Csak Szabolcsban nagyobb a munkanélküliség Baranyánál
A Központi Statisztikai Hivatal 2017 első félévével foglalkozó összesítése szerint egyedül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nagyobb a munkanélküliségi ráta, mint Baranyában.
Összesítette a megyék különféle adatait a Központi Statisztikai Hivatal, a Fókuszban a megyék című időszaki kiadványuk 2017 első félévét összegezte.
Egy álláshelyre 6-8 munkakereső jut Baranyában
A munkanélküliségi ráta már egy döbbenetes adattal szolgál Baranyára vonatkozóan: megyénkben volt az idei év második negyedévében (április-június) a második legmagasabb munkanélküliségi ráta (7,6 százalék), csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye előzi le (8,8 százalék). (Baranyában tavaly a második negyedévben - 2016 április-június - még 7,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta.)
Baranyát Jász-Nagykun-Szolnok megye követi (7,0 százalék), majd Somogy (6,9 százalék) és Nógrád (6,8 százalék) jön. Még a több rossz munkanélküli rátával rendelkező Borsod-Abaúj-Zemplén (5,5 százalék), Békés (6,0 százalék) és Hajdú-Bihar (6,2 százalék) is jobban teljesített.
A KSH adatai szerint 2017 második negyedévében a foglalkoztatottak száma csökkent, a munkanélkülieké nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
"A 2017. júniusi zárónapon nyilvántartott álláskeresők száma 7,7 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. 2017 első félévében az alkalmazásban állók száma némiképp emelkedett az előző év azonos időszakához képest, keresetük az országost meghaladó mértékben nőtt, a növekedés ellenére a keresetek továbbra is jelentősen az alatt maradtak."Ugyanakkor a KSH szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Tolna és Somogy megyékben egy álláshelyre 6–8 álláskereső jutott.
Az országos átlag alatt a nettó átlagfizetés Baranyában
Az adatok összesítése szerint Baranyában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 235 ezer forintot, az adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresete 156 ezer forintot tett ki. A bruttó és nettó átlagkereset egyaránt 15 százalékkal emelkedett, a növekedés üteme meghaladta az országos átlagot. A keresetek továbbra is jelentősen, 19 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint az országos átlag, amely 193 064 forint.
A havi bruttó és nettó átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 17, a szellemieknél 12 százalékkal nőtt. A növekedés mértéke mindkét foglalkozási csoportnál nagyobb volt az országos átlagnál.
A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve a havi bruttó átlagkereset 263 ezer, a nettó 175 ezer forint volt a megyében.
Az átlagos havi munkajövedelem 2017. január–júniusban 243 ezer forintot tett ki, ami 14 százalékos növekedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest.
A vendégéjszakák száma is csökkent tavalyhoz képest
A KSH összesítése szerint Baranya megyében 2017 első félévében az előző év azonos időszakához képest többen születtek és haltak meg, a természetes fogyás 12 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A 2017. június elsejei állatszámlálás adatai alapján Baranya megyében kevesebb sertést és szarvasmarhát, de több juhot és tyúkot tartottak, mint egy évvel korábban. A megye szerepe leginkább a sertéstenyésztésben volt jelentős.
Az adatsor szerint 2017 első félévében a beruházások volumene 17 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. "Az ipari kibocsátás bővülése az országos növekedést lényegesen felülmúlta, az egy lakosra jutó ipari termelési érték azonban a megyék közül továbbra is Baranyában volt a legalacsonyabb" - olvasható az összesítésben.
Az adatokból az is kiderült, hogy az építőipari termelés volumenének emelkedése jelentősen elmaradt az országostól. Baranya megyében 2017 első félévében 96 lakás épült, ami a 2016. első félévi alacsony bázisnak a kétszerese volt, vagyis tavaly az első félévben 49 lakás épült..
A megye kereskedelmi szálláshelyein 2017 első félévében a vendégek száma kismértékben meghaladta az egy évvel korábbit, a vendégéjszakáké elmaradt attól.