Továbbra is úgy tűnik, az állam a nagy aktivitású és végleges atomhulladék-tároló megépítésében csak a Pécs mellett fekvő bodai területben gondolkodik.

A 24.hu megkeresésére az Országos Atomenergia Hivatal műszaki osztályának vezetője, Petőfi Gábor elmondta, 1998 óta már nem szállítjuk vissza a nukleáris hulladékot Oroszországba tárolásra (csak reprocesszálni viszik ki a fűtőanyagokat, ahol kinyerik belőlük a még hasznosítható uránt és plutóniumot), ezért épült meg Pakson az atomerőmű mellett a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (ami úgy hangzik, mintha egy '80-as évekbeli újhullámos posztpunk-banda neve lenne - a szerk.).

Bár Magyarországon van nukleáris hulladéktároló - a Bátaapáti Nemzeti Radioaktív Hulladéktároló, amelynek első kamrája épp nyáron telt meg a radioaktív hulladékokkal -, oda csak kis- és közepes aktivitású nukleáris hulladékot lehet elhelyezni. A kiégett fűtőelemek azonban nagy aktivitásúaknak számítanak.

Erre eddig a mindenkori kormányok által végeztetett kutatások a Pécs melletti Boda község alatt fekvő - a volt kővágószőlősi uránbánya melletti terület egyébként - aleurolit-rétegeket találták a legmegfelelőbbnek azok vízzáró tulajdonsága miatt. (Csak a bodai terület kutatására 1993 óta eddig 7,68 milliárd forintot költöttek el.)

300 ezer évig kellene, hogy jól zárjon

A 24.hu cikke szerint olyan területet kell találni, ahol legalább 300 ezer (!) évig nyugalomban lehet egy kiégett üzemanyag-kazetta, ennyi idő alatt csökken le a sugárzása a bányászott urán szintjére.

Petőfi Gábor szerint azonban 30 ezer év alatt már a mostani szint egytizedére csökken a sugárzás.

Az első lépés az az, hogy 20 éven belül 500 méteres mélységben kutatólabort állítanak fel, majd pedig a végső cél, hogy 2064-re egy végleges tárolót alakítsanak ki 1000 méteres mélységben. Oda a tervek szerint 2083-ig érkeznének a réztartályokba tett kiégett üzemanyag-kazetták, ezután pedig lezárnák a területet. Ha a paksi atomerőmű bővítése is megtörténik (üzembe lépnek a Paks II. további blokkjai), akkor a zárás időpontja kitolódhat az osztályvezető szerint.

A cikk szerint "18 ezer darab, egyenként 15 centi átmérőjű hatszög alapú, és 2,5 méter magas üzemanyag-kazettáról" van szó, ezt kell - meg még jó pár száz köbméternyi radioaktív hulladék - több ezer évig biztonságosan tárolni itthon.

A világon egyelőre sehol sincs végleges tároló, a finnek jutottak a legközelebb egy ilyen létesítmény megnyitásáig, a tervek szerint 2023-ban üzemelhetik be a saját tárolójukat.

Nonszensz, hogy egy 140 ezres város mellett legyen a tároló

Azonban nemcsak, hogy nincs a világon egyelőre sehol ilyen végleges atomhulladék-tároló, de sehol sem építenék meg azt egy 140 ezres várostól alig 10 kilométerre. Ez súlyosan veszélyeztetheti a város fejlődését és jövőjét.

Ezt a környezetvédelemmel foglalkozó civilek és pártok elfogadhatatlannak tartják, és szerintük azért sem érdemes a Paks II.-projekt beindítása, mert nem lesz attól olcsóbb az áram, sőt.