szóló törvény miatt szeretné összehangolni a rendőrségről, NAV-ról, nemzetbiztonságról és ügyészségről szóló egyes rendelkezéseket, ennek során egységesítené és szabályozná újra a titkos információszerzésről szóló részeket - olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

A cikk szerint a közel ötszáz oldalas tervezetben olvasható, hogy "a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés olyan különleges, leplezett tevékenység, amely a büntetőeljárásnak is szerves részét képezi”, valamint azt is, hogy „a titkos információgyűjtés az információk mellett eredendően a bizonyítékok megszerzésére irányul”. Viszont az nem derül ki a javaslatból, hogy akkor mi volt ezelőtt, ha csak most mondja ki ezeket az alapvetéseket a törvény.

"Előzetes felderítés"

A módosító javaslatcsomag több új fogalmat is bevezet, az egyik ilyen, amelyet előzetes felderítésként aposztrofáltak:

a büntetőeljárás proaktív képességének kialakítása érdekében az előkészítő eljárással lehetőséget biztosít egyfajta előzetes felderítésre, amelynek a célja a bűncselekmény gyanújának megállapítása, illetve kizárása

- olvasható a javaslatcsomagban.

Ráadásul az sem derül ki a javaslatból, hogy a hatóságok milyen szempontok alapján döntik el, hogy ki ellen indítanak ilyesfajta akciót.

Politikai nyomozásokhoz tökéletes

Bár az előzetes felderítésnél a javaslatcsomag tiltaná a csapdaállítást és az álvásárlást - vagyis a provokálást, melyet csak akkor lehet alkalmazni, ha már konkrét bűncselekmény gyanúja felmerült -, mindazonáltal tág teret adhatna politikai indíttatású nyomozásoknak a változás.

A bűnmegelőzés fogalma is megváltozna: eddig ugyanis a cikk szerint ez arról szólt, hogy bizonyos bűncselekményfajtákra minél szélesebb körben próbálta felhívni a figyelmet a hatóság.

A módosítás azonban "a bűnmegelőzést olyan bűnügyi hírszerző tevékenységként határozza meg, amelynek a tárgya nem egy bűncselekmény, hanem a Magyarország társadalmi rendjét veszélyeztető bűnözés" - olvasható a cikkben.

A rendőrök intézkedési kötelezettsége is változik: eddig ugyanis, ha titkos információszerzés közben bűncselekmény jutott tudomásukra, akkor azt kötelességük volt megakadályozni. Ha változatlanul megy át a javaslat az országgyűlésen, akkor csak meghatározott bűncselekmény előkészületénél - például gyilkosság - kellene közbelépniük, más esetben viszont ez nem lenne kötelező nekik.

Mindezek mellett a rendőrségi és egyéb hatóságok titkos informátorainak a szolgálataikért kapott díjból 20 százalékos adót kell fizetniük, ha rábólintanak a javaslatcsomagra - ezek az adatok viszont ugyanúgy titkosak maradnak, mint hogy mekkora összeget fizetett ki az állam.

TASZ: bírósági engedély továbbra is kelleni fog

Szabó Máté, a Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója egy hete kapta meg tanulmányozásra a javaslatcsomagot. Ő a 444-nek úgy fogalmazott, "az általa véleményezett verzió szerint a hatósági lehallgatás, illetve a titkos megfigyelések továbbra is bírósági engedélyhez kötöttek maradnak. Ilyen esetekben a hatóságnak név szerint kell jeleznie és indokolnia a bíróság felé, kit és miért figyelne meg, ami jogállami garanciának tekinthető akkor is, ha gyanúsításra még nem került sor."

Azt ugyanakkor Szabó is hozzátette, hogy nem megnyugtató a szabadságjogok szűkítése, valamint az, hogy egy politikai kinevezett - nevezetesen az igazságügyi miniszter - adhat ki megfigyelésre parancsot, ami a politikai indíttatását sem zárja ki.